Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-74

Az országgyűlés képviselőházának fogyasztási szövetkezetei, hiszen legyünk őszinték, a Hangya fogyasztási szövetkezet volt az első, amely, itt a versenyt a zsidó szatócsokkal felvette és behálózta az országot s ha nagy állami áldozatok árán is, a közgazdasági életet átállította zsidó kézből keresztény kézbe és megtanított sokszáz és ezer kisembert, legyen az üzletvezető, boltossegéd vagy bárki, a kereskedelemre. Ilyen szép eredményt ért el a fogyasztási szövetkezet. Már kevésbbé mondhatom el ozt a termelési és az értékesítési szövetkezeteinkről, talán még az utóbbiakról inkább, mert a mezőgazdasági termények értékesítésénél ezek az utóbbi években mindig szebb és szebb eredményeket mutatnak fel. De sajnos, annál gyengébben állunk az ipari szövetkezetek terén, éspedig a termelési, feldolgozó és értékesítő szövetkezeteknél egyaránt. Már pedig én, aki az iparosok százait és ezreit ismerem, és foglalkozom velük, állítom, hogy a mai modern technikával felszerelt gazdasági termelési rendben a kisemberek csak úgy tudják kellőképpen megállani a helyüket, ha ők is tömörülnek, nyersanyagaikat közösen szerzik be, esetleg a durvább feldolgozásokat közös műhelyben végzik, vagyis szövetkezeti alapon iparkodnak, másrészt pedig azokat a termeivényeket, amelyeket nem tudnak azonnal értékesíteni, pince•műhelyékben vagy kisebb lakásokban raktározzák fel. Igenis kell ipari értékesítő szövetkezetnek is lenniök, kell állandó ipari kiállításokat rendezni, hogy a kiváló ipari remekeket, az elsőrendű magyar ipari munkákat valóban láthassa a közönség s a sablonos, tipikus .gyári termeléssel szemben legyen alkalma a közönségnek megbírálni az egyéni ízlést, művészetet, lelket belevivő kisipari munkát. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Hogy a szövetkezetek, különösen az ipari szövetkezetek egyáltalában nem tudnak előbbre xuenni, azt köszönhetjük az elmúlt évtizedek liberális rendszerének, amely minden eszközt megragadott arra, hogy a szövetkezeti eszmét diszkreditálja. (Marótny Károly: Most miért nem támogatják?) Mindig hangoztatták^ hogy a szövetkezet jogtalan konkurrenciát csinál a legitim kereskedelemnek. Szeretném már egyszer ezt a kérdést itt a Házban tisztázni. Mit jelent az, hogy legitim 1 Magyarra átfordítva, szerintem, ez törvényest jelent. Kérdezem: hát a szövetkezeti kereskedelem nem törvényes

1

? Hát amikor iparengedély alapján működik, amikor szakképzettségét igazolja és ennek alapján megkapja a szövetkezeti iparengedélyét, nem olyan legitim, mint^ a zsidó szatócs vagy akármilyen zsidó kereskedő, ha kellő iparengedélyt vált? Azt hiszem, ezzel a felfogással le kell számolni és elfogadni, hogy a szövetkezetek éppen olyan legitim kereskedelmet folytatnak, mint akármilyen más kereskedők. (Rapcsányi László: Csakhogy sok helyen a keresztény kiskereskedőket tönkreteszi a Hangya!) Nagyon helyes a javaslatnak az a rendelkezése, amely 10%-os adókulcs alkalmazását írja elő mindazokra a szövetkezetekre, amelyek 6%-nál több osztalékot nem fizetnek. A nyilaskeresztes párt vezérszónoka kijelentette, hogy ennél a rendelkezésnél hiányzik az a kifejezés, hogy »altruista működést fejtenek KI«. Azt hiszem, hogy ezt talán még pótolni is lehet. Hiszen a miniszter úr is erre gondolt, amikor a szövetkezeti kifejezést vette fel. mert a szövetkezetek már eleve altruista céllal alakulnak; ez az alapszabályaikban is benne van. 74. ülése 19 UO január 23-án, kedden. 261 (Eitner Ákos: A valóságban nem így néz kiiy Ha azonban ez nem elég, még bele lehetne a javaslatba az altruista kifejezést is venni; talán a miniszter úr beleveszi, én örülnék neki. Hogy a szövetkezetek vásárlási visszatérítése az értékesítő

