Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-73

244 Az országgyűlés képviselőházának 73. ülése 19W január 19-én, pénteken. az új vezérigazgató egyebet sem tud, mint a ceruzával kopogni az asztalon. Elnök: Méltóztassék fejtegetéseit nem eb­ben a modorban folytatni, hanem több meg­értéssel kezelni ezt a kérdést. (Kabók Lajos: Csak a fizetésért mennek be!) Kabók képvi­selő urat rendreutasítom! Kéthly Anna: Talán nem is^ mennek be a fizetésükért, hanem házhoz szállítják nekik. Elnök: Kéthly Anna képviselőtársunkat, minthogy az elnöki figyelmeztetést iparkodott gúny tárgyává tenni, kénytelen vagyok rendre­utasítani. Kéthly Anna: T. Képviselőház! Természe­tesen azok számára, a kereszténv tisztviselők számára, akik a vállalati életben tudásukkal. szákértelmükkel, hozzáértésükkel, amelyet senki sem tagadhat és szorgalmukkal, amelyet senki kétségbe nem vonhat, érvényesülni akarnak, minden elismerésünk és minden értékelésünk megvan, de természetes az is. hogy azok a visszásságok, amelyek kétségtelenül konsta­tálhatok, — és nem az én elfogultságom az, amely ezeket konstatálhatja — hanem mások is megállapítják és ezeknek a visszásságoknak a szóvátétele bizonyos vonatkozásban elkerül­hetetlen. Ha már most áttérek ennek az első indok­nak, az első szemléletnek a területéről a _ má­sodik szemlélet területére, hogy miért van ipar­és kereskedelemellenes beállítottság, la máso­dik magyarázat inkább helytálló: a nagybir­tok védekezése a közteherviselés ellen ma énpen olyan eredményes, mint bármikor eddig is volt és azt lehet mondani, hogy ez a javas­lat pontosan a zsidótörvény és a földreform­törvény párhuzamát idézi az emlékezetünkbe. Ha van érv a földreform mellett és a nagy­birtok megszüntetése mellett, úgy ez az érv az a fel nem mérhető politikai befolyás és ha­talom, amely mindig he tudja tartani a nagy­birtok felé a »nem adózunk« narancsát. Amíg a hatgyermekes özvegyasszony a falun le kell, hogy verje a második szobájának a kéményét, hogy azt a szobát kamrává nyilváníttathassa és hetedmagával kell egy szobában meghú-, zódnia, amíg a kisbirtok jelentősen magasabb terheket visel, mint a nagybirtok. r addig a nagybirtok kivételes helyzete az adóztatás te­rén mindig a leghatékonyabb érvet fogja szol­gáltatni a földreform mellett. T. Képviselőház! Az ipar és kereskedelem eme új terhei egy másik kor jelenségre is f rá­irányítsák a figyelmet. Ez a korjelenség R gazdasági élet irányítására, a gazdaság irányí­tására vállalkozott államhatalomnak, állam­szervezetnek az alkotásképtelensége. Amihez nyúltak, ott hét évig fű nem nőtt Csak nagy­jából tudok egy-kettőt kiragadni, hiszen ha részletesen akarnék erről beszélni, nem volnn elég a felszólalásom ideje. (Ra.iniss Ferenc: Mi van a szénbárókkal 1 ?) Elnök: Kérem Kajniss képviselő urat. mél­tóztassék nyugodtan, csendben maradni. Most méltóztatott a helyét elfoglalni és máris közbe­szól. (Derültséff. — Epy honn a .jobboldalon: Máris hélytelenkedik! — János Áron: Chorin­ról nem szabad beszélni sem! — Alföldy Béla: őfelsége! 