Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-67
Àz országgyűlés képviselőházának 67. i legalább azt a rövid összefoglalást alantiuk a szíves figyelmébe, amelyet a Statisztikai Tudósító november 20-iki száma, az Agrár Stud Johan Béla könyvével kapcsolatban a gyógyuló falu néhány problémájának a szóvátételével nagyon .ió Összeállításban ad. Belőle csak egyetlen adatot: a mezei munkás egy esztendő alatt csak 1 és X Á kiló cukrot fogyaszt, mivel pedig egy kg.-ban körülbelül 200 kockacukor van, egy földnélküli mezei r munkás egy esztendő alatt legfeljebb 250 kockacukrot fogyaszt el. T. Ház! Amikor a tbc.-nek a nemzettest egészségét, minőségi és mennyiségi állományát veszélyeztető voltát feltüntetni igyekeztünk, nem akarjuk részletezni azt, hogy milyen mennyiség- és minőségrontó veszedelem a nemibetegségek veszedelme. Egyes vidékeket különféle okok miatt, melyek között ott van a város közelsége is, különösen átitatott ez a veszedelem. Vájjon nem ebben kell-e keresni a Dunántúl elnéptelenedésének az egyke nemzetgyilkos praktikái mellett az egyik okát is? A háború előtti évek egyikében Nagykanizsán minden ötödik katona- nemiheteg Jvolt. 1925-ben a pécsi Oti.-kerületben minden hatodik, magában Pécs városában minden negyedik Oti.-tag nemibeteg volt. Ahol ennyi a betag férfi, feltehetően legaláblb ennyi, esetleg még sokkal nagyobb a beteg nők száma; leendő családapák, 'Családanyák, ^akiktől «azután a nemibetegség részben vagy egészben hogyne rabolná el a gyermekáldást. A vérbaj elleni küzdelem valóban olyan nehézségek elé állít, amelyekkel csak. az állami gépezet birkózhatik meg. Sőt az állam 7*ószéről is többről van itt szó, mint csupán egy állami gépezetnek erőteljes jmunkábaállításáról. Olyan gépezetről van itt szó, amely mögött szív, okos fej és érző lélek is áll. Annak, hogy nem csupán állami gépezet van, de a mögött valóban szív, fej és lélek áll, sok jelét látjuk. Istennek hála, és ennek egyik legerősebb jelét éppen a zöldkeresztes szolgálatban szemléljük. (Helyeslés jobbfelől.) A zöldkereszte-,s szolgálatban is a falu iránti örök felelősségem elfogultságával hadd lássam először a falumunkát. A zöldkeresztes szolgálat 246 körzetben vájó ', munkája nagyrészben valóban t'alumunka is. Hadd illusztráljuk ennek a szervezetnek hallatlan mozgékonyságát azzal, hogy külön is hadd emeljük ki, hogy 54 körzet már a visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja területén dolgozik. Szeretnénk formában is nagyon szép szavakat találni ennek a munkának a méltánylására, elindítójának és minden munkásának az értékelésére, de itt igazán nem a szavak formája a fontos. Én azt hiszem, hogy aki csak bármit is látott ennek a mozgalomnak a munkájából, az velem együtt azzal az elismeréssel adózik ennek a munkának, amelyet ez a maga nemzetépítő és nemzetmentő jelentőségében meg is érdemel. (Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! Ezt a munkaszolgálatot azért is említettük, mert a törvényjavaslatban leküzdeni szándékolt két nagy nemzetpusztító veszedelem legyőzésének is éppen a zöldketresztes szolgálat az egyik alapja. A 4000-es és 6000-es lélekszámú körzet betegeit, akár tbc-s, akár venereás Ibetegeit, a zöldkeresztes nővér tudja a legmegbízhatóbban számontartani és összeszedni, akár azáltal, hogy nála jelentkeznek először, akár azáltal, hogy egyenesen felvadássza okéit. Ő küldi azután az egészségházba, juttatja hozzá az orvosi vizsgálathoz KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ M, ése 1Ù39 december lí-én, csütörtökön. loi és juttatja hozzá esetleg a járási székhelyen lévő, jobban felszerelt egészségházban a vizsgálat pontosabb megejtéséhez és a biztos diagnózisszerzéshez szükséges vizsgálat eszközeihez.' Onnan kerülhet azután a beteg a megfelelő és a betegsége természetéhez szükséges kezelésbe, legyen az akár házikezelés, akár pedig intézeti. Kapcsányi képviselőtársam szóvátette itt a tbc, szanatóriumi kezelését. Istennek hála, a törvényjavaslat nem csupán a szanatóriumi kezeléssel számol, amely nem minden beteg számára hozzáférhető, hanem csak igen kevés beteg számára megfizethető. Tudjuk, hogy a szanatóriumi kezelés^ költsége naponkint 8 pengő körül mozog, a kórházi kezelésé is eléri ennek legalább a felét. A törvényjavaslat azonban számít a zöldkeresztes szolgálattal kapcsolatban egy olyan tüdőbeteg-gondozó diszpanzerhálózat kiépítésére is, amely nem okvetlenül a szanatórium és a kórház költséges építkezésével és berendezkedésével számol, hanem olyan igényekkel, hogy ezek az intézetek teljesen elgendők legyenek ugyan az elkülönítendő tüdőbetegek szakszerű és a gyógyulás reményével biztató kezelésére és a mellett ne járjanak a drága és esetleg hozzáférhetetlen szanatóriumi kezelés anyagi hátrányaival. T. Ház! Ezekkel a kérdésekkel most nem foglalkozunk részletesebben, hanem rámutatunk arra, hogy az egészségpolitika a mellett, hogy nagyon, de. nagyon fontos állami feladat és valóban csak állami feladat lehet, egyúttal fontos társadalmi probléma is kell hogy legyen. Nemcsak abban a vonatkozásban, hogy a betegségeknek majdnem mindegyike egyúttal szociális kérdés is, hanem abban a vonatkozásban is, hogy az iránta való felelősséget, a gyógyítás és főleg a prevenció kötelezettségét nem csupán az államnak, mint olyannak, hanem a társadalomnak is hordoznia kell. T. Ház! Rapcsányi képviselőtársam nagyon helyesen tette szóvá azt, hogy bizonyos egészségügyi nevelést fokozottabb mértékben kell előmozdítani a népművelés útján is. Legyen szabad nekünk továbbmennünk és rámutatni arra, hogy az egészségügyi nevelés célkitűzéseinek mindenfokú oktatás egészségtani anyagában helyet kell foglalnia, sőt fokozott mértékben kell helyet foglalnia, kezdve az elemi iskolától, sőt amennyiben nevelésügyi intézménynek tekintjük, kezdve az óvodától fel egészen a főiskoláig. Külön súly esik itt véleményünk szerint a tanítóképző-intézetekre, a jegyzői tanfolyamokra és a lelkészképző-intézetekre. Az utóbbiak egészségügyi nevelési megerősítését is fontosnak tartjuk, már csak azért is, mert a népi élet a maga gyökerében és szívében sokszor igazán csak az egyházi életen keresztül érhető el és található meg. Akkor, amikor azt mondottuk, hogy egy fokozottabb egészségvédelmi nevelésnek kell megjelennie minden iskolafokon, gondolatban nem felejtettük ki még az orvostani fakultásokat sem. Náluk azonban nem a szakképzettségre gondolok csupán, hiszen ebből eleget kapnak, és Istennek hála, rendkívül ; magas nívón kapják azt, amit kapnak, hanem itt elsősorban az orvosok és gyógyszerészek szociális nevelésére gondolok, szociális nevelésere abból a szempontból, hogy hivatásuk — merem így mondani — apostoli vonásainak kidomborítasát kapják meg. Mert, hogy ebben a tekintetben némileg baj van, ezt maga az a'tény is mutatja, hogy míg Budapesten, az ország fŐ- és székvarosában minden ezer lakosra esik egy orvos.