Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. hez terjesztette be. A kir. ügyészség" újabb iratok beszerzését látta szükségesnek, e tárgy­ban intézkedett és a budapesti központi kir. járásbírósághoz, valamint a kir. büntető já~ rásbírósághoz intézett megkereséseket, azon­ban ezektől a hatóságoktól ezideig* az iratokat megszeretnie nem sikerült. A budapesti kir. ügyészség utasítást ka­pott arra, hogy a nyomozást sürgősen fejezze be és annak tárgyában hozzon érdemi határo­zatot. Budapest, 1940. évi január hó 12-én. JRa* docsay László s. k.« Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az írásbeli miniszteri választ tudomásul ven nil (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. T. Ház! Ezzel végeztünk az írásbeli vála­szokkal. Következnek az interpellációk. Az első Maróthy Károly képviselő úr in­terpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző arat, szíveskedjék az interpelláció szö­vegét felolvasni. Szeder Jártos jegyző (olvassa): »Interpel­láció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a földtör­vénnyel való pártvisszaélés tárgyában. 1. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy a kormányzópárt helyi meg­bízottai azt hirdetik a községekben, hbgy a kis­hasz on bérleti törvényjavaslat végrehajtása során csak az juthat földhöz, aki igénylésének bejelentésével egyidejűleg* belép a Magyar Elet Pártjába 1 ? 2. Hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr ezï a tisztességtelen agitációt és pártvissza­élést határozott nyilatkozatával és utasításai­val megtiltani és a földtörvény végrehajtását miii den politikától mentesen biztosítani és evégből pártközi bizottság ellenőrzése alá bo­csátani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Maróthy Károly: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk! balfelöl.) Amikor felteszem a kérdést, váj­jon tud-e a miniszterelnök úr arról, hogy a kormánypárt egyes vidéki szervei határozott formában terjesztik azt a hírt, hogy a birtok­java slat törvényerőre emelkedése után csak az kan földet, aki igénylésével egyidejűleg* belép H kormánypártba, akkor tudom, hogy az igen t. miniszterelnök úr érről nem tud, mert ha tudott volna róla, bizonyára megszüntette volna ezt az anomáliát, viszont intei*pellációm­uak éppen az a célja, hogy tudomást szerezzen róla és ezt a pártszédelgést határozott nyilat­kozatával egyszersmindenkorra megszüntesse. T. Ház! Sokszor hangzik el a kormány el­len az a vád, hogy kortesjaváslatokat hoz a képviselőház asztalára. Megengedem* hogy ez a vád gyakran vagy egypárszor talán alapta­lan, alapos lehet azonban ez á vád akkor, ha a választások előtt vagy közvetlenül azok után olyan tárgyban, amely kétségtelenül nagy érdeklődésre, tart számot, amely nép­szerű, amelyet érdemes megcsillogtatni, hoz­zányúl a kérdéshez a kormány egy törvény­javaslat kapcsán, de magát a lényeget nem oldja meg, viszont úgy állítja be a kérdést, mintha tett volna benne valamit; tehát a ma­gyar nép számára teleaggatja a karácsonyfát látszólagos, színes, de egyébként üres dolgok­kal és a néçr gyermekei ep;y év múlva vagy mégkevesebb idő mulya rájönnek arra, hogy tulajdonképpen az előző karácsonyfáról meg­maradt papírszalagokkal díszítették fel a mos­tani karácsonyfát. Okunk volna rá, hogy a földkérdéssel fog­lalkozó javaslatot is kortesjavaslatnak minő­sítsük, de nem tesszük, annak ellenére, hogy a * ülése 1940 január 17*én, szerdán. 179 választások_ kiírása előtt jóval ugyan és a vá­lasztások kiírása után is állandóan ezt a kér­dést tárgyalta a kormánypárt, belül ezzel agi­tált, a plakátok erről szóltak és bár a plakátok kiragasztásától kezdve igen sok idő nullt el addig, amíg ebből a törvényjavaslatból csak letárgyalt törvényjavaslat is lett, de még mai napig sem lett törvénnyé avatva, mert hiszen a felsőház nem fogadta el; kétségtelen tehát, hogy igen hosszú és sok idő telik még el ad­dig, amíg egy választási ígéretből törvény lesz. Mi azonban azt mondjuk, .hogy még sem látunk célzatosságot abban, hogy a földkérdés szivárványhídja egyik lábával az országos vá­lasztások idejére, a másik lábával pedig a fel­vidéki választások idejére támaszkodik, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mi ezek eU lenére is azt mondjuk, hogy mi nem állítjuk azt, hogy a kormány a földkérdéssel kórtéé­eélokat akart szolgálni. Vannak, akik azt mondják, hogy a földkér­dés megoldása azért húzódik ilyen sokáig, mert,a törvényalkotás házából és a törvény^ alkotás lázából sokan egyszerre a mandátum^ szerzés lázába akarnak átlépni, mondván, hogy mi igenis, megtesszük kötelességünket, mi igenis, meg akarjuk mutatni a Felvidéknek, hogy az anyaország feudális nagybirtokrend­szerét íme már felszámoltuk, íme már elintéz­tük a nagy kérdéseket és te Felvidék, lásd be, hogy ez csak a bevezetés volt, utána jönnek az egyéb hatalmas, nagy szociális alkotások. Hát, t. Ház, mi jól tudjuk, hogy nem így van a do­log, mi a miniszterelnök úr jószándekát soha nem vontuk kétségbe (Rapcsányi László: De a3 kevés!) és tudjuk azt is, hogy a miniszter­elnök úr annyit tud tenni, amennyit a min­denkori helyzet megenged. • • Miről .van szó? Arról, hogy bár még nin­csen törvény, máris törvénnyel és javaslattal agitálnak. A törvény még* nem kész, de a föl­det már szótosztják; föld még nincs ugyan, de azért újra korteskednek vele. (Egy hang a kö­zépem Kik azok?) Miért és hogyan? Azt akar­ják, hogy akiket a választási színes plakátok... (Rapcsányi László közbeszól. — Zaj.) Elnök: Rapcsányi László képviselő urat kérem, ne méltóztassék folytonos közbeszólá­sokkal zavarni a tanácskozást. ; , Maróthy Károly: Azt akarják, hogy aki­ket a választási színes plakátok nem tudtak a kormánypárt felé terelni, azokat à törvény végrehajtása során lehessen a kormánypártba belevinni. Legyen szabad itt egy levelet felnin ta tnorn, amely ezt^ tartalmazza (olvassa): »Közölni, óhajtom képviselő úrral azt, hogy vármegyei' Mép.-titkárok járják a községeket, s hîdyi meg­bízottaik útján jelentkezésre szólítják fel a földigénylőket. Természetesen ezèk a helyi megbízottak úgy állítják be az érdekeltek előtt a dolgot, hogy csak az kaphat földet, aki igénylésének bejelentésével egyidejűleg belép a Mép.-be. A mai napon jött le Leseneeistváud­ról is Kalamár Lajos és a jelentkezők névso­rát hozta. Én természetesen igyekeztem meg­magyarázni azoknak, akikkel beszéltem, hogy ezt egy, a pártoktól különálló szervezet, a mi­nisztérium intézi, s egyáltalán nem lesz elő­nyük azoknak, akik Mép.-tagok. azonban na­gyon nehéz ezt í^y elhitetni velük, amikor a másik oldalról másféle információt kaptak.« Ugyanezt az értesítést 5—6 községből kap­tam meg. Mi ez? Azt kérdezem, vájjon az igen t.. kormányzat és a miniszterelnök úr nem tudia-e azt. hogy az 1923 : V. te. 1924 május 15-én már hatályba lépett, és ez a törvénycikk a törvénytelen és tisztességtelen versenyről

Next

/
Oldalképek
Tartalom