Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. hallgattam tegnapi előadását, s bár minden tekintetben elismertem önmagamban is teljes jóhiszeműségét és objektivitásra való törekvését, (Paezolay György: De mégis nagyképűségnek mondja!) mégsem tudtam magamévá tenni azokat a végső arányszámokat, amelyeket a táblázatokon végzett vizsgálódásából levont. (Baky László: Azért nem vagyunk egypárton!) Megmondom, hogy miért (Keck Antal: Vagy helyes a szám vagy nem!) Elnök: Kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Cselényi Pál: Méltóztassék megfigyelni: azért nem, mert akárhány ilyen szakszerű, ilyen jóhiszemű, ilyen objektív igazságra törekvő felállítást vizsgáltam meg eddig, mindig és mindenütt más arányszámok kerültek elő. Mélyen t. Ház! Igazán nem lehet elmondani rólam, hogy ezeknél a vizsgálódásoknál valamiféle preokkupáeió vezet; illetőleg elárulom, hogy ha vezet, akkor csak a mezőgazdaság felé vezet, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) mért hiába, ebben az országban minden magyar embernek a szívéhez elsősorban ez a termelési ág áll a legközelebb. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Bodor Márton: Az kellene!) Elnök: Csendet kérek, Bodor képviselő úr! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Távol vaqyunk ettől!) Cselényi Pál: Mondom, ez a termelési ág áll legközelebb hozzám, viszont nem tudom és nem akarom magamat felmenteni az alól a kötelezettség alól, hogy a lehető legtárgyilagosabban nézzem a kérdést, és csak akkor formáljak véleményt, amikor véleményt formálni tudok. Már pedig kijelentem, hogy éppen a pontos, összehasonlító statitsztikai megállapításnak és felállításnak az előfeltételei hiányosak lévén, nem tudok találni biztos bázist, legfeljebb csak irányítást arra, hogy — miként majd magam is rámutatok egy szintén ugyancsak nem magamévá tett Fellner-féle megállapítás alapján — a mezőgazdaság a gyáriparnál, különösen a tulajdonképpeni gyáriparnál — tehát a bányaipartól eltekintve — általában igenis, hátrányosabb adózást visel. (Paczolay György: Egyetértünk!) Ezt a következtetést tudom csak levonni, de hogy oly nagy arány- • talanság volna, mint amilyet méltóztatott elénk tárni, (Matolcsy Mátyás: De az megvan!) vagy főleg azt az eredményt, amelyet Kovarcz igen t. képviselőtársam abban a szerintem teljesen lehetetlen mondatban fejezett ki, hogy ma a társulatok állami adómentességet élveznek, nem tudom magamévá tenni, ehhez a konklúzióhoz azután igazán nem tudok eljutni, és nem is akarnék eljutni... (Ifj. Tatár Imre: A mezőgazdasággal összehasonlítva!) Elnök: Tatár képviselő úr, méltóztassék csendben maradni! > Cselényi Pál: ...ha nem akarom.viselni az objektivitás teljes hiányának a vádját. Méltóztassék megengedni, hogy ennek az általam ugyancsak el nem. fogadott felállításnak az eredményeit idetárjam. (Matolcsy Má' tyás: Miért nem mondja meg, hogy melyiket fogadja elf) Elnök: Kérem, Matolcsy képviselő úr^ máitegnap elmondotta a beszédét, méltóztassék a szónokot nyugodtan, közbeszólások nélkül végighallgatni. (Matolcsy Mátyás: Erdekei a kérdés!) Cselényi Pál: Csak anak illusztrálására teszem ezt, hogy ha hozzányúlok egy statisztikához, egy kimutatáshoz, annyiféle, eredményt KfiPVTSELÖHÄZI NAPLÓ IV. ülése 19.W január 17-én, szerdán. 167 kapok, ahányféle tollból, vagy szájból ezek aü adatok származnak. A Fellner-féle felállítást Matolcsy t. képviselőtársam bizonyára ismeri (Matolcsy Mátyás: Nagyon jó!) és nem osztja, ahogyan én sem osztom, de méltóztassanak azért meghallgatni. E szerint 3935-ben a mezőgazdaságra annak tiszta hozadéka után, amely kitett 1.475,707.000 pengőt, esett mindennemű kiszámítható közteher 226,302.000. Ez tehát a jövedelemnek 1552%-os megadóztatása. Nézzük a másik termelési ágat, a bányászatot és az ipart, beleértve a kisipart és a nagyipart. Ennek úgynevezett országos adóalapja, ahogyan Felmer nevezi, vagyis az az országos hozam, amely az adózás alapját képezi, 1.501,486.000 pengő és erre esett 280,802.000 pengő adó, ami 1897%-os adózásnak felel meg. Ítögtön hozzáteszem, hogy ez így nem nyújt tiszta képet, mert ebből ki kell emelni a kisipart, amelyről jól tudjuk, hogy a gyáriparral szemben aránytalanul nagyobb adózást teljesít. {Ügy van! — Taps a jobboldalon és a közében. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: Miért nem emelik fel az adót a nagyobb adóalanyoknál?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Matolcsy képviselő urat ismét figyelmeztetem és kérem, hogy méltóztassék csendben maradni! (Egy hang a középen:. Egyszer más is beszéljen! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Rapesányi László közbeszól.) Rapesányi képviselő úrnak hasonlóképpen szóljon a figyelmeztetésem. Cselényi Pál: Éppen a tárgyilagosságomat akartam bizonyítani azzal, hogy magam kapartam ki ebből a kollektív összegből a kisipart a maga 60 százalékos adóteherviselésével és kiemeltem a bányaipart is. így találtam meg tisztán a gyáripar arányszámát, amely bennünket elsősorban érdekel és e tekintetben kaptam a mezőgazdaságónál alacsonyabb, 0*85 százalékkal alacsonyabb közteherviselést, 14*67 százalékban .és kaptam a bányaiparnál egy 16.06 százalékos teherviselést, amely viszont 0.54 százalékkal magasabb adóterhet jelent a, mezőgazdaságénál. Fellner állítása szerint, amelyet egy pillanatig sem teszek magamévá. (Matolcsy Mátyás: De melyik az, amelyiket magukévá tesznek! Ezt kérdeztem!) Elnök: Utoljára kérem és figyelmeztetem Matolcsy képviselő urat, hogy méltóztassék a szónokot nyugodtan meghallgatni. Amennyiben e kérésem és figyelmeztetésem nem használna, kénytelen leszek rendreutasítani. (Helyeslés a középen.) Cselényi Pál: Vegyük most a harmadik foglalkozási ágat, a kereskedelmet, amely szintén érdekel bennünket. Itt azt látjuk, hogy az egyetemes kereskedelemnek, — hogy így mondjam — 19*38 -százalék a közteherviselése; a közlekedés kikapcsolása után a tulajdonképpeni kereskedelemre és a hitelforgalomra,. mondjuk közhellyel, a bankokrácia 118,429.000 pengős adóalap mellett 32,723.000 pengő adó esik, százalékban kifejezve 27*63 száza lék, tehát úgy a mezőgazdaság 15*52, mint a gyáripar 14*67 százalékos kulcsát messze meghaladó részesedési arány. Ha ezek után megnézzük, hogy minden más közteher tői eltekintve pusztán az ország körülbelül félmilliárdot kitevő egyenes adóbevételében miképpen részesülnek ezek a foglalkozási ágak, mert sokszor ez is képezi összehasonlítás tárgyát, akkor azt látjuk, hogy a mezőgazdaságra 23*64, a bányászatra és iparra 23*10, a kereskedelemre, a pénz- és hitelforgalomra, közlekedésre együttvéve 16*42 százalék esik. Ez a, szám mutatja, hogy társulatok for27