Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-74

S$62 Az országgyűlés képviselőházának kassal és egynéhány bizottsági tagtársával együtt milyen erős harcokat vívott. (Maróthy Karoly: Ügy van! Főleg Heller Parkas!) Azonban az, hogy mégsem tudott eredményt elérni, azt mutatja, hogy nagyon helyes, ha a karteltörvényt módosítjuk, amit már az iparügyi miniszter úr be is jelentett. (Maróthy Károly: Hányszor elmondtuk, de hányszor!) Lehetetlenség, hogy továbbra is titokban maradjanak a kartelmegállapodások, hogy büntessék azokat a vállalatokat, amelyek nem hajlandók kartelba lépni vagy kilépnek a kar télből. Az előadó úr tehát ismeri és ismerte a kartelok működésének súlyosságát, (Maróthy Károly: Szénkartel! Fakart&l!) amit abban fejezett ki, hogy a kartel a kiadásokat és az adóterheket mindig teljesen áthárítja a fogyasztókra és hogy minden ilyen karteLan levő vállalat nyeresége könnyen eltüntethető mind az adózás, mind pedig a részvényesek előL Az egyéni cég — mondotta az előadó úr — nem kap hitelt, de ugyanakkor a nagybankok 90%-ban ölelik fel az ipari vállalatokat, vagyis közvetlen finanszírozói lesznek a saját vállalataiknak s ezárt nem tudják a többi, az egyéni cégeket kielégíteni. Sajnos, ez nemcsak a fővárosban, de a vidéken is nagyon sok panaszra adott okot. (Maróthy Károly: Dzsungel!) Az egyéni vállalatok közül nagyon sokat felszívott a kartel. Először az egyéni vállalatokat részvénytársasággá alakítottak át, amint az előadó úr is mondta, azután felvásárolták a részvények többségét, azután, nehogy esetleg az a vállalat, amely egyéni vállalatként szépen működött, most tovább, mint részvénytársaság konkurrenciát csináljon a kartel egyéb vállalatainak, beszüntették a vállalatot, elbocsátották a munkásokat. A kartel tehát súlyos sebet ütött a közgazdaságon azzal, hogy kartel-érdekeít, vállalati érdekeit megvéd te. A vezetők .dotációjáról nem kell szólanom, hiszen ezt most, hála Istennek, a javaslat rendezi. Még mindig marad a javaslat szerint is 20.000 pengő, csak az azon felül adott vezetői dotációt adóztatja meg a javaslat. Ha valaki ezt hallja, igazán mondhatja, hogy bár csak én jutnék oda egyszer, hogy ilyen adót is tudnék fizetni, ami a 20.000 pengőn felül terheli a fizetést. A reprezentációs költségek és a diszkrét kiadások kérdését is rendezi ez a javaslat. Ez nagyon -helyes, mert sok vállalatról tudok, ahol ezek a diszkrét könyvelések gyanúsak. Különben ezek a diszkrét kiadások mindig gyanúsak; sohasem tudjuk, kiknek fizették ki, kiknek adták. (Maróthy Károly: Diszkréten fejezi ki magát.) Ha a javaslat ezt rendezi, akkor nagyon helyesen cselekszik, tiszta bort önt a pohárba. Nevezzék meg, hogy kinek adták a pénzt; ha olyan ember az, aki nem érdemli meg, aki kipellengérezni való, akkor majd megkapja büntetését. (Ügy van! Ügy van!) A javaslat szabályozza az iparfejlesztési törvény által részben, vagy egészben megadott adómentesség kérdését. Igazságos és szociális elv nyilvánul meg a javaslat szakaszaiban. Megértem, hogy a javaslatot az ellenzék pártállásánál fogva nem fogadja el, de nehéz helyzetben van az indokolásnál, mert bizony azt, hogy ez a javaslat lépést tett előre, nekik is el kell ismerniök. T. Ház! Nemcsak a miniszter úr és a kormány iránt táplált bizalmamból, hanem egyébként a javaslat igazságos intézkedései folytán 74. ülése IdUO január 23-án, kedden. is azt örömmel fogadom el. (Éljenzés és taps.