Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-83

Az országgyűlés képviselőházának 83. visszacsatolt területek jogrendszerének az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztése végett szükséges belső jogszabályok megalkotására adnak a kormánynak felhatalmazást, addig ez a javaslat a kormány felhatalmazását kiterjeszti a területvisszacsatolások következtében szükségessé váló nemzetközi jogszabályalkotásra is. Az országgyűlés alkotmányos ellenőrzési :,ogát biztosítja a törvényjavaslatnak rendelkezése, amely a minisztérium kötelességévé teszi, hogy a törvényhozás tárgyaira vonatkozó nemzetközi megállapodások életbeléptetésére ' vonatkozó r rendeleteket a rendeletek kibocsátásától számított félév alatt az országgyűlésnek bejelentse. Tisztelettel kérem a törvényjavaslat elfogadását. Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzászólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát berekesztem. A külügyminiszter úr kíván szólani? (Gr. Csáky István külügyminiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. A javaslattal részleteiben a külügyi, igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottságok fognak foglalkozni. Napirend szerint következik a Gozsdu-alapítványt érdeklő ügyek végleges rendezése tárgyában kötött magyar-román megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom.: 159. sz.) Makkai János előadó urat illeti a szó. Makkai János előadó: T. Ház! Néhai Gozsdu Manó, magyar állampolgár, 1869. évi november hó 4-én kelt végrendeletével budapesti ingatlanokból és Pesti Hazai Első Takarékpénztár részvényekből álló tekintélyes vagyonát ösztöndíjalapítvány céljára »egészében a magyar és erdélyországi román nemzet azon részeinek« hagyományozta, melyek a keleti ortodox hitvallást követik. A* végrendelet alapján létrejött és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által 54.731/1885. sz. rendelettel jóváhagyott alapító; levél szerint az alapítvány »a magyarországi és ezzel egyesített erdélyi ortodox görögkeleti vallású románok oszthatatlan tulajdona«. A trianoni szerződés életbelépése után Románia a trianoni szerződés 249. cikke alapján Magyarországgal szemben igényt támasztott a Gozsdu-alapítvány kiadása iránt. A trianoni szerződésnek ez a cikke a következőképpen szól: »A volt magyar királyságban ennek a királyságnak állampolgárai részére alapított, vagy létesített mindennemű hagyományt, adományt, ösztöndíjat és alapítványt, amennyiben azok Magyarország területén vannak, Magyarország annak a Szövetséges és Társult hatalomnak, amelynek az illető személyek jelenleg állampolgárai, vagy amelynek állampolgárai lesznek... fogja rendelkezésére bocsátani...« A román igény tárgyában éveken át eredménytelenül folytak tárgyalások, majd az 1931. évi XI. tc.-be becikkelyezett, Párizsban 1930. évi április hó 28-án kelt megállapodással Magyarország és Románia megegyeztek abban, hogy a Gozsdu-alapítvány. kérdésében új tárgyalásokat kezdenek, ezek eredménytelensége esetén pedig az ügyet a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság döntése alá fogják bocsátani. Az említett párizsi megállapodással elhaülése 19 h0 február 14.-én, szerdán. 501 | tározott újabb tárgyalások eredménye a javaslat tárgyát képező megállapodás, mely szerint a magyar kormány a Gozsdu-alapítvány Magyarországon lévő vagyonát a román kormánynak az alapítólevél szerinti felhasználás céljaira átadja, a román kormány viszont a Magyarországon lakó román anyanyelvű, görögkeleti vallású magyar állampolgárok részére létesítendő ösztöndíj-alapítvány céljaira megfelelő összegű pengőt fog rendelkezésre bocsátani. , A megállapodás egy régóta húzódó vitás ügyet méltányos módon intéz el, minthogy tény az, hogy az alapítólevél által kedvezményezett görögkeleti vallású románok túlnyomó nagy száma a trianoni szerződés értelmében román állampolgárrá vált, s csak elenyésző részük — mintegy 16.000 lélek — maradt meg magyar á Uampolgárnak. Erre való tekintettel az alapítványnak a két állam között, az igényjogosultak számarányában való megosztása helyett célszerűbbnek mutatkozott a megállapodásba foglalt megoldási módot elfogadni, annyival is inkább, mert két államban ugyanazon névvel és rendeltetéssel működő alapítványok párhuzamos fennállása zavarokra adott volna okot és mert a ' magyarországi görögkeleti vallású románok igényeit a megáliapdás révén az alapítvány megosztása nélkül is sikerült érvényesíteni. A megállapodás 4. cikkében foglaltak szerint — az alapítvány egészében .történő kiadásának természetes következményeként — Magyarországgal szemben az alapítvánnyal kapcsolatban sem Románia, sem pedig az alapítvány képviseleti szerve semmiféle követelést többé nem támaszthatnak. Ugyanezen cikk kielégítő rendelkezéseket tartalmaz abban az irányban, hogy a magyarországi görögkeleti románok — akik a megállapodás szerint külön ösztöndíj-alapítványt kapnak — a Gozsdu-alapítvány jogcímén sem a románná vált alapítvány, sem pedig a magyar kormány ellen igényeket ne támaszthassanak. Tisztelettel kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván-e valaki a javaslathoz hozzászólni 1 (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát berekesztem. A külügyminiszter úr kíván szólni. Gróf Csáky István külügyminiszter: T. Ház! Csak néhány szóval szeretném megköszönni az előadó úr szívességét, hogy ilyen részletesen ismertette a két törvényjavaslatot, amelyet szerencsés vagyok képviselni at. Ház előtt. A magam részéről a Gozsdu-alapítványnyal kapcsolatban csak rá szeretnék mutatni arra, hogy még nehéz időkben, talán nagyon nehéz időkben is a magyar kormányzat és a magyar nép sohaseim téveszti szem elől az objektivitást (Ügy van! Úgy van!) és azt, hogy amit méltányosnak és igazságosnak tart, megadja még akkor is. amikor talán a szubjektív érzelmek ezt teljesen nem ratifikálnák. (Ügy van! Ügy van!) Ezzel vagyok bátor megköszönni a t. Háznak a javaslat elfogadását. (Elénk éljenzés és taps u Ház minden oldalán-) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a tiöirvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. A javaslattal részleteiben a külügyi bizottság fog foglalkozni. Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legköze76*