1 szövetkezeteknél éppúgy, mint a fogyasztási szövetkezeteknél a jövőben: kötelező lesz, ez megint helyes. A szövetkezetek azt a kis hasznot, amit a jó üzletvezetés el tud érni, vásárlási visszatérítés alakjában adják vissza a tagoknak, mert így válik igazán a szövetkezet a kis emberek intézményévé. Nagyon helyes a nagyobbteljiesítinényű gépi berendezések ós termelőeszközök adómentes leírása és ez összegek tartalékolása. Ezzel a töibbtermélést akarja a miniszter úr előmozdítani, de nagyon természetes, hogy magának a vállalatnak is érdeke ez, mert ha modern, nagyobb teljesítésű gépekkel cseréli ki a régi, rozoga gépeit, akkor eredményesebb termelést tud folytatni. A javaslat indokolása is bizonyítja, hogy az utóbbi időben nagyon sok korlátolt felelősségű társaság alakult. Természetesen az élelmes fajhoz tartozók rögtön kitalálják a módját, hogy hogyan s miként lehet a legjobban érvényesülni. Amint az indokolás is mondja, e^y

: szerűen azt csinálták, hogy a családtagokat bejelentették a korlátolt felelősségű társaságokba, mindegyiknek megállapítottak bizonyos fizetést, de nagyon vigyáztak, hogy a 360O pengős határt át ne lépjék, mert addig szépen mentesülnek az adóztatás alól. (Eitner Ákos: I így van az egész vonalon!) Helyeslem a nagy áruházak és a több fiókkal bíró vállalatok adójának emelkedését a forgalom arányában, azonban itt nem tudok száz . százaiékik osztozni az indoko'ásnak, vagyis helyesebben a miniszter úrnak egy véleményéten ez pedig az, hogy a miniszter úr azt mondja, hogy ezzel sikerült elkerülni az áruházi adó bevezetését. Nem tudom, így van-e, majd az eredmény fogja megmutatni; egy azonhan bizonyos, az, hogy a kereskedők, különösen a fiatal keresztény, új kereskedők nagyon sok panaszt tesznek, sokszor jogos panaszokat, amelyekkel most konkrét formában nem akarok foglalkozni. Panaszolják, hogy a nagy áruházak aránytalanul és indokolatlanul nagy versenye olyan lehetetlen helyzetek elé állítja őket. hogy bizony nagyon sokszor éppen azt a zsenge, kezdő embert teszi tönkre, nyomja agyon egy ilyen áruház. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezért csak nagyon helyeselhetem és örömmel veszem tudomásul, hogy a nagyobb forgalom arányában és a fióküzletek figyelembevételével a törvényjavaslat igenis, meg fogja adóztatni ezeket a vállalatokat. T. Ház! Befejezésül egy pár szóval az előadó úr előadásával szeretnék foglalkozni. Krúdy Ferenc képviselőtársunk nagyon alapos és nagyon átgondolt előadásban^ ismertette ezt a törvényjavaslatot. (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés a jo boldalon.) Aláírom mindazt az indokolást, amelyet a javaslat benyújtásánál mondott. Annak, hogy ő ezt a javaslatot ilyeu alaposan meg tudta indokolni; egyik oká az, hogy Krúdy képviselőtársunk hosszú éveken keresztül tagja volt a kartelbizottságnak és a 'kartelbizottságban közvetlenül tapasztalta és látta a kartelek által teremtett helyzet súlyosságát és ott gyakran kellett erős küzdelmeket vívnia. Én ismerem a kartel bizottság műkö' dését, tudom, hogy Krúdy Ferenc Heller Far-