Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-74

S$62 Az országgyűlés képviselőházának kassal és egynéhány bizottsági tagtársával együtt milyen erős harcokat vívott. (Maróthy Karoly: Ügy van! Főleg Heller Parkas!) Azon­ban az, hogy mégsem tudott eredményt elérni, azt mutatja, hogy nagyon helyes, ha a kartel­törvényt módosítjuk, amit már az iparügyi miniszter úr be is jelentett. (Maróthy Károly: Hányszor elmondtuk, de hányszor!) Lehetetlen­ség, hogy továbbra is titokban maradjanak a kartelmegállapodások, hogy büntessék azokat a vállalatokat, amelyek nem hajlandók kar­telba lépni vagy kilépnek a kar télből. Az elő­adó úr tehát ismeri és ismerte a kartelok mű­ködésének súlyosságát, (Maróthy Károly: Szénkartel! Fakart&l!) amit abban fejezett ki, hogy a kartel a kiadásokat és az adóterheket mindig teljesen áthárítja a fogyasztókra és hogy minden ilyen karteLan levő vállalat nye­resége könnyen eltüntethető mind az adózás, mind pedig a részvényesek előL Az egyéni cég — mondotta az előadó úr — nem kap hitelt, de ugyanakkor a nagybankok 90%-ban ölelik fel az ipari vállalatokat, vagyis közvetlen finan­szírozói lesznek a saját vállalataiknak s ezárt nem tudják a többi, az egyéni cégeket kielégí­teni. Sajnos, ez nemcsak a fővárosban, de a vi­déken is nagyon sok panaszra adott okot. (Maróthy Károly: Dzsungel!) Az egyéni válla­latok közül nagyon sokat felszívott a kartel. Először az egyéni vállalatokat részvénytársa­sággá alakítottak át, amint az előadó úr is mondta, azután felvásárolták a részvények többségét, azután, nehogy esetleg az a vállalat, amely egyéni vállalatként szépen működött, most tovább, mint részvénytársaság konkur­renciát csináljon a kartel egyéb vállalatainak, beszüntették a vállalatot, elbocsátották a munkásokat. A kartel tehát súlyos sebet ütött a közgazdaságon azzal, hogy kartel-érdekeít, vállalati érdekeit megvéd te. A vezetők .dotációjáról nem kell szóla­nom, hiszen ezt most, hála Istennek, a javas­lat rendezi. Még mindig marad a javaslat sze­rint is 20.000 pengő, csak az azon felül adott vezetői dotációt adóztatja meg a javaslat. Ha valaki ezt hallja, igazán mondhatja, hogy bár csak én jutnék oda egyszer, hogy ilyen adót is tudnék fizetni, ami a 20.000 pengőn felül terheli a fizetést. A reprezentációs költségek és a diszkrét kiadások kérdését is rendezi ez a javaslat. Ez nagyon -helyes, mert sok vállalatról tudok, ahol ezek a diszkrét könyvelések gyanúsak. Különben ezek a diszkrét kiadások mindig gyanúsak; sohasem tudjuk, kiknek fizették ki, kiknek adták. (Maróthy Károly: Diszkréten fejezi ki magát.) Ha a javaslat ezt rendezi, akkor nagyon helyesen cselekszik, tiszta bort önt a pohárba. Nevezzék meg, hogy kinek ad­ták a pénzt; ha olyan ember az, aki nem ér­demli meg, aki kipellengérezni való, akkor majd megkapja büntetését. (Ügy van! Ügy van!) A javaslat szabályozza az iparfejlesztési törvény által részben, vagy egészben megadott adómentesség kérdését. Igazságos és szociális elv nyilvánul meg a javaslat szakaszaiban. Megértem, hogy a javaslatot az ellenzék párt­állásánál fogva nem fogadja el, de nehéz hely­zetben van az indokolásnál, mert bizony azt, hogy ez a javaslat lépést tett előre, nekik is el kell ismerniök. T. Ház! Nemcsak a miniszter úr és a kor­mány iránt táplált bizalmamból, hanem egyéb­ként a javaslat igazságos intézkedései folytán 74. ülése IdUO január 23-án, kedden. is azt örömmel fogadom el. (Éljenzés és taps.* a szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik^ Boczonádi Szabó Imre jegyző: Papp Mi­hály! Elnök: Papp Mihály képviselő urat illeti a szó. Papp Mihály: Mélyen t. Ház! Amikor a szóbanforgó törvényjavaslathoz utolsónak, de e Házban először szólalok fel, hálát adok a gondviselő Istennek azért, hogy megszabadí­tott bennünket, felvidékieket a 20 éves cseh elnyomatás alól, megszűntünk üldözött vad lenni ci SciJ át honunkban, visszacsatoltak ben­nünket Magyarországhoz, amely bár csonka. de nekünk édes hazánk. (Éljenzés.) T. Képviselőház! Amikor a jelenleg tár gyalt törvényjavaslathoz hozzászólok, ezt nem mint szakértő teszem, hanem mint gazda. Akad­hatnak" a szakértők közt olyanok, akik azt mondják: ha nem szakértő, miért szól hozzá? Azért szólok hozzá ehhez a javaslathoz, mert a szakértők usyan szakaszonként boncolgatták a törvényjavaslat mindenegyes részét, de én csak általánosságban kívánok ehhez az ügy­höz hozzászólni. Örömmel fogadom el a törvényjavaslatot­A mai nehéz időkben, amikor a világpolitikai helyzet arra késztette honvédelmünk miniszte­rét, hogy honvédelmünket fejlessze, a pénz­ügyminiszter úr, a pénzügyi kormány arra kényszerült, hogy az adófizető közönségre na­gyobb adót vessen ki. De szükséges, hogy eb­ben a nagyobb adókivetésben ne csak a föld­birtokosok és gazdák, hanem a részvénytársa­ságok és azok reprezentánsai is részesüljenek, tehát ők is viseljék a terheket. Örömmel látóin, hogy a törvényjavaslat 7. §-ának' (1) bekezdése azt mondja, hogy (olvassa): »Az adókötelezett­ség olyan vállalatnál, amelyik működését a hó­nap első napján kezdi meg, a hónán első nap­jával, olyan vállalatnál pedig, amelyik műkö­dését a hónap folyamán kezdi meg, az üzleti működés megkezdését követő hónap első napjá­val kezdődik.« A 8. § azt mondja, hogy (ol­vassa): »Az adókötelezettség annak a hónap­nak az utolsó napjával szűnik meg, amelybe?! a vállalat üzleti működését végleg megszün­tette.« Ezt csak örömmel üdvözölhetjük, mert ez a két szakasz azt a helyzetet teremti meg, amelyben mi dolgozunk, amelyben a föld fizet adót. Ha földet vettem, akkor a vétel napiától fogva adófizető vagyok s ha eladtam a földe­met, attól a naptól fogva megszűntem adó­fizető lenni. A 9. § (1) és (2) bekezdéseiben azonban már nem ugyanezt találom. Ez a sza­kasz ugyanis azt mondja, hogy (olvassa): »Fel­számolás, vagy esőd esetében az előírt társu­lati adót, valamint a társulati vagyonadót a felszámolás megkezdését, vagy a csőd megnyi­tását követő hónap első napjától kezdve tö­rölni kell. A felszámolás, vagy a csőd tartama alatt az adókivetés szünetel és csak a felszá­molás befejezése, vagy a csőd megszüntetése után kell a társulati adót, valamint a társu­lati vagyonadót kivetni. Ha azonban a vállalat felszámolása három évnél tovább tart. a fel­számolás további tartama alatt a társulati adót, valamint a társulati vagyonadót éven­ként ki kell vetr>i. de a kivetett adók összegét a vésrső elszámolás alapján kivetendő adó ősz­szegébe be kell tudni.« A felszámolás vagy csőd alatt álló társa­ság, vagy gyár, vagy üzem, vagy üzlet három évig foglalkozhatik akármivel, ha nem is őster­meléssel és ez alatt a három év alatt megtör­ténhetik az, amit a húszéves cseh uralom alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom