Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-67

; jlOO it Az Íországgyűlés képviselőházának. 67. ..ségügyi kérdések iránt is. Az egészségügyi . ..vonatkozású* cikkeknek, brosúráknak, propa^ ' gánda iratoknak egyre nagyobb száma lát napvilágot. . A mi sárospataki faluszemináriumunk min­den, a faluval és a falu egészségügyével „kap-* çsolatos iratot' összegyűjt röpeéduíától . kezdve a/ vaskos szakmunkáig és — Istennek hála — egyre .jobban telnék, a polcok az ilyen vonat­'kozású munkákkal. À helyzettanulmányozó , tevékenység és. irodalom is, — ha nem is köz­vetlenül, de közvetve — szintén foglalkozik ezekkel a kérdésekkél. • ... r Jól esik megemlíteni a Közegészségügyi In­tézet kiadványain ' kívül a másik említett •' -kategóriáiból ; is, ;. tehát' a mélyebb járatú és szak­szerű falu-' és helyzettanulmányózó munkák ' sorából ' egyik : képviselőtársunknak, Németh Andornak 'a. ^Naposabb oldalon«' című munká­' ját, Fejér megye egyik derék szolgabírójának, Heller Andrásnak »'Cselédsors« című könyvét, • Rusznyák' Gyulának a Szent István Társulat kiadásában megjelent »Faluvédelem« "című könyvét, de ezek igazán csak részek a még sok egész holyett, bizonyságául annak, hogy az egészségügyi kérdések éppen ezekben az idők­ben nagymértékben az érdeklődés * homlokteré­ben állanak. Arra is rámutatunk, hogy a karitataív és pasztorális tevékenységek is egyre inkább elto­lódnak a népegészségügy irányában is. Nem is lehet másként. Aki az emberen segíteni" akar, még ha eredetileg ez a segítési szándék " az • ember lelkéhez irányult volna is, meg kell, hogy ; győződjék arról, hogy csak az' egész emberen lehet igazán segíteni, tehát néni csupán a lélek­emberen, de a testemberen is segítenünk kell. Igaz, hogy ezek a karitatív tevékenységek a Danaidák-hordóját töltögetik mindaddig, amíg ezek is bele nem illeszkednek egy átfogó, nem­• -csak folytonosan gyógyító,, de védelmező egész­ségpolitika vonalába. Az előttünk fekvő javaslat a nagy harc­mezőnek főleg két frontszakasza érdekében csi­nál nagy mozgósítást, a tuberkulózis és a nemi­betegségek elleni küzdelem frontszakaszán. Azért ezek ellen a nyavalyák ellen, mert ezek azok, amelyek a néptestet nemcsak számbelileg, hanem minőség tekintetében is rendkívül erő­.sen rombolják. Az előadó úr előterjesztésében ijesztő ada­tokat hallottunk erre vonatkozólag. Amikor az előadó úr hangs nlyózta, hogy manapság 13— .14.000, esetleg 15.000 ember hal meg még mindig tuberkulózisban, szeretnénk ezt a szörnyű ve­szedelmet azáltal, is érzékeltetni, hogy rámuta­tunk arra, hogy ez a szám azt jelenti, hogy amióta, körülbelül másfél óra óta ennek a tör­vényjavaslatnak a tárgyalása folyik, legalább ; három magyar^ ember halt meg valahol a fővá­rosnak vagy az országnak valamely sarkában, lakásában ^tuberkulózisban s ebben a pillanat­ban is agonizál valaki ebben a szörnyű rém­ben és 25 perc múlva egy újabb magyar életet rabol el ;áfc tuberkulózis, ez a nemzetpusztító betegség. Johan államtitkár úr egyik adata szerint még ijesztőbb ez a kérdés akkor, ha arra gon­dolunk, hogy a statisztikában évenként sze­, replő s tuberkulózisban- elhaltaknak leeralább háromszorosa szenved nyilt tuberkulózisban, tehát' fertőző tuberkulózisban és esetleg mint pedagógus, mint varrónő, mint élelmiszerke­reskedő, mint cukrász, vagy bába terjeszti, szórja szét'ezt a eyilkos kórt a még nem fertő- ; Sjíitt, nemzettug'okra js. Milliárdokra tehető az ülése 1989 'deeembÉt l^W^eM'bőftök'ön. a veszteség, amit ez a betegség ' évenként okoz a nemzetnek munkaképtelenség, gyógyítási ki­adások és a nemzet életerejének aláásása miatt. Jól tudjuk azt a többségi párt részéről is,-hogy a tuberkulózis nem csupán orvosi probléma, a tuberkulózis lakásprobléma, szociális kérdés is. Az imént említettem Németh Andor képvi­selőtársam nevét és az ő könyvét.