Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-66

SS Az országgyűlés képviselőházának 66. hó 24-éu tartott ülésében hozott ítéletével el­utasította. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Simon Ferenc képviselő urat ennek folytán végleg igazolt képviselőnek jelentem ki. Bemutatom továbbá a Közigazgatási Bíró­ság elnökéuek egy másik átiratát, amellyel tudatja, hogy a Fejér vármegye és Székes­fehérvár törvényhatósági jogú város lajstro­mom választókerületi) en a folyó évi május hó 28. napján megtartott képviselőválasztás ér­vénytelenítése iránt beadott panasz tárgyában folyó hó 7-én tartott ülésében ítéletet hozott, mellyel a választást érvénytelennek nyilvá­nítja. Ennek eredményeként vitéz gróf Hu­nyady Ferenc és Witz Béla képviselő urak meg­bizatása megszűnt. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Az ítélet folyományaként az említett lajstromos kerületben az új választás elrendelése iránt a belügyminiszter urat megkeresem. Bemutatom a t. Háznak a marcali egyéni választókerületben időközi választáson megvá­lasztott Csorba Sándor képviselő úr megbízó­levelét. (Éî$enzê$ a jobboldalon.) A megbízó­levelet a Ház megvizsgálás és jelentéstétel cél­jaiból kiadja az állandó igazoló bizottságnak. A t. Ház tudomására hozom, hogy Koyách Gyula képviselő úr írásban mentelmi jogának többrendbeli megsértését jelentette be. A Ház a bejelentést a mentelmi bizottsághoz utasítja. Napirend szerint következik a törvény­hatósági bizottsági tagsági jogról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása (írom.: 123. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy e javaslat­hoz az egyes pártok a következő vezérszónoko­kat jelentették be: A Magyar Elet Pártja Spett Fjrnő képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Budinszky László képviselő urat és az Egye­sült Keresztény Párt Közi Horváth József képviselő urat. A most bejelentett vezérszóno­kokat a jegyző urak a házszabályoknak meg­felelően az egyes pártok nagysága szerinti sor­rendben, de váltakozva fogják szólásra fel­hívni az előadó úr után. A Ház ezt a bejelen­tést tudomásul veszi. Krúdy Ferenc előadó urat illeti a szó. Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! Amint mél­tóztatnak tudni, a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. te- úgy rendelkezik, hogy az összes választók közül választandó törvényható­sági bizottsági tagokat 5 évenként 10 évre kell választani akként, hogy a törvényhatósági bi­zottságoknak az a fele, amelynek 10 évre szóló mandátuma már lejárt, 5 évenként kilép a tör­vényhatósági bizottságokból. Az első 5 esz­tendő lejártakor a törvényhatósági bizottságok kilépő tagjait az igazoló választmányok sors­húzás útján jelölték ki. A legtöbb adót fizetők, valamint a törvényhatósági bizottságokban ér­dekképviseleti címen helyet foglaló tagok, to­vábbá póttagok mind 5 évre választatnak. Ehhez képest most már a legutóbb, vagyis 1934-ben 10 évre megválasztott törvényhatósági bizottsági tagokon kívül az összes többi kategó­riák mandátuma folyó évben lejár, ebben az esztendőben tehát a törvényhatósági bizottsági választásokat meg kellett volna tartani. A visszacsatolt területek unifikciója foly­tán azonban, amely nemcsak a visszacsatolt területeken újból felállítandó törvényhatósá­gokat, hanem a területi kapcsolat révén^ több, a trianoni országhoz tartozó törvényhatóságot is érintett, ezek a választások most végrehajt­hatók nem voltak, mert ez az unifikció még ülése 1939 december 13-án, szerdán. nem fejeződött be. Ebhez képest legfeljebb azt lehetett volna tenni, hogy a trianoni ország területen megtartják a törvényhatósági bizott­sági tagválasztásokat, de ez semmiképen sem lett volna célszerű, mert az 1929 : XXX. te. végrehajtása óta Budapest székesfőváros kivé­telével az ország egész területén egységesen és egyidőben történtek a választások és ettől a rendelettől való eltérés nem lett volna helyesel­hető. Nem maradt tehát más hátra, mint kü­lönleges rendelkezést kérni a törvényhozástól, amelynek értelmében az 1939-ben lejáró összes törvényhatósági bizottsági mandátumok ér­vénye egy évvel meghosszabbíttatik. Ebből a rendelkezésből következik az is, Ihogy az egyéves meghosszabbítás 1940 december 31-én túl nem terjedhet ós hogy a következő esztendőben megválasztott törvényhatósági bi­zottsági tagok mandátuma az érvényességi idő szempontjából akként számítandó, mintha 1939-ben választattak volna meg. A szóban lévő kérdés ezzel a kivételes tör­vényhozási rendelkezéssel el is volna intézve, ha egy másik probléma nem érintené. Neveze­tesen à zsidók gazdasági és közéleti térfogla­lásának korlátozásáról szóló 1939. IV. te. úgy rendelkezik, hogy az összes választók közül vá­lasztandó törvényhatósági bizottsági tagok, valamint a vallásfelekezetek képviselete címén a törvényhatósági bizottságokba küldött tagok kivételével az összes többi kategóriákra nézve a zsidók törvényhatósági bizottsági tagságát azonnali hatállyal megszüntette. Ehhez képest adatott is ki egy kormányhatósági rendelet, amelynek végrehajtásaképpen a zsidó törvény­hatósági bizottsági tagok mandátuma felül­vizsgáltatott és e felülvizsgálat eredményéhez képest a törvényhatóságok összeállítása módo­sult. Valamivel más azonban a helyzet az összes választók közül választott zsidó töivónyható­sági bizottsági tagokra nézve. Nevezetesen az idézett 19S9. IV. te. 4. §-a (2) bekezdése ak­ként rendelkezik, hog-y az összes választók kö­zül választandó törvényhatósági bizottsági ta­gok lehetnek zsidók is, ha az előírt különleges feltételeknek megfelelnek. Ezeknek a kritériu­moknak közelebbi vizsgálata és érvényesülése azonban csak a legközelebbi választásra nézve volt esedékes. Amennyiben tehát a törvény­hozás jelen javaslat elfogadásával akként ren­delkezik, hogy ez az egy évre szóló meghosz­szabbítás a zsidóknak erre a kategóriájára nem vonatkozik, ez annyit jelent, hogy összhangba hozza a jelen javaslat rendelkezését az 1939:IV. tc.-kel. Ehhez képest a javaslat 2. §-a megfe­lelően rendelkezik. A javaslat a továbbiakban átmeneti ren­delkezéseket tartalmaz, mégpedig oly irányban, hogy póttag hiányában a megüresedett tör­vényhatósági helyeket nem kell betölteni, s ha az előírt létszámban így bizonyos hiány áll be. ez a törvényhatósági bizottságok határozatké­pességót nem érinti. A törvényjavaslat végül azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a legtöbb adót fizető választók névjegyzékét 19B9-ben nem kell összeállítani, amely rendelkezés a javas­lat összes egyéb rendelkezéseiből folyik. Minthogy ez a javaslat szükségszerű és közérdekű, tisztelettel javaslom a t. Háznak, hogy azt változatlanul elfogadni méltóztas­Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül? , .,'.„ Porubszky Géza jegyző: Budinszky Laszlo. Elnök: Budinszky képviselő urat illeti a szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom