Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-83

506 Az országgyűlés képviselőházának 83. főzésinek szükségszerű megkötöttsége azonban nem. jelenti a gyümölcsneműek szeszfőzés céljaira való felhasználásának a felsőhatárát, mert a fennálló törvényes rendelkezések szerint az egyes szeszfőzdék a kedvezményes főzésen felül teljes egyedárusági árkülönbözet mellett annyi pálinkát főzhetnek, amennyi termelési keret t részükre kiosztatott. Már pedig amint az alábbi számadatok igazolják, a szóbanlévő szeszfőzdék részére megfelelő mennyiségű keretet bocsátottam rendelkezésre a készletben levő nyersanyag feldolgozásához. Az 1938/39. évi termelési időszakban az összes bor- és gyümölcsszeszfözdék, valamint pálinkaf őzdék részére keretszámban 43.000 hl termelési keret volt kiosztva. Ezzel szemben a szóbanlevő szeszfőzdék csak 28.000 hl szeszt termeltek, tehát 15.000 hl keret kihasználatlanul maradt, mert köztudomású, hogy ebben az évadban gyenge gyümölcstermés volt s így a kiosztott keret kitermeléséhez szükséges menynyiségű nyersanyag nem állt rendelkezésre. A folyó 1939/1940. termelési időszakban a bor- és gyümölcsszeszfőzdék, valamint a pálinkái őzdék mai napig összesen 67.000 abs. hl törzsternielési keretben részesültek és ebből mai napig, tehát öt hónap alatt kerekszámban 32.000 abs. hl.-t termeltek. Kitermelhető tehát a már kiosztott (keret terhére még 35.000 hl szesz. Ha a kiosztott termelési keret nem volna elegendő a rendelkezésre álló nyersanyag feldolgozásához, úgy meg van a mód és lehetőség arra, hogy az egyes szeszfőzdék további pótkeretben részesüljenek. Azokat a nehézségeket, melyek a házihasználatra szánt pálinkának kedvezményes árkülönbözet mellett való kifőzése tekintetében fennállottak, már az 19S9. évi 146.400. számú rendeletemmel megszüntettem és lehetővé tettem, hogy az egyes termelőik a részükre járó kedvezményes főzésen felül folytatólagosan teljes egyedárusági árkülönbözet mellett főzést is gyakorolhassanak s az így főzött pálinkát maguknak megtarthassák. Ennek következtében az egyes termelők kedvezményes főzésének a befejeztével a lepárlást" nem kell megszüntetni, ha az illető termelő további szeszfőzést is szándékszik gyakorolni. Fentiekből nyilvánvaló, hogy a termelési kereteknek az 1938:XXX. tc.-ben foglalt szabályozása a gyümölcsnek pálinkává való feldolgozását nem akadályozza, amit leginkább igazol az a körülmény, hogy az 1939. évi gyümölcstermésből körülbelül 1200 vágón sárgabarack és körülbelül 5000 vágón szilva került pálinkává való feldolgozásra. Ez a mennyiség lényegesen meghaladja a világháború utáni évek bármelyikében szesszé feldolgozott gyümölcsneműek mennyiségét. A gyümölcsnek szesszé való feldolgozása mellett nélkülözhetetlenül szükség volt arra is, hogy a mezőgazdasági, illetőleg ipari szeszfőzdék termelése a lehetőséghez képest fokoztassék. Az ország belföldi szeszszükséglete a jelenlegi körülmények mellett 420.000 abs. hl.-re tehető. A fentiek szerint ebből a mennyiségből a bor- és gyümölcsszeszfőzdék, valamint a pálinkái őzdék együttesen az 1938/1939. évi termelési időszakban 28.000 hl.-t, az 1939/1940. évi termelési időszakban pedig eddig 32.000 hl.-t termeltek. Az ország szeszellátása tehát lényegesen nagyobb hányadban a mezőgazdasági szeszfőzdék termelésén nyugszik s ez a körülmény tette szükségessé és indokolttá, hogy a bor- és gyümölcsszeszfőzdék termelési kerete mellett a ülése 194-0 február 1U-én, szerdán. mezőgazdasági szeszfőzdék kerete is felemeltessék és a szükséges nyersanyag rendelkezésre bocsátása iránt intézkedés tétessék. A mezőgazdasági szeszfőzdék termelése tehát nem a bor- és gyümölcsszeszfőzdék, valamint a pálinkafőzdék keretének a terhére, hanem attól függetlenül emeltetett fel s annak mérlegelésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdékben is sok olyan mezőgazdasági nyersanyag kerül feldolgozásra, amit másként alig lehetne értékesíteni. Mindezeket figyelembe véve, nem látom szükségét annak, hogy a szeszfőzdék jelenlegi rendjén változtatást eszközöljek. Tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940. február 6-án. ReményiSchneller Lajos s. k., m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Kérdem méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnek az interpellációk. Első lenne Korláth Endre képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a földosztásról Ung, valamint Bereg és Ugocsa k. e- e. vármegyékben, a képviselő úr azonban interpellációját törölte. A második interpelláció szintén Korláth Endre képviselő úré lenne a miniszterelnök úrhoz a felvidéki és kárpátaljai sajtó helyzetéről, a képviselő úr azonban ezt az interpellációt is törölte. Következnék Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnökés a belügyminiszter urakhoz a peticionális jog revíziója és a peticionálók védelme tárgyában, a képviselő úr azonban interpellációja elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következnék Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal berlini kirendeltsége vezetőjének némely dolga tárgyában, a képviselő úr azonban interpellációja elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. -'/.'-... Következik Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Moesáry Ödön jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz: 1. Hajlandó-e a t. miniszter úr érvényt szerezni a képviselőházban korábbi interpellációkra válaszként adott ama kijelentésének, hogy mindenkinek pusztulnia kell, aki a nemzet- és hadsereggyalázó Serey (Schreyer) Ágost tanárt védelmeztél 2. Hajlandó-e továbbá komoly vizsgalap tárgyává tenni egyelőre legalább a fővárosi polgári iskolák irányításában mutatkozó jelenségeit bizonyos idegenszerű kultúrpolitikai és nevelési szellemnek s helyreállítani ezekben az iskolákban, vezetésben és módszerekben egyaránt a tiszta és hamisítatlan magyar szellem integritását? 3. Hajlandó-e végül a fővárosi polgári iskolákból, de általában minden magyar iskolából kíméletlen kézzel kiszorítani a lélekmérgező pártpolitikát? Bajcsy-Zsilinszky Endre s, k.«