* a szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik^ Boczonádi Szabó Imre jegyző: Papp Mihály! Elnök: Papp Mihály képviselő urat illeti a szó. Papp Mihály: Mélyen t. Ház! Amikor a szóbanforgó törvényjavaslathoz utolsónak, de e Házban először szólalok fel, hálát adok a gondviselő Istennek azért, hogy megszabadított bennünket, felvidékieket a 20 éves cseh elnyomatás alól, megszűntünk üldözött vad lenni ci SciJ át honunkban, visszacsatoltak bennünket Magyarországhoz, amely bár csonka. de nekünk édes hazánk. (Éljenzés.) T. Képviselőház! Amikor a jelenleg tár gyalt törvényjavaslathoz hozzászólok, ezt nem mint szakértő teszem, hanem mint gazda. Akadhatnak" a szakértők közt olyanok, akik azt mondják: ha nem szakértő, miért szól hozzá? Azért szólok hozzá ehhez a javaslathoz, mert a szakértők usyan szakaszonként boncolgatták a törvényjavaslat mindenegyes részét, de én csak általánosságban kívánok ehhez az ügyhöz hozzászólni. Örömmel fogadom el a törvényjavaslatotA mai nehéz időkben, amikor a világpolitikai helyzet arra késztette honvédelmünk miniszterét, hogy honvédelmünket fejlessze, a pénzügyminiszter úr, a pénzügyi kormány arra kényszerült, hogy az adófizető közönségre nagyobb adót vessen ki. De szükséges, hogy ebben a nagyobb adókivetésben ne csak a földbirtokosok és gazdák, hanem a részvénytársaságok és azok reprezentánsai is részesüljenek, tehát ők is viseljék a terheket. Örömmel látóin, hogy a törvényjavaslat 7. §-ának' (1) bekezdése azt mondja, hogy (olvassa): »Az adókötelezettség olyan vállalatnál, amelyik működését a hónap első napján kezdi meg, a hónán első napjával, olyan vállalatnál pedig, amelyik működését a hónap folyamán kezdi meg, az üzleti működés megkezdését követő hónap első napjával kezdődik.« A 8. § azt mondja, hogy (olvassa): »Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelybe?! a vállalat üzleti működését végleg megszüntette.« Ezt csak örömmel üdvözölhetjük, mert ez a két szakasz azt a helyzetet teremti meg, amelyben mi dolgozunk, amelyben a föld fizet adót. Ha földet vettem, akkor a vétel napiától fogva adófizető vagyok s ha eladtam a földemet, attól a naptól fogva megszűntem adófizető lenni. A 9. § (1) és (2) bekezdéseiben azonban már nem ugyanezt találom. Ez a szakasz ugyanis azt mondja, hogy (olvassa): »Felszámolás, vagy esőd esetében az előírt társulati adót, valamint a társulati vagyonadót a felszámolás megkezdését, vagy a csőd megnyitását követő hónap első napjától kezdve törölni kell. A felszámolás, vagy a csőd tartama alatt az adókivetés szünetel és csak a felszámolás befejezése, vagy a csőd megszüntetése után kell a társulati adót, valamint a társulati vagyonadót kivetni. Ha azonban a vállalat felszámolása három évnél tovább tart. a felszámolás további tartama alatt a társulati adót, valamint a társulati vagyonadót évenként ki kell vetr>i. de a kivetett adók összegét a vésrső elszámolás alapján kivetendő adó őszszegébe be kell tudni.« A felszámolás vagy csőd alatt álló társaság, vagy gyár, vagy üzem, vagy üzlet három évig foglalkozhatik akármivel, ha nem is őstermeléssel és ez alatt a három év alatt megtörténhetik az, amit a húszéves cseh uralom alatt