Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-65

Az országgyűlés képviselőházának 65. megint fel kell csendülnie ennek a figyelmeztetésnek, .akkor ma kell felcsendülnie, mert ma a nemzeti egység mindenek felett állóan fontos és ma minden más kérdést, elsősorban minden pártkérdést, minden kisebb jelentőségű belpolitikai kérdést félre keli tenni és mellőzni kell, hogy legnagyobb nemzeti és állami érdekeink nyerjenek biztosítást. >(Űc2/ van! Úgy van! ,— Taps a jobb- és baloldalon és a középen,) Ma, a XX. században, a világháború után senki sem vonhatja kétségbe az egyénnek azt a jogát, hogy választás révén vagy más úton beleszólhasson a netmzeti és állami élet kormányzásába és vezetésébe, de ezt ma fokozott mértékben felelősséggel kell tennie mindenkinek, különösen pedig olyan kis nemzetnek, mint mi vagyunk, és olyan nehéz körülmények között élő országnak, mint amilyenben mi élünk. T. Képviselőház! Más volt az a rendszer, amelyben mi húsz év alatt éltünk és választottunk s más az, amelybe most hazajöttünk. Ma, amikor nem szabad és nem leheit vitáznunk, verekednünk, harcolnunk azon, hogy melyik helyes, melyik jó, ez-e, vagy az; amikor neun az a kérdés forog kockán, hogy egészen új magyar választójogi törvényt alkossunk, hanem csak az, hogy mi is résztvehessünk a magyar alkotmányos és politikai életben választás útján is, s amikor a kormányzat és a belügyminisízter úr részéről ebben a vonatkozásban megértést és előzékenységet tapasztalunk, tisztelettel bejelentem pártom nevében, hogy a javaslatot elfogadjuk és helyeseljük. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a Jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Több vezérszónok nincs. Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Bródy Ernő! Elnök: Bródy Ernő képviselő urat illeti •a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Mindenek előtt méltóztassék megengedni, hogy én is teljes mértékben hozzájáruljak ahhoz, amit előttem szólott Mezey Lajos és Vozáry Aladár igen t. képviselőtársaim kifejtettek a nemzeti egység szempontjából. (Rapcsányi László: Fogjanak kezet!) Igen t. képviselőtársaim, ha valakinek, úgy nekem legyen szabad különösen elfogódottnak lennem ebben a .pillanatban, amikor Kárpátalja viszszatéréséről és a kárpátaljai képviselők választásáról van szó, mert 33 évvel ezelőtt én mint nagyszöllősi képviselő kerültem ebbe a magyar képviselőházba. (Rapcsányi László: Bár ne került volna! — Zaj. — Rupert Rezső: Sokkal több hasznát látta az ország, mint önnek!) Kérem, ezt ön mondhatja, de az én lelkiismeretem nyugodt, mert mindig igyekeztem hazafias kötelességemet teljesíteni és vallásom a hazámmal soha ellenkezésbe nem került. Megtartottam hithűségemet, de imindig . magyar maradtam. Magyar voltam és magyar leszek, s legyen akármilyen törvény, akármilyen rendelet, az én magyar lelkemet tőlem elvenni senki setn fogja. (Horváth Zoltán: Nem a kormány választotta őt, hanem a nép! Nem kormánypárti volt! — Rupert Rezső: Sem félig kormánypárti, mint a nyilasok!) Én nem engedem magamat (vitéz Téglássy Béla: Ne engedje!) eltéríteni egyéná kérdésekre. Itt fontos közügy-eket tárgyalunk és az a dolgunk, hogy elmondjuk véleményünket erről ülése 1989 december 12-én, kedden. 13 a javaslatról is. Nem engedem magamat kihozni textusomból sem. Azzal a melegséggel, amellyel én a visszacsatolt részek iránt viseltetem,és amelynek személyi motívumait is előtártam, kívánok felvidéki testvéreimnek minden jót, a legjobbakat. Szeretném, ha a Felvidék boldogulna s gazdaságilag, politikailag, kulturális vonatkozásban és minden tekintetben a magyar nemzettel való egységben betöltené azt a hivatását, amelyre rendeltetett. (Budinszky László: Meg kell szabadítani a kazároktól! — Elnök csenget. — Krancz Raymund: Különösen az ott lakó hitsorsosok; tói!) Éppen erről fogok beszélni, (Rapcsányi László: Na, arról azután sokat lehet beszélni! — Elnök csenget.) de arról igazán sokat fogok beszélni. Méltóztassék megengedni, hogy elmondjam a magam mondanivalóit, hiszen azért vagyok itten. Ami a javaslatot illeti, ennek jelentőségét három szempontból lehet megállapítani. Tárgyalni lehet először a javaslat helyes intézkedéseit. Ami a választó jogosultságot, a névjegyzék összeállítását, tehát a dolgok technikai részét illeti, itt a rendelkezések helyesek. Vannak azonban a javaslatnak vitatható intézkedései is és van olyan intézkedése, amely szerintem elmaradhatott volna. A vitatható intézkedések közé tartozik az, hogy ez a javaslat csak egy kerületben lépteti életbe a lajstromom választási rendszert. Pedig előnyt kell adnom a lajstromos választási rendszernek az egyéni választási rendszerrel szemben. Előnyt, kell adnom már a kisebbség képviselete szempontjából is, mert hiszen az egyéni választásnál a viszonylagos többség dönt, a lajstromos választásnál pedig, megfelelő módon, a maga erejéhez képest a kisebbség is érvényesül. En tehát, aki egy kisebbségnek vagyok a képviselője és aki az arányos választási rendszernek vagyok a híve, csak azt mondhatom, kellett volna találni egy olyan megoldást, amely ebben a választási rendszerben nagyobb helyet biztosított volna az arányos választási .rendszernek éppen ama körülményeknél és indító okoknál fogva, amelyeket felemlítettem. Részemről ez elvi kérdés, amelyet meg akartam állapítani. Nagyon helyesen emelték ki előttem szólott igen t. képviselőtársaim, hogy — velem együtt — nem veszik rossz néven a jogkiterjesztést. Ebben az esetben jogkiterjesztést látunk a magyar választójoggal szemben, amelyet én helyeselek, elfogadok és aláírok, csak azt fájlalom, hogy amikor jogkiterjesztés van, ugyanakkor jogfosztást is meg kell állapítanunk. Ezt pedig a javaslat 4. §-a tartalmazza, amely azt mondja, hogy (olvassa): »Az országgyűlési képviselőválasztójogosultságra és a választhatóságra... az 1938:XIX. törvénycikknek a rendelkezései, valamint az 1939:IV. te4. §-a második bekezdésének a rendelkezései az irányadók.« Ez azt jelenti, hogy a zsidók választójogára nézve megkülönböztetés van és a zsidók választójoga szempontjából . a zsidótörvény alapján fog történni a választás. Ez tehát jogfosztás, szemben a jogkiterjesztéssel. (Wirth Károly: Az előbb fordítva mondotta!) Elnök: Wirth képviselő urat figyelmeztetem, hogy hagyjon fel folytonos közbeszólásaival, mert rendre fogom utasítani. Bródy Ernő: Nem tudom megérteni, miért •zavar folyton. ; Jogfosztás az, ami ebben a javaslatban