Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-65
12 Az országgyűlés képviselőházának 65. ülése 1989 december 12-én, kvdden. politikai iskolázottság, mert a magyar ifjúság abban a rettenetes káoszban* amelyet átélni kényszerült, amikor a múlt elszakadt mögötte, jövő nem állt előtte, nem tudta megtalálni a helyét. Cseh osztály-, szakmás párt-jelszavak és korteskedések megmételyezték a magyar ifjúságnak ezt a részét, mely lelkesedéssel és lángolással ugyan, de meggondolatlanul és felelősségérzet nélkül a legszélsőségesebben csehszlovák osztálypártok szolgálatába álltak. (Taps a joboldalon és a középen.) Ezért vagyunk mi óvatosak, bár e tekintetben igen nagy eiőhaladás történt a 20-ik év vége felé, amikor ifjúságunk kipróbálva a cseh szocialista pártokat, kipróbálva a kommunista pártokat, észretért és visszatért a komoly, nyugodt, felelősségteljes magyar külpolitikai állásponthoz. (Élénk taps a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Mi a húsz év alatt huszonegyszer csináltunk parlamenti, szenátusi, tartományi, járási és községi választást. (Bencze György: Ez tett engem tönkre!) Ez a huszonegy választás húsz év alatt olyan politikai iskolát teremtett népünk számára, hogy míg az első választásokon a magyarság, bár vágyott haza, utálta a cseheket, ennek ellenére az osztály-, szakmaés más jelszavak, propaganda és korteskedés hatása alatt csak 34 százalékban szavazott velünk, de a 21-ik választás után elértük azt, hogy 83—87 százaléka a magyarságnak ránk szavazott. (Élénk éljenzés és taps.) Ez alatt a húsz év alatt azonban a magyarság a sok korteskedésből, a sok szélsőséges agitációból megtanulta azt, hogy nem szabad arra hallgatni, hogy mi az egyéni, az osztály-, a szakmaérdek, mert mindez csak akkor nyer bizonyítást, ha a nemzeti kollektívum erős. (Élénk taps a jobboldalon és a középen.) Megtanulta népünk, hogy az egyéni érdekek, a szakmaérdekek, az osztályérdekek mind romlanak, mind tönkemennek, ha a nagy nemzeti érdekek nincsenek biztosítva; a csehek ugyanis senkit sem azért üldöztek, mert munkás, tisztviselő, vagy földmíves volt, hanem azért üldözték, mert magyar volt. Mutatis mutandis alkalmazni lehet ezt az egész magyarországi életre, hiszen mi is kisebbség vagyunk, a nagy idegen, ellenséges tengerben, tehát nekünk is csak a nemzeti érdekeiket kell szem előtt tartanunk a felekezeti-, osztály-, szakma- és más érdekeknek mind háttérbe kell szorulniuk, különösen ma. (Élénk taps a jobboldalon és a középen.) < T. Ház! Hubay mélyen t. képviselőtársam, bizonyára igen jóhiszeműen, de részben tájékozatlanul hivatkozott arra, hogy a csehszlovák választójog milyen nagyszámú magyarságnak adott lehetőséget és jogot a politikai életben való részvételre és joggyakorlásra. Ez ismét csak látszat. Igaz, hogy nálunk huszonegy életévtől volt választójog, de ne felejtsek «í, hogy a magyarság nagy részét megfosztották állampolgárságától, hontalannak nyilvánították, tehát nem volt választójoga. Papíron megvolt a jog. de a valóságban csak kevesen gyakorolhatták. Miért? Azért, mert Ők hatályon kívül helyezettnek tekintették az 1886 : XXII. te.