-Többségi­párti képviselő létére sem félt megírni sok-sok szívüdítő adat között azokat a sorokat, amelye­ket legalább illusztrálásul felolvasok (olvassa): »Hat esztendeje annak, hogy egy földbérlőnél voltam látogatóban, -aki kivezetett a cselédhá­zakhoz, amelyek a major legmélyebb pontján állottak. A földes padló telítve volt talajvízzel. A szobában bokáig ért bútorok lába belesüllyedt a-földbe, úgy, hogy az ágy deszkái, a földön feküdtek. A bérlő hiába kérelmezte, hogy a földtulajdonos építsen új házakat, hiába írt leveleket, mert a tulajdonos, egy ismertnevíí politikus, válaszra sem méltatta és csak a jog­tanácsosa küldözgetett goromba, elutasító leve­let. Hamarosan ki is mozdították az okvetetlen­kedő bérlőt a bérletből.« Ezeknek a kérdéseknek a fontosságát, sür­gősségét mi is látjuk. Mi'is látjuk annak bor­zalmasságát, hogy a nénszaporodást csökkentő és, pusztító egyke mellett talán annak egyik előidéző oka éppen a sokfelé uralkodó szoba­egyke is, aimi a tuberkulózis egyik alapoka, a szoba-egyke, az a tény, hogy magyar családok, néha szörnyű túlzsúfoltságban, egyetlen rom­lott, szellőzetlen levegőjű szobában élik le a hosszú telet, mandhatni egész életüket. Ez a szoba-egyke nem csupán csak a szociális hely­zet kérdése, hanem az -egészségügyi öntudat kérdése is, hiszen szoba-egykében élnek tulaj­donképpen igen sok helyen aránylag jómódú­nak mondható kisgazdák, kisbirtokosok is. Ott áll háborítatlan tisztaságában, épségében és díszében a padlós, esetleg cserépkályhás utcai első ház és legfeliebb a családi életnek, nagy fordulópontjain,' temetések, lakodalmak és ke­resztelők idején nyílik fel, és hátul a földes, padolatlan, beszegezett ablakú. vae;y < kicsiny­ablakú szobában szoronsr. eszik, alszik, léleg­zik, esetleg dolgozik maga a család. Nemcsak környezettanulmányokból ^ isme­rem ezt az életmódot és az ilyen lakásokat. Mairam. is laktam ilyenekben, nem egyedül, tanítványaimmal, a vezetéseim alá^ rendelt cser­készekkel téli táborokban ilven házakban szok­tunk lakást bérelni egyfelől azért, mert a fa­luban nem is igen juthatunk máshoz, másrészt azért, hogy a reám bízott fiatalok a maguk közvetlen tapasztalatai nyomán is megismer­hessék, hogy mit jelent falusi házban lakni és be kell valianom. hogy legalább az első egy­két napon nekünk is be kell tömnünk bla­kot. hogv meg ne vegyen bennünket a télben az Isten hidege. Ez valóbán olyan kérdés, ame­lyet szélesvonalú megoldással és elgondolással kell felgöngyölíteni, mert nem lehet részletin­tézkiedéisekkel megoldani. Tudjuk, hogy a tuberkulózis élelmezési kér­dés is. Errenéz've nagyon jelegzetes adatok vannak Heller András említett könyvében, a »Cselédsors«-ban. Hogyne csökkenne népünk­. nek a betegséggel szemben való ellenállása, ak­kor, amikor közismert dolog, hogy az .arató inagyar étkezésének kalória-értéke legfeljebb az árnyékban nyugodtan hűsölő nyaraló szá­mára elég! Akinek nincs módjában bővebb tanujmá­nyök álapján foglalkozni, ezzel...a., kérdéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom