Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-71

178 Az országgyűlés képviselőházának 71. ülése 1940 január 17-én, szerdán. minis&ter! — Egy hang a szélsőbaloldalon. Ez csak sziînptoma!) Következik a kereskedelem- és közlekedésügyi .miniszter úr írásbeli válasza Csoór Lajos képviselő úr interpellációjára. Kérem, a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa); »Tisztelt Képviselőház! A ; családi munkabért (helyesen gyermeknevelési pótlékot) az iparban, kereskedelemben, valamint a bányászatban és kohászatban alkalmazott munkások részére az JÍÍ38 : XXXVI. törvénycikk állapította meg. A tárcám ügykörébe tartozó üzemek és vállalatok közül a gyermeknevelési pótlék a törvény alapján csupán a Nemzeti és Szabadkikötő munkásaira terjed ki s a törvény rendelkezéseit hivatali elődöm végre is hajtotta. A törvény intencióinak megfelelően a tárca alá tartozó többi üzemnél és vállalatnál is vizsgálat tárgyát képezte, hogy az ezeknél az üzemeknél alkalmazásban álló munkásoknál a gyermeknevelési pótlékot milyen módon lehet Ennek eredményeként bocsátotta ki hivatali elődöm a 6030/1939. M. E. számú rendeletet, amely a gyermeknevelési pótlékot az államvasutaknál foglalkoztatott ipari munkásoknál már rendszeresítette. A rendelet alapján az államvasutaknál foglalkoztatott ipari munkások 7200 gyermeke részesül gyermeknevelési pótlékban. Az államvas utaknál alkalmazott többi munkások gyermeknevelési pótléka nem lett rendszeresítve, mivel ezek nem ipari munkakörben vannak foglalkoztatva s így reájuk a törvény analóg kiterjesztése nehézségekbe ütközik. Tekintettel azonban arra, hogy nagyszámú munkásról van szó, már hivatalbalépésem alkalmával utasítottam az államvasutak igazgatóságát, hogy sürgősen foglalkozzék azzal a kérdéssel, hogy miként lehetne ezeken a munkásokon segíteni és errevonatkozó javaslatát terjessze elém. Az államvasúti ipari munkások után a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság budapesti és komáromi hajóműhelyében alkalmazott munkásoknál rendszeresítettem a gyermeknevelési pótlékot, ezen az alapon 460 hajógyári munkás 270 gyermeke részesül gyermeknevelési pótlékban. Amint a fentiek mutatják, a tárca alá tartozó üzemeknél és vállalatoknál a gyermeknevelési pótlék intézménye az 1938 : XXXVI. te. intencióinak megfelelően a törvény kötelező rendelkezésein túlmenően már be lett vezetve és a kérdést a jövőben is állandóan figyelemmel fogom kísérni. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1939. évi november hó 29-én. Varga József s. k.« ' • Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a belügyminiszter úrnak ifj. Tatár Imre képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válaszának felolvasását. ^Szeder János jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Ifj. Tatár Imre országgyűlési képviselő úr a képviselőház 1939 szeptember 27-én tartott ülésében dr. Gombos János ócsai községi jegyző működésével kapcsolatban a m. kir. kormányhoz interpellációt terjesztett elő. Az interpellációra a m. kir. miniszterelnök úr nevében adott válaszom a következő: az interpellációban előadott vádakat vizs| gálát tárgyává tettem s ennek során megállapítottam, nogy azok némelyike alaposnak: latszik. Ezért a fegyelmi eljárás megindítása végett a szükséges intézkedést megtettem. Budapest, !9í>y. evi december hó 20-án. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k.« Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ezt az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (igen! Nem!} Azok a képviselő urak, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjék fclállani. (Megtörténik.— Kapcsányi íjászló: Ez igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. (Marótiiy Károly: Most megvan a többség!) Következik az igazságügyminiszter úr írásbeli válasza Palló Imre képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): Palló Imre országgyűlési képviselőnek 3845/1939. szám alatt előterjesztett interpellációjára válaszom a következő: A »Robur« szövetkezet 1937. december 17. napján a budapesti kir. ügyészségnél csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés bűntettei miatt bűnvádi feljelentést tett a Szövetkezet volt ügyvezető igazgatója, Mélik Endre hírlapíró ellen. A kir. ügyészség a feljelentés tárgyában a nyomozást 1937 december hó 24. napján elrendelte, majd annak soronkívüli lefolytatása végett 1938 január hó 7. napján a m. kir. államrendőrség főkapitányságát megkereste. A nyomozás foganatosítása után a rendőrség az iratokat a kir. ügyészséghez terjesztette be; a kir. ügyészség 1938 április 22. napján a nyomozás kiegészítését rendelte el. A rendőrség ennek foganatosítása után 1938 június hó 3. napján a nyomozás iratait újból megküldte a kir. ügyészségnek és jelentette, hogy a Szövetkezet ügyvezetéséivel megbízott Várnai Ádámot felhívta a hűtlen kezelés bűntettére vonatkozó bizonyítékok beterjesztésére, aki kijelentette, hogy azokat közvetlenül a kir. ügyészséghez fogja beterjeszteni. Minthogy Várnai Ádám a felhívásnak eleget nem tett, a kir. ügyészség 1988 november hó 15. napján írásban hívta fel a Szövetkezetet a'vonatkozó bizonyítékoknak 15 napon belül való beterjesztésére. Minthogy a Szövetkezet e felhívásnak sem tett eleget, a kir. ügyészség 1938 december 30. napján a sikkasztás és hűtlen kezelésre vonatkozó feljelentés tárgyában folyamatba tett nyomozást bizonyítékok hiányában megszüntette, egyidejűleg azonban a feljelentett cselekmények egyikére vonatkozóan, — amely a nyomozás során bizonyíthatónak mutatkozott — Mélik Endre ellen csalás bűntette miatt a budapesti kir. büntető törvényszékhez vádiratot adott be. Ezt követően a Szövetkezet vezetősége 1939 január 13. napján a bizonvítékáit bejelentette, január 25. napján pedig Molnár Jenő igazgatósági tag a kir. ügyészség nyomozást megszűntető határozata ellen folyamodást adott be. E folyamodás folytán, illetve a bemutatott bizonyítékok alapján a kir. ügyészség 1939 február hó 12. napián a nyomozásnak újabb kiegészítését rendelte el. melynek foganatosítása ( végett a rendőrséget kereste meg. A rendőrség az újabb nyomozás foganatosítása után április hó 18-án az iratokat beküldte a kir. ügyészséghez, egyúttal jelentette, hoey Mélik Endre kihallgatását nem foganatosíthatta, mert a nevezett tartózkodási helye ismeretlen s állítólag- k«tonai szolgálatra vonult be. Utóbb Mélik Endre előkerülvén, kihallgatását a rendőrség július hó 11. napján foganatosította és július hó 18. napján erről felvett jegyzőkönyvet a kir. ügyészség-