-t, az áílaumolgársáffi törvényt és exhumálták az 1886.XXII. te. által hatálytalanított 1871. július 11-iki alapot s ennek alapján azon a területen, amelyet 1919-ben csatoltak Csehszlovákiához, nekünk azt kellett bizonyítanunk, hoay már 1830-ban vagy 179Ü-be>n ott laktunk. Ez volt a csehszlovák demokrácia a valóságban. Az 1918. október 28-án alakult csehszlovák köztársasággal szemben nekem azt kellett bizonyítanom, hogy családom már majdnem egy évszázad óta ott lakik és így vagyok jogosult a csehszlovák állampolgárságra. T. Ház! Meg vagyok róla győződve, hogy ha Magyarországon a tavaly bevezetett titkos választójogi törvény alapján több választást fogunk tartani, akkor a mi népünk is iskolázottabb lesz minden egyes választás után, ez tenat azt fogja jelenteni, hogy egyre több megfontoltsággal, komolysággal vesz részt a választásokon es teszi meg elhatározását. Rá följönni a magyar nép arra, hogy nem lehet őt csak választási kortesanyagnak tekinteni, hanem komolyan meggondoltan és higgadtan kell Jiatarozma, beleszólnia a nemzet és az állam eletének kormányzásába. (Taps a jobboldalon.) toajnos a magyar ember könnyen lelkesedő, szalmaláng természetű; jól mondja egyik nagy ironk: olyanok vagyunk, hogy tárogatószóval a pokolba is el lehet bennünket vezetni. Igen. békében, vagy könnyebb viszonyok között e<ry választás nem járhatott olyan nagy és nehéz veszedelmekkel, mint ma. Ma azonban nem a választás, nem a választójogi törvény az elsőrendű feladat a nemzeti és az állami életben, hanem az, hogy ezt az országot békében és nyugalomban igyekezzünk megtartani; az a feladat, hogy a még elszakított maaryarokat igyekezzünk visszahozni és elkerüljünk minden veszedelmet, (üay van! TJm t van! Tam a jobboldalon.) Ezért nem vetjük mi itt fel ma azt a kérdést a javaslat tárgyalásával kapcsolatban, hogy a 21.. 26. vagy a 30-as életévhez kössék-e a választójogot, mert ma nem szabad ilyen vágányra terelni a belpoUtikai hangulatot ma a belpolitikában rendnek, nyugalomnak és fegyelemnek kell lennie, hogy az ország minden érdeke külpolitikailag biztosittassék és rendezessék. (Hau van} Ugy r van! — Taps a jobboldalon és középen.) Megértjük mi azt az óvatosságot, amelyet a kormány akkor tanu-ított. amikornz első választáson a korhatárt a titkos választójogban felemelte. Reméljük azonban, ho9'y az alkotmányos fejlődéig során, ha nvugodt idők lesznek és ha népünk politikai iskolázottsága^ egyre fokozódik, ezt a korhatárt egyre inkább le lehet majd szállítani. Egyesek ezt az általános, titkos választójogot egyedüli orvosságnak, e^edüli remédiumn^k találták mindenre. A XIX. századba nés a XX. század eleién, amikor az egyéni szabadság és az esryéni jog jutott olvan rendkívüli mértékben előtérbe és érvényesülésre a nemzeti és állami érdekek rovására s azok bátt 5 rbotolásával is. egyes pártok, e<yyes tömörülések csak azért, hogy egyéni, szakmai és osztályérdekeiket biztosítsák és fokozott mértékben elégítsék ki, politikai felfogásuk, oolitikaiagitáeiójuk egyetlen alánjául az általános, tUko* választójogot mondták ki. Természetes, ho<!T ma egyetlenee-y alkotmányos állam som lehet titkos választóiog nélkül. De azt is látjuk hogy az egyéni érdekeknek mindenekelőtt való biztosítani akarása és mindenekelőtt való érvényrejuttatni akarása milyen veszedelembe sodorta az országot, mert egy nagv belső destrukciót eredményezett, amelynek következtében az ország akkor volt a leggyöngébb, amikor a legerősebbnek kellett volna lennie. (Ufjy van! Upy van! a középen.) 1920-ban vagy 1921-ben egy szó hangzott át hozzánk az akkori trianoni Magyarországról. Talán az akkori kultüszállamtitkár mondta, hogy »a nemzet egységet, a pártok széthúzást jelentenek«. Nagyon megérteyttük ezt és mi a nemzeti egységre törekedtünk« nem pedig pártoskocláéra. Ha azonban valaha
