Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-77
Az országgyűlés képviselőházának 77. ülése 19W január 30-án, kedden. 32§ " tása alatt olyan szerv lehet, amely ezeket az alsó fokon esetleg- előforduló hibákat közvetlenül és közvetve igen könnyen kiküszöbölheti. De egy bizonyos: ha bárhol az országban panaszt fognak hallani a munkabérekre a munkások részéről, lesz fóruma és lesz eszköze a kormányzatnak, amely ezeket a panaszokat azonnal és hathatósan orvosolja. Érdekes még a törvényben a munkabérelemző bizottság, ez a szakértőkből összeállított bizottság, amelynek feladata az lesz, hogy a termelésnek és a munkabérek legalacsonyabb mértékének megállapításából bizonyos konzekvenciákat levonva, ott, ahol lehet, az egész országra vonatkozó irányelveket állapítson meg és a földmívelésúgyi kormányzatot ebben a tekintetben tanáccsal lássa el. Érdekes a gazdasági munkafelügyelő szerepe is ebben a törvényjavaslatban. Ha nézzük a szociális törvényalkotásokat és rendelkezésekét, különösen a múltban, — akkor is, ha visszamegyünk Darányi Ignácnak törvényére, az 1898:11. t.-cikkre, amely a gazidasági munkásság helyzetének megjavítására alkottatott rendkívül szociálisan — mindezekkel a törvényekkel és rendelkezésekkel kapcsolatban azt látjuk, hogy a törvény megvan, de a végrehajtás rendkívül silány módon történt. (Pröhle Sándor: Itt van minden baj, a végrehajtásban!) Tulajdonképpen a végrehajtás az, amely nagyrészt illuzóriussá tette a törvényes intézkedéseket, mert hiszen ha ma valamelyikünk mint gazdaember az Ország bármely részében, aZ ország bármely falujában magánál a mezőgazdasági munkásnál vagy a gazdasági cselédnél érdeklődik aziránt, vájjon milyen törvényes védelemben van neki része a munkaadójával szemben, nemcsak a munkásnál, hanem még a munkaadónál is 90%-ban hihetetlen tudatlansággal találkozik, (T*aczolay György: Ez a patriarchális viszony!) mert ezek tulajdonképpen végre nem hajtott intézkedések. Ezek az esetek világítanak rá legjobban arra, hogy ebben a tekintetben meglehetősén nagy felvilágosító munkára van szükség, viszont teljesen lehetetlen helyzet az, hogy ott, ahol patriarchális viszony van a munkaadó és a munkás között, ahol a munkást majdnem családtagnak tekintik, az a munkás menjen el a hatósághoz és a hatóságtól kérjen jogvédelmet, mondván, hogy neki több fizetés jár. (Egy hang jobb felől: Patriarchális alapon mrúg3ák!j . , A munkafelügyelók törvényes intézményesítésével teíhát egy olyan szervet kapunk, «melynek nemcsak feladata, hanem kötelessége is lesz, hogy ellenőrizze ezeket az állapotokat s alhol ilyen visszásságok tapasztalhatók, a munkafelügyelő kimenjen a helyszínre, meggyőződni róla, mi a helyzet s úgy történjék azután intézkedés. (Mozgás a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! : Fricke Valér: Hiszem, sőt egészen biztos vagyok benne, hogy ennek a törvényjavaslatnak a végrehajtása eredményesen meg fog történni, de visszamenőleg az 1898 óta 'hozott Összes mezőgazdasági munkás vonatkozású törvényeink végrehajtása is hatalmas lépéssel fog előbbremenni. • T. Ház! Szinte kuriózum, amit látunk, ha elővesszük a földmívelésügyi minisztérium mezőgazdasági hírszolgálatának bizonyos adatait. Ezekben ugyanis azt látjuk, hogy a leg : utóbbi esztendőben a törvény előmunkálatai során 210 mezőgazdasági munkásszerződést gyűjtöttek össze, amely munkaadó és munkás között köttetett, ügynevezett típusszerződé-^ seket kerestek, amelyek az egyes vidékekre jellemzők, tehát valószínűleg a javából vették őket. Ezeknek az adatait gyűjtötték össze és 1566 különböző rendelkezést találtak ebben a 210 szerződésben, de 743 törvénytelen kikötést is találtak ezekben a szerződéseikben. Ne vegyük azonban ezt úgy, hogy ez valami égbekiáltó dolog lenne, mert hiszen ezek között a kikötések között igen gyakran bagatell dolgok is vannak, amelyeket talán sohasem hajtottak végre, hiszen mi, akik ilyen mezőgazdasági munkásszerződéseket készítettünk, nagyon jól tudjuk, hogy ezeknek a kikötéseknek igen sokszor inkább csak erkölcsi hatásuk vagy bizonyos teoretikus jelentőségük van,, mert ezeket igen gyakran ineni viszik keresztül. Minthogy rendesen nem származnak bajok, a munkaadó nem folyamodik ezekhez a kikötésekhez. Ezek a kikötések inkább csak mumusjellegűek a szerződésekben, hogy az a munkás valóban eleget is tegyen azoknak a szerződéses feltételeknek, amelyekre vállalkozott. T. Hálz! Ha azt nézem, hogy ezt a törvényjavaslatot tulajdonképpen ki ellen készítették, akkor ki kell emelnem azt, hogy nem a jó, rendes és becsületes munkaadó ellen. Ha visszaemlékeznek a t. képviselő urak a pénzügyminiszter úrnak legutóbbi törvényjavaslatával kapcsolatban elmondott beszédére, akkor talán vissza méltóztatnak emlékezni arra, hogy a miniszter űr a tantiémadloval kapcsolatban azt mondotta, hogy rendkívül nagy bevételeket vár annak a törvényjavaslatnak végrehajtása során. Az a próba azonban, amelyet az egyes vállalatoknál végrehajtott, azt mutatja, hogy vannak az országban olyan vállalatok, amelyeknél a törvényes adózásnak, ez a rendkívül szigorú átállítása az adóbevételben semmiféle többletet sem jelent az államra nézve, mert aki eddig* is tisztességesen bevallotta a jövedelmét, az ezután sem fog több adót fizetni. Ez a törvényjavaslat a tisztességtelenek ellen készült, aminthogy azt maga a miniszter úr is bevallotta itt. (Jandl Lajos: Minden törvény azok ellen készül!) Én azt gondolom és az a becsületes meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat nem a tisztességes mezőgazdasági munkaadók hatalmas sora ellen készült (Jandl Lajos: Az furcsa is lenne!), hanem igenis az ellen a 10% ellen (Ugv van! Vgy van! jobbfelől.), akiket mi erről az oldalról és képviselőtársaim a túloldalról öt éven keresztül ezerszer és ezerszer ostoroztunk. (Papp József: Ez nem tíz százalék!) Lehet, t. kénviselőtÓT-sam, hogy több, lehet azon vitatkozni, hogy 10%-e vagv 20% (Zaj a szélsőbáloldálön), én nem mondtam feltétlenül biztos száinot, csak azt mondtam, hogy a tisztességtelen munkaadók ellen készült. (Ugy van! Ugy van! a .jobboldalon.} Itt vannak elsősorban á zsidó gazdaságok, vezetői, akik igen gyakran nem a mae v yar földet látják abban a gazdaságban, (Prőble Sándor: Teljesen helyes!) hanem észrevették benne az üzleti lehetőséget és igyekeznek minden krajcár hasznot...kipréselni-'abból <n niezőavr/rínsági üzemből. (Lili János: El kell venni tőlük~ zai) ; . i Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Friekc Valér: /Vannak azután üzletszerű földbérletek is, részvénytársasági és egyéb 51*
