Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-77

Az országgyűlés képviselőházának 77. ülése 19W január 30-án, kedden. 32§ " tása alatt olyan szerv lehet, amely ezeket az alsó fokon esetleg- előforduló hibákat közvet­lenül és közvetve igen könnyen kiküszöbölheti. ­De egy bizonyos: ha bárhol az országban pa­naszt fognak hallani a munkabérekre a mun­kások részéről, lesz fóruma és lesz eszköze a kormányzatnak, amely ezeket a panaszokat azonnal és hathatósan orvosolja. Érdekes még a törvényben a munkabér­elemző bizottság, ez a szakértőkből összeállí­tott bizottság, amelynek feladata az lesz, hogy a termelésnek és a munkabérek legalacso­nyabb mértékének megállapításából bizonyos konzekvenciákat levonva, ott, ahol lehet, az egész országra vonatkozó irányelveket állapít­son meg és a földmívelésúgyi kormányzatot ebben a tekintetben tanáccsal lássa el. Érdekes a gazdasági munkafelügyelő sze­repe is ebben a törvényjavaslatban. Ha nézzük a szociális törvényalkotásokat és rendelkezé­sekét, különösen a múltban, — akkor is, ha visszamegyünk Darányi Ignácnak törvényére, az 1898:11. t.-cikkre, amely a gazidasági mun­kásság helyzetének megjavítására alkottatott rendkívül szociálisan — mindezekkel a törvé­nyekkel és rendelkezésekkel kapcsolatban azt látjuk, hogy a törvény megvan, de a végrehaj­tás rendkívül silány módon történt. (Pröhle Sándor: Itt van minden baj, a végrehajtás­ban!) Tulajdonképpen a végrehajtás az, amely nagyrészt illuzóriussá tette a törvényes intéz­kedéseket, mert hiszen ha ma valamelyikünk mint gazdaember az Ország bármely részében, aZ ország bármely falujában magánál a mező­gazdasági munkásnál vagy a gazdasági cse­lédnél érdeklődik aziránt, vájjon milyen tör­vényes védelemben van neki része a munka­adójával szemben, nemcsak a munkásnál, ha­nem még a munkaadónál is 90%-ban hihetet­len tudatlansággal találkozik, (T*aczolay György: Ez a patriarchális viszony!) mert ezek tulajdonképpen végre nem hajtott intéz­kedések. Ezek az esetek világítanak rá legjob­ban arra, hogy ebben a tekintetben meglehető­sén nagy felvilágosító munkára van szükség, viszont teljesen lehetetlen helyzet az, hogy ott, ahol patriarchális viszony van a munkaadó és a munkás között, ahol a munkást majdnem családtagnak tekintik, az a munkás menjen el a hatósághoz és a hatóságtól kérjen jogvédel­met, mondván, hogy neki több fizetés jár. (Egy hang jobb felől: Patriarchális alapon mrúg­3ák!j . , A munkafelügyelók törvényes intézménye­sítésével teíhát egy olyan szervet kapunk, «melynek nemcsak feladata, hanem köteles­sége is lesz, hogy ellenőrizze ezeket az állapo­tokat s alhol ilyen visszásságok tapasztalha­tók, a munkafelügyelő kimenjen a helyszínre, meggyőződni róla, mi a helyzet s úgy történ­jék azután intézkedés. (Mozgás a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! : Fricke Valér: Hiszem, sőt egészen biztos vagyok benne, hogy ennek a törvényjavaslat­nak a végrehajtása eredményesen meg fog történni, de visszamenőleg az 1898 óta 'hozott Összes mezőgazdasági munkás vonatkozású törvényeink végrehajtása is hatalmas lépés­sel fog előbbremenni. • T. Ház! Szinte kuriózum, amit látunk, ha elővesszük a földmívelésügyi minisztérium mezőgazdasági hírszolgálatának bizonyos ada­tait. Ezekben ugyanis azt látjuk, hogy a leg : utóbbi esztendőben a törvény