Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-66

34 Az országgyűlés képviselőházának 66. gondolkozni azon, hogy mi történjék, amikor visszatér az a terület és így majd ott is egy évre szóló elhalasztó javaslatot kelljen majd beadnia. Elismerem, hogy az nnií'ikáeiónak nem ennek a közjogi helyzetnek a megteremtése az egyedüli előfeltétele, de ennek a közjogi javaslatnak a megteremtésével éppen az unifikáció ellen történik egy lépés, mert a szeparációnak éppen ezek a halogatások, ezek az elodázások az okai. Igaz, hogy az egységesítésnek nem lehet kizárólag közjogi javaslatokkal eleget tenni, mert az egységesítésnek a lelkekben kell meglennie. Állítom és vallom, hogy egy törvényjavaslat csak akkor jó, csak akkor életképes és csak akkor válik vérévé a nemzet minden egyes tagjának, ha az erkölcsi alapon áll és ha a nemzet minden egyes tagja a magáénak vallja, hiszi és tartja is ' azt, amit a törvényekben mondanak is írnak. (Ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Szeparáció nem azért van, mert itt a közjogi kérdéseket megoldjuk vagy megoldásukat eltoljuk, hanem azért, mert azok a berendezések, amelyek az embereknek a Felvidéken emberibb, tisztább, jobb, könnyebb megélhetést biztosítottak gazdasági, szellemi és politikai téren, sajnos, nálunk nincsenek meg, hiányzanak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. —• Egry Zoltán: Szóval ez a cseh uralom dicsérete!) T. Ház! Téves az a beállítás, mintha ez a cseh uralomnak és a prágai centralizmusnak a dicsérete volna. Ez nem az. Ez csak a dolgokkal való szembenézés és nem az örök udvarlás és szervilizmus politikája. (Ügy van! a szélső'baloldalon.) Mert abból, hogy ha mindig méghajlunk egymás előtt és tömjénezzük egymást, nem fakadnak katonák és hősök, akik, ha kell, vérük hullásával is visszaszerzik ezt az országot. A mesterséges határok és a trianoni gaz törvények széttörésé céljából nekünk igenis ragaszkodnunk kell ősi törvényeinkhez és mindahhoz, amiben egy csepp is benne van a magyar gondolatból. Ezt azonban időszerűén, korszerűen, gyorsan és cselekvések által kell megcsinálni, nem pedig az év végén benyújtott halogató javaslattal, amely megakasztja a törvényhatóságok szerves életét. (Kapcsányi László: Egész politikájukat jellemzi!) Ha csakugyan világégésben vagyunk, mint ahogy abban vagyunk, akkor is el kell intéznünk ezeket a közjogi kérdéseket, már régen meg kellett volna tartani a törvényhatósági választásokat a felvidéki választásokkal együtt. Ez nem derék magyar és más anyanyelvű képviselőtestvéreink ellen szól, akiket akkor, nagyon helyesen, behívott a magyar törvényhozás Háza, hanem az ellen a rendszer ellen, amely a választásokat pártabszolutisztikus szempontból elodázza és elhúzza. E felett a magatartás felett a történelem ítélőszéke és a nemzeti közvélemény mond majd bírálatot. Én egyáltalán nem akarok a tárgyilagosság síkjáról leszállani, én nem akarom követni a magyar királyi kormány belügyminiszter urát abban, hogy bárkit is benyálazzak, én teljesen tárgyilagosan, a magyar birodalmi gondolat szempontjából tartom helytelennek a közjogi kérdések megoldásának elodázását, inert ez nem az unifikációt, hanem igenis a szeparációt szolgálja, ha nem is közvetlenül, de közvetve. Mi tehát ezt a törvényjavaslatot, mint olyat, amely a magyar alaptörvényekkel ellenkezik, nem fogadhatjuk el, ezért pártom és a magam nevében bejelentem, hogy a javas. ülése 1939 december 13-án, szerdán. latot nem fogadom el. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Kovács Gyula jegyző: Spett Ernő! ; Elnök: Spett Ernő képviselő urat illeti a szó. Spett Ernő: T. Ház! Amikor ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása során pártom megtisztelő megbízásából szót emelek, előttem szólott igen t. tfudinszky László képviselő úr véleményével ellentétben az a véleményem, hogy ennek a javaslatnak a szükségszerűsége annyira nyilvánvaló, hogy ezen hosszasan vitatkozni felesleges, hogy ebbe politikumot belevinni kár. (Gruber Lajos: Egyebet nem is lehet belemagyarázni!) Elnök: Kérem Gruber képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Spett Ernő: Tendenciák belemagyarázása az egyes elénk kerülő javaslatokba: csak még további szakadékot jelent közöttünk. Erre pedig nincs szükség. (Gruber Lajos: De maguk ássák a szakadékot!) Nyíltan kijelentem, hogy igenis szembekerültünk egy törvénybeli 'kötelességteljesítéssel. Az 1929. évi XXX. te. vonatkozó szakasza . előírja a budapesti kivételével az összes városi es vármegyei törvényhatóságoknak 1940 január l-ig való újjáalakulását. Ennek az újjáalakulásnak előfeltétele lett volna, hogy a törvényhatósági . választásokat még ebben az évben megtartsuk. Ennek az előfeltételnek a teljesítése azonban lehetetlenné vált, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért?) még pedig nem valakinek a mulasztásából, hibájából, hanem olyan Örvendetes, a nemzet egész lelkét betöltő és felemelő események bekövetkezése folytán, amelyeknek bekövetkezésére az e vonatkozásban igazán egységes magyar nemzet két évtizede kívánkozott. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a középen.) Ezek az események: a felvidéki területek egyrészének és Kárpátaljának visszatérése. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Már régen visszatértek!) Méltóztassék talán külön kifejteni a képviselő úrnak idevonatkozó nézetét. Én nagyon szűk keretek között igyekszem maradni, hogy a képviselőház türelmével ne éljek vissza. A felvidéki részeknek és Kárpátaljának az anyaországhoz való visszatérése nagy és gazdag területekkel gyarapította Szent István koronájának birodalmát. Részesei voltunk és vagyunk annak a felemelő nagy nemzeti érzésnek, amelyet ez a birtokgyarapodás az egész nemzet lelkéből kiváltott. Valamennyien azt tartottuk és tartjuk ma is, hogy ezeknek a részeknek a viszacsatolása egy örökös valami, ezek a részek örökösen beleolvadtak abba a nemzeti egységbe, amely most ezekkel az új erőkkel gyarapodva ellenállhatatlan erővel fog törni a többi ősi határ felé. (Kapcsányi László: De a kormányzat gyengíti az erőt!) Elnök: Kapcsányi képviselő urat kérem, ne zavarja közbeszólásokkal a szónokot. Spett Ernő: Ez a nemzeti egység követeli, hogy ez a javaslat törvényerőre emelkedjék. Nem kívánom ezeknek a nemzeti érzéseknek domináló voltát felhasználni arra, hogy kitérni akarjak a kérdéssel összefüggő vonatkozások taglalása elől. Nagyon helyeslem azokat a törekvéseket, amelyek politikai és közéletünket a nyíltság ős őszinteség síkjára kívánják állítani, (Zaj a szélsőbaloldalon.) mert az a meggyőződésem, hogy a közéletben és a belpolitikában a nyíltság és a kellő formában