Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-66

34 Az országgyűlés képviselőházának 66. gondolkozni azon, hogy mi történjék, amikor visszatér az a terület és így majd ott is egy évre szóló elhalasztó javaslatot kelljen majd beadnia. Elismerem, hogy az nnií'ikáeiónak nem en­nek a közjogi helyzetnek a megteremtése az egyedüli előfeltétele, de ennek a közjogi javas­latnak a megteremtésével éppen az unifikáció ellen történik egy lépés, mert a szeparációnak éppen ezek a halogatások, ezek az elodázások az okai. Igaz, hogy az egységesítésnek nem lehet kizárólag közjogi javaslatokkal eleget tenni, mert az egységesítésnek a lelkekben kell meglennie. Állítom és vallom, hogy egy tör­vényjavaslat csak akkor jó, csak akkor élet­képes és csak akkor válik vérévé a nemzet minden egyes tagjának, ha az erkölcsi alapon áll és ha a nemzet minden egyes tagja a ma­gáénak vallja, hiszi és tartja is ' azt, amit a törvényekben mondanak is írnak. (Ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Szeparáció nem azért van, mert itt a közjogi kérdéseket meg­oldjuk vagy megoldásukat eltoljuk, hanem azért, mert azok a berendezések, amelyek az embereknek a Felvidéken emberibb, tisztább, jobb, könnyebb megélhetést biztosítottak gaz­dasági, szellemi és politikai téren, sajnos, ná­lunk nincsenek meg, hiányzanak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. —• Egry Zoltán: Szóval ez a cseh uralom dicsérete!) T. Ház! Téves az a beállítás, mintha ez a cseh uralomnak és a prágai centralizmusnak a dicsérete volna. Ez nem az. Ez csak a dol­gokkal való szembenézés és nem az örök ud­varlás és szervilizmus politikája. (Ügy van! a szélső'baloldalon.) Mert abból, hogy ha mindig méghajlunk egymás előtt és tömjénezzük egy­mást, nem fakadnak katonák és hősök, akik, ha kell, vérük hullásával is visszaszerzik ezt az országot. A mesterséges határok és a trianoni gaz törvények széttörésé céljából nekünk igenis ragaszkodnunk kell ősi törvényeinkhez és mindahhoz, amiben egy csepp is benne van a magyar gondolatból. Ezt azonban időszerűén, korszerűen, gyorsan és cselekvések által kell megcsinálni, nem pedig az év végén benyújtott halogató javaslattal, amely megakasztja a tör­vényhatóságok szerves életét. (Kapcsányi László: Egész politikájukat jellemzi!) Ha csak­ugyan világégésben vagyunk, mint ahogy ab­ban vagyunk, akkor is el kell intéznünk ezeket a közjogi kérdéseket, már régen meg kellett volna tartani a törvényhatósági választásokat a felvidéki választásokkal együtt. Ez nem de­rék magyar és más anyanyelvű képviselőtest­véreink ellen szól, akiket akkor, nagyon helye­sen, behívott a magyar törvényhozás Háza, ha­nem az ellen a rendszer ellen, amely a válasz­tásokat pártabszolutisztikus szempontból el­odázza és elhúzza. E felett a magatartás felett a történelem ítélőszéke és a nemzeti közvélemény mond majd bírálatot. Én egyáltalán nem akarok a tárgyilagosság síkjáról leszállani, én nem aka­rom követni a magyar királyi kormány bel­ügyminiszter urát abban, hogy bárkit is be­nyálazzak, én teljesen tárgyilagosan, a ma­gyar birodalmi gondolat szempontjából tar­tom helytelennek a közjogi kérdések megoldá­sának elodázását, inert ez nem az unifikációt, hanem igenis a szeparációt szolgálja, ha nem is közvetlenül, de közvetve. Mi tehát ezt a törvényjavaslatot, mint olyat, amely a magyar alaptörvényekkel ellenkezik, nem fogadhatjuk el, ezért pártom és a magam nevében bejelentem, hogy a javas­. ülése 1939 december 13-án, szerdán. latot nem fogadom el. (Taps a szélsőbalolda­lon.) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül? Kovács Gyula jegyző: Spett Ernő! ; Elnök: Spett Ernő képviselő urat illeti a szó. Spett Ernő: T. Ház! Amikor ennek a tör­vényjavaslatnak tárgyalása során pártom megtisztelő megbízásából szót emelek, előttem szólott igen t. tfudinszky László képviselő úr véleményével ellentétben az a véleményem, hogy ennek a javaslatnak a szükségszerűsége annyira nyilvánvaló, hogy ezen hosszasan vi­tatkozni felesleges, hogy ebbe politikumot be­levinni kár. (Gruber Lajos: Egyebet nem is lehet belemagyarázni!) Elnök: Kérem Gruber képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólásokkal zavarni a szó­nokot. Spett Ernő: Tendenciák belemagyarázása az egyes elénk kerülő javaslatokba: csak még további szakadékot jelent közöttünk. Erre pe­dig nincs szükség. (Gruber Lajos: De maguk ássák a szakadékot!) Nyíltan kijelentem, hogy igenis szembe­kerültünk egy törvénybeli 'kötelességteljesítés­sel. Az 1929. évi XXX. te. vonatkozó szakasza . előírja a budapesti kivételével az összes vá­rosi es vármegyei törvényhatóságoknak 1940 január l-ig való újjáalakulását. Ennek az újjáalakulásnak előfeltétele lett volna, hogy a törvényhatósági . választásokat még ebben az évben megtartsuk. Ennek az előfeltételnek a teljesítése azonban lehetetlenné vált, (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Miért?) még pedig nem valakinek a mulasztásából, hibájából, ha­nem olyan Örvendetes, a nemzet egész lelkét betöltő és felemelő események bekövetkezése folytán, amelyeknek bekövetkezésére az e vo­natkozásban igazán egységes magyar nemzet két évtizede kívánkozott. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a középen.) Ezek az ese­mények: a felvidéki területek egyrészének és Kárpátaljának visszatérése. (Egy hang a szél­sőbaloldalon: Már régen visszatértek!) Mél­tóztassék talán külön kifejteni a képviselő úrnak idevonatkozó nézetét. Én nagyon szűk keretek között igyekszem maradni, hogy a képviselőház türelmével ne éljek vissza. A felvidéki részeknek és Kárpátaljának az anyaországhoz való visszatérése nagy és gaz­dag területekkel gyarapította Szent István ko­ronájának birodalmát. Részesei voltunk és vagyunk annak a felemelő nagy nemzeti érzés­nek, amelyet ez a birtokgyarapodás az egész nemzet lelkéből kiváltott. Valamennyien azt tartottuk és tartjuk ma is, hogy ezeknek a részeknek a viszacsatolása egy örökös valami, ezek a részek örökösen beleolvadtak abba a nemzeti egységbe, amely most ezekkel az új erőkkel gyarapodva ellenállhatatlan erővel fog törni a többi ősi határ felé. (Kapcsányi László: De a kormányzat gyengíti az erőt!) Elnök: Kapcsányi képviselő urat kérem, ne zavarja közbeszólásokkal a szónokot. Spett Ernő: Ez a nemzeti egység követeli, hogy ez a javaslat törvényerőre emelkedjék. Nem kívánom ezeknek a nemzeti érzések­nek domináló voltát felhasználni arra, hogy kitérni akarjak a kérdéssel összefüggő vonat­kozások taglalása elől. Nagyon helyeslem azo­kat a törekvéseket, amelyek politikai és köz­életünket a nyíltság ős őszinteség síkjára kí­vánják állítani, (Zaj a szélsőbaloldalon.) mert az a meggyőződésem, hogy a közéletben és a belpolitikában a nyíltság és a kellő formában

Next

/
Oldalképek
Tartalom