Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-80

444 Az országgyűlés képviselőházának 80, jon mik azok a helyes módozatok és mik azok H helyes eszközök, amelyeknek gyakorlati alkalmazásával a mai állapotokon segíteni és pedig alaposan segíteni lehet. Ezek közül az okok közül igen sok esetben — mondhatnám, joggal — hivatkoznak a mezőgazdasági válságra és azt mondják: a mezőgazdasági válság volt az, amely a mezőgazdasági munkavállalókat ilyen szomorú helyzetbe hozta. kétségtelen, hogy ez a mezőgazdasági válság fennáll s fennáll elsősorban termelési válság alakjában, de< ugyanekkor fennáll egy bizonyos értékesítési válság is. Mert hiszen, ha egy kicsit a dolog mélyére nézünk, akkor kétségtelenül megállapíthatjuk azt, hogy a mezőgazdasági válságnak egy igen fontos és szerves oka bizonyos vonatkozásban az ipari válság, mert az ipari munkásság bizonyos tömegei munka nélkül lévén, a fogyasztópiacot gyöngítik. Ez azonban összeköttetésben áll a mezőgazdasággal olyan formában, hogy a mezőgazdasági termékek viszont már előállítottak lévén, a piacon maradnak, a piac pedig nem tudván biztosítani azoknak a fogyasztókhoz való jutását, visszaható erő vél sújtja azokat, akik ezeknek a termékeknek előállítói és ezek között a mezőgazdasági munkásokat. Tehát szerves és szoros összefügésben áll a két tényező. De azonkívül értékesítési válság is van, akkor, amikor például a nemzet egyik nagy tömege olyan termékek előállításával foglalkozik, — s itt különösképpen a búzatermelésre gondolok — amelynek értékesítése az állam gazdasági életéből egy óriási összeget improduktív módon von el. Mert méltóztassék nekem megmondani és kérdem a t. kormányzatot, vájjon mivel tudja megindokolni azt, hogy akkor, amikor a mezőgazdasági termelés szempontjából a búza a világparitási ár fölött igen súlyos összegekkel cserél gazdát, célszerű-e nekünk egy olyan búzaárat tartani és célszerű-e az államkincstárból egy ilyen óriási összeget elvonni, mint amilyen ezidőszerint az árszíntartás szempontjából szükséges? (Maróthy Károly: A nagybirtoknak célszerű!) Nem hiszem azt, és meggyőződésem szerint egyetlenegy józaneszű ember sem hiheti azU hogy ezt mi sokáig fenn tudjuk tartani (vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: A búza világparitási ára most körülbelül annyi, mint a belföldi ára!) és nem hiszem, hogy észszerű volna továbbra is az értékesítés szempontjából ennek az árnak tartása. (Maróthy Károly: Teleki miniszterelnök is kifakadt ez ellen. — vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: Mikor? — Maróthy Károly: Augusztusban!) Meg vagyok róla győződve, hogy a földmívelésügyi miniszter úr ugyanígy gondolkozik, mert ugyanígy „kell gondolkoznia és meg vagyok róla győződve^ hogy fog találni módot arra, hogy ezek a súlyos milliók a mezőgazdaság támogatása érdekében tényleg oda kerüljenek, ahol azok produktívakká tudnak válni. Igen nagy mértékben hátráltatta és az eredményesség, a teherbíróképesség szempontjából csökkentette a mezőgazdasági munkavállalók erejét a külterjes gazdálkodás. Amikor a külterjes gazdálkodásról tudjuk, hogy ez a gazdasági módszer, ez a gazdálkodás aránylag milyen kevés munkaerőt tud foglalkoztatni, akkor fokozott mértékben gondoskodnunk, kellene arról, hogy az mindinkább eltűnjék, mindinkább csökkenjen, mert ezzel egyrészt fokozni tudjuk a termelést, másrészt peülése 1940 február 8-án, csütörtökön. dig nagyobb munkabért, nagyobb jövedelmet tuüunk a munkavállalóknak is biztosítani. Egészen természetes, hogy itt jelentkezik azután ezeknek a káros oldala is, az annyiszor emlegetett agrárolló. Nem akarom részletesen tárgyalni, csupán egy okot említek fel, egy okot, amely szintén segített rontani a mezőgazdasági munkavállalók helyzetét. Késztetés magyarázatra nem szorul, hiszen mindenki előtt világos, de nagy mértékben gyöngítette ennek a társadalmi rétegnek a helyzetét a mezőgazdaság túladóztatása. Köztudomású, hogy ebben az országban a mezőgazdasági termelők fizetik a legtöbb adót és ha a prograssziót nézzük, akkor bizony, sajnos, szomorú következtetéseket vonhatunk le, mert azt látjuk, hogy a kisebb birtokok aránytalanul súlyosabb adót fizetnek, ugyanolyan mennyiségű és minőségű terület után is. Ezzel kapcsolatban egészen természetes, hogy nagy mértékben befolyásolja ennek a rétegnek a helyzetét az úgynevezett uzsora-hitelpolitika, amely még ma is fennáll és amely a mezőgazdasági termelők egy igen tekintélyes részét még ma is súlyosan érinti. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja fel.) Ez a súlyosan befolyásoló körülmény kihat a mezőgazdasági munkavállalók helyzetére is. Egyszer el kell már jönnie annak az időnek, amikor egy generális földteherrendezéssel mentesítjük ezeket a munkaadókat, mentesítjük pedig éppen azért, hogy tényleg tudjanak kalkulálni a termelés szempontjából, de tudjanak kalkulálni a munkabér-politika szempontjából is, és hogy ez a kalkuláció a<zután tisztességes megélhetést tudjon biztosítani a mezőgazdasági munkavállalók számára. T. Ház! Nem utolsó sorban befolyásolja hátrányosan a munkavállalók helyzetét az a körülmény, hogy a régi Magyarországnak, Nagy-Magyarország területének mintegy 28*5 százaléka maradt nieg az ezidőszerinti csonka országban, a mezőgazdasági munkavállalóknak azonibantöibb mint 50%-a erre a csonka testre jutott, és nagymértékben befolyásolja az is, hogy nagy tömege miatt a mezőgazdaság a legjobb akarat mellett sem tudja felvenni ezeket a munkavállalókat. Tehát ebben a tekintetben is kell megoldást találni olyan formában, hogy a sajnos százezres csoportjaiban nagyrészt munka nélkül álló tömeg megtalálja a maga elhelyezkedését. Itt kell azután utalnom ennek igen szomorú következményeire. Tudvalévő dolog, hogy az ilyen parlagon heverő munkaerő óriási mértékben befolyásolja a nemzet gazdasági erejét anyagilag, de ugyanakkor a nemzet lelki erejét is csökkenti igen nagy mértékben. Es ha igaz — mint ahogy igaz — Matolcsy igen t. képviselőtársamnak az a megállapítása, hogy ezidőszerint körülbelül 111 millió normál munkanap van kihasználatlanul, akkor azt a végtelenül szomorú tényt kell megállapítanunk, hogy a nemzetnek ebből a társadalmi rétegéből 110 millió normál munkanap marad kihasználatlanul, ami óriási mértékben csökkenti ennek a nemzetnek ellenálló erejét. Igen sokszor hallottuk már ebben a Ház ban a társadalmi szolidaritás gondolatát. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági munkavállalók nagy tömege idáig, ebbe a szerencsétlen hely zetbe eljutott, nagy mértékben hozzájárult az l a körülmény, hogy ebben az országban nem