előmunkálatai során 210 mezőgazdasági munkásszerződést gyűjtöttek össze, amely munkaadó és munkás között köttetett, ügynevezett típusszerződé-^ seket kerestek, amelyek az egyes vidékekre jellemzők, tehát valószínűleg a javából vették őket. Ezeknek az adatait gyűjtötték össze és 1566 különböző rendelkezést találtak ebben a 210 szerződésben, de 743 törvénytelen kikötést is találtak ezekben a szerződéseikben. Ne ve­gyük azonban ezt úgy, hogy ez valami égbe­kiáltó dolog lenne, mert hiszen ezek között a kikötések között igen gyakran bagatell dol­gok is vannak, amelyeket talán sohasem haj­tottak végre, hiszen mi, akik ilyen mezőgaz­dasági munkásszerződéseket készítettünk, na­gyon jól tudjuk, hogy ezeknek a kikötések­nek igen sokszor inkább csak erkölcsi hatásuk vagy bizonyos teoretikus jelentőségük van,, mert ezeket igen gyakran ineni viszik keresz­tül. Minthogy rendesen nem származnak ba­jok, a munkaadó nem folyamodik ezekhez a kikötésekhez. Ezek a kikötések inkább csak mumusjellegűek a szerződésekben, hogy az a munkás valóban eleget is tegyen azoknak a szerződéses feltételeknek, amelyekre vállalko­zott. T. Hálz! Ha azt nézem, hogy ezt a tör­vényjavaslatot tulajdonképpen ki ellen készí­tették, akkor ki kell emelnem azt, hogy nem a jó, rendes és becsületes munkaadó ellen. Ha visszaemlékeznek a t. képviselő urak a pénzügyminiszter úrnak legutóbbi törvény­javaslatával kapcsolatban elmondott beszé­dére, akkor talán vissza méltóztatnak emlé­kezni arra, hogy a miniszter űr a tantiém­adloval kapcsolatban azt mondotta, hogy rend­kívül nagy bevételeket vár annak a törvény­javaslatnak végrehajtása során. Az a próba azonban, amelyet az egyes vállalatoknál végrehajtott, azt mutatja, hogy vannak az or­szágban olyan vállalatok, amelyeknél a tör­vényes adózásnak, ez a rendkívül szigorú át­állítása az adóbevételben semmiféle többletet sem jelent az államra nézve, mert aki eddig* is tisztességesen bevallotta a jövedelmét, az ezután sem fog több adót fizetni. Ez a tör­vényjavaslat a tisztességtelenek ellen készült, aminthogy azt maga a miniszter úr is beval­lotta itt. (Jandl Lajos: Minden törvény azok ellen készül!) Én azt gondolom és az a becsületes meg­győződésem, hogy ez a törvényjavaslat nem a tisztességes mezőgazdasági munkaadók ha­talmas sora ellen készült (Jandl Lajos: Az furcsa is lenne!), hanem igenis az ellen a 10% ellen (Ugv van! Vgy van! jobbfelől.), akiket mi erről az oldalról és képviselőtár­saim a túloldalról öt éven keresztül ezerszer és ezerszer ostoroztunk. (Papp József: Ez nem tíz százalék!) Lehet, t. kénviselőtÓT-sam, hogy több, lehet azon vitatkozni, hogy 10%-e vagv 20% (Zaj a szélsőbáloldálön), én nem mond­tam feltétlenül biztos száinot, csak azt mond­tam, hogy a tisztességtelen munkaadók ellen készült. (Ugy van! Ugy van! a .jobboldalon.} Itt vannak elsősorban á zsidó gazdaságok, vezetői, akik igen gyakran nem a mae v yar föl­det látják abban a gazdaságban, (Prőble Sán­dor: Teljesen helyes!) hanem észrevették benne az üzleti lehetőséget és igyekeznek minden krajcár hasznot...kipréselni-'abból <n niezőavr/rín­sági üzemből. (Lili János: El kell venni tőlük­~ zai) ; . i Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Friekc Valér: /Vannak azután üzletszerű földbérletek is, részvénytársasági és egyéb 51*

Next

/
Oldalképek
Tartalom