Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-83
Az országgyűlés képviselőházának 83. ülése 19%0 február Ih-én, szerdán. 505 548 pengő hátralékot is befizettettek, amit az igazságos és méltányos adóztatás elveivel öszszeegyeztethetőneik nem tart. Erre nézve megállapítottam, hogy ilyen nevű adózó Tarpa községben nincs». Sipos Ferenc tarpai lakossal a t. interpelláló [képviselő úr szerint az történt, hogy a végrehajtó nevezett zsebéből a feljegyzési könyvecskéjét kivette és az ahhan talált 40 pengőt tiltakozása ellenére tőle elvette. Ezzel kapcsolatban közlöm, hogy nevezett terhén szintén körülbelül 8! évi előírásnak megfelelő adóhátralók áll fenn. A nagy hátralék miatt adózó ellen árverést tűztek ki. Mielőtt azonban az árverést megtartották volna, hátralékának rendezése céljából a községházára beidézték. Ott 100 pengő összegű befizetést aján lőtt fel ahból a célból, hogy ezen összeg befizetése ellenében az árverést függesszék fel. Feljegyzési könyvecskéjében azonban ezen öszszeg elővétele után még láthatólag 40 pengő készpénze maradt, mire a végrehajtó kötelességszerűen felszólította, hogy ezt az összeget is fordítsa adótartozásának törlesztésére. Sipos Ferenc annak a kijelentése mellett, hogy a 40 pengőt más célra szánta, nem emelt kifogást az ellen, hogy ezt az összeget is adótartozásának a törlesztésére számolják el. Egyébként a vizsgálat során is /kijelentette, hogy bár a 40 pengőt egyéb kiadásainak a fedezésére kívánta fordítani, ennek az összegnek adótarto zúsára történt elszámolását annakidején sem kifogásolta. Debreceni Gábor tarpai lakossal kapcsolatban azt adta elő, a t. interpelláló kóoviselő ár, hogy egy más személynek a tulajdonát képező 300 pengőst akart a községházán felváltani. Az ott tartózkodó végrehajtó felszólította, hogy a 100 pengőt adótartozásra fizesse be. Erre hajlandó nem volt és távozni akart. A végrehajtó ekkor szólt a jelienlévő csendőrjárőrnek, hogy fogiák meg, ami meig is történt. Majd a végrehajtó azt ajánlotta, hogy fizessen r 0 pengőt. Kényszerhelyzetében ezt az összeget ki is fizette. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Tárna községben a felszaporodott adóhátralékok miatt a község kérelmére kirendelt állami közeg tényleg felkérte a csendőrjárőr egyik tagját, hogy Debrecenit ne engedjék távozni. Azonlban a járőr nevezettet nem fogta le, hanem csak figyelmeztette, hogy ügyének rendezéséig maradjon ott. Ezután a végrehajtó kijelentette, hogyha 50 pengőt fizet, a kezében lévő 100 pengőnek a lefoglalásától eltekint. Debreceni a felhívásnak eleget tett, s az 50 pengőt a községi pénztárba befizette. Szabálytalanság tehát ebben az esetben sem történt. Végül előadta t. képviselő úr, hogy Zékány tarpai s eged jegyző az adófizetés céljából a községházán megjelent ifjabb Gerzsenyi József tarpai lakos kezéből annak pénztárcáját kikapta, s a tárcából 200 pengő készpénzét kivette. Az ezt követő vita tettlegességig fajult, s ennek során a segédjegyző Gerzsenyit állon ütötte, majd pedig Gerzsenyi a vele birokra kelő Nagy Pál gyakornok fülét szorongatott helyzetéhen megharapta. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy ifjabb Gerzsenyi József 1939. évi november hó 13-án bement a községházára s ott előbb 40 pengő, majd 80 pengő befizetését ajánlotta fel arra az esetre, ha az ellene november hó 14-ére kitűzött árverést felfüggesztik. Minthogy ifjabb Gerzsenyi Józsefné előadásálból Zékány Pál segédjegyzőinek tudomására jutott, hogy adótartozásának rendezésére 200 pengőt hozott magával, felszólította, hogy vegye elő pénztárcáját. Gerzsenyi a felszólításra 100 pengőt elővett, majd a segéd jegyző a pénztárcából a még benne lévő 100 pengőt kivette, lefoglalta és az egész összeget a községi pénztárnoknak átadta. Az ezt követő vita során Gerzsenyi, aki egyébként többek megállapítása szerint ittas volt, a segédjegyzővel gorombán viselkedett s a jegyző egy kijelentésére azt válaszolta, hogy hazudsz. A segédjegyző erre türelmét elvesztve, Gerzsenyit állon ütötte. Az ütés után a segédjegyzőre támadni akaró Gerzsenyit a jelenlévő Nagy Pál jegyzőigyakornok lefogta és ki akarta tuszkolni a teremből. Gerzsenyi ellenállt és szidalmazó kifejezést használva, a jegyző gyakornok fülébe harapott. Az tehát, hogy a vita tettlegességig fajult, egyedül az ittas állapotban lévő Gerzsenyi magatartásának volt tulajdonítható. Tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, hogy az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940 február hó 1-én. ReményiSchneller Lajos s. k., m kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Kérdem, méltóztatik-e a miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a pénzügyminiszter úrnak Matolcsy Mátyás képviselő lír részére adott válaszát felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »A m. kir. pénzügyminiszter válasza dr. Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselőnek a képviselőház 1939. évi októíber hó 11-én tartott ülésén a gyümölcsszesztermelés terén tapasztalható visszásságok tárgyában előterjesztett interpellációjára. A szeszegyedáruságról szóló 1938 : XXX. te. rendelkezései értelmében a gyümölcsneműeket bor- és gyümölcsszeszfőzdékben, továbbá pálinkafőzdékben lehet pálinkává feldolgozni. Az ország területén mintegy 350 bores gyümölcsszeszfőzde és 1000 pálinkafőzde van. A bor- és gyümölcsszeszfőzdék a szeszfőzési anyagok felvásárlására és azoknak a szesz egyedáruság részére történő feldolgozására, a pálinkafőzdé'k pedig a termelők sajáttermésű nyersanyagaiból házi fogyasztásra szükséges pálinka előállítására hivatottak. A múlt évben rendkívül nagy barack- és szilvatermés volt. Éppen ezért, hogy a 350 bores gyümölcsszeszfőzdén kívül az 100Ö pálinkafőzde is résztvehessen a gyümölcs vásárlásban, 1939 szentember hó 1-ével intézkedtem, hogy a pálinkafőzdék, bor- és gyümölcsszeszfőzde ként, a bor- és gyümölosszeszfŐzdék pedig oálinkafőzdeként is működhessenek s ezzel lehetővé tettem, hogy az eddigi 350 vásárlóhely helyett 1350 vásárlóhely 1 álljon a termelők 'rendelkezés'ére, továbbá, hogy a termelőik az eddigi 1000 pálinkafőzdével szemben a jövőben 1350 helyen főzhessenek mérsékelt egyedárusági árkülönbözet mellett házi fogyasztásra szánt pálinkát. A bor- és gyümölcsszeszfőzdékben termelési időszakonkint előállítható szesz (pálinka) mennyiségét az állandó jellegű törzs- és a szükséghez képest esetenkint megállapított póttermelési kereteik szabják mesr. Ezeken a kereteken belül a termelők által kizárólag házifogyasztásra, kedvezményesen kifőzhető nálinka mennyisége termelő'nkint legfeljebb Ifi -hl .-fokban, az egész ország" területére pedig 17.500 abs. hl.-ben van megállapítva. Ennek a