1 ) Csendet kérek! Kéthly Anna: A burgonyaegykéz a külkeres­kedelmi politika súlyos hibái, a nyersanyag­ellátás körüli jelenségek, a Kunder miniszter távozása körüli jelenségek mind ennek az al­kotásképtelenségnek a bizonyítékai. Kritikát vagy ennek a nyilvánosság előtt való ismerte­tését gyakorolni és ettől a kritikától és ismer­tetéstől egy helyes szellem kialakulását várni a inai sajtóviszonyok és a mai szólásszabadság mellett bizony nemcsak hogy nehezen megy, hanem egyáltalán lehetetlen. Azonban a cen­zúra sem tud tényeket eltüntetni. Legfeljebb csak azt tudja, hogy ezeknek a tényeknek a nyilvánosság elé jutását akadályozza meg, de azért, mert nem engednek bennünket köhögni, mégis csak fáj a torkunk. De emellett az alkotásképtelenség- mellett le kell szögezni azt is, hogy kitűnő revizo­rokká nőtték ki magukat. Minden ipari és ke­reskedelmi vállalkozás és tevékenység ima állandóan a vádlottak padján ül. Ez azonban csak a mai hatalmi és sajtóviszonyok között lehetséges. Itt van az értelmiségi kormány­biztosság szerepe, itt van az adórevizorok sze­repe, akiknek mindig igazuk van, még akkor is, amikor utólag állapítják meg azt a szabályt, amelyet előzőleg kellett volna betartani. Az ipar és a kereskedelem ma már telje­sen állami bürokráciává nőtte ki magát. Egy kapitalista alapon álló államhatalom egy ka­pitalista alapom álló államszervezetben azt a frisseséget és azt a rugalmasságot veszi el a gazdasági élettől, amely a kapitalizmusnak a lényege. Tisztelettel kérek 15 perc meghosszabbí­tást. Elnök: Méltóztatnak a kért 15 perces meg­hosszabbítást megadni? {Igen! — Incze Antal: Köszönjük a szidást és megszavazzuk!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Kéthly Anna: Az ívek tömegét kiállítani és egyik hivatalból a másikba kell járkálni. Sokszor napokig megszűnik az irodákban a munka és semmi mást nem csinálnak, mint íveket állítanak ki, jelentéseket szerkesztenek a revirozorok és az állami hivatalok számára. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Azt kérdezhetem, miiből telik minderre'? Ha cselekedni, mozogni, működni nem tud az a vállalat, akkor honnét teremtse elő ennek a megnövekedett bürokratikus munkának költ­ségeit 1 A 'legtávolabb áll tőlem, hogy ezeket a_ ttmunkanélküli jövedelmeket, vagy a kapita­lizmust a maga általánosságában védelmez­zem, de ennek a rákényszerített elbürokratizá­lódásnak a következményeit (Kajniss Ferenc: Mi van a szénnel?) az alkalmazottak és mun­Vások sínylik meg az elmaradj munkabérben és a felduzzadt adminisztrációs munkában, amely neim értékeket termel, hanem haszonta­: -p jdőtöltés. De mi, dolgozók meddig fogjuk bírni azt, hogy folyton csak adjunk és seanimit sem kapjunk? Egy rezervoárból csak addig lehet, meríteni, amíg van benne és azután csak akkor, ha öntünk hozzá. A társulati adó, a va­gyanodó- a tantiémadó fokozottabb megadóz­tatása (Rajniss Ferenc: Fontosabb a zsidó, mint a szén!) mintegy elismerése és jóváha­gyása a munkanélküli jövedelem jogosultságá­nak. Ebben a vonatkozásban azután valóban kapitalista jellegű és szellemű a javaslat. Mi­szerintünk nem adójogi, vagy legalább is nem csupán adójogi intézkedésekre volna szükség, bogy ez a 'munkanélküli jövedelem megszűnjék, illetőleg ennek kialakulását megakadályozzak, vagy még jobban imiondva, hogy ez a jövede­lem, ez az eredmény, ez a többlet visszakerül­jön azoknak kezébe, akik kitermelték. Hiszen ha visszakerül, akkor az állaim így is. közve­lett útop hozzájut azokhoz a jövedelmekhez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom