Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-51
Az. országgyűlés, képviselőházának 5 X. ülése 1989 november 15-én, szerdán. 83 dalon. — Rapcsányi László: Nem tudom, hogy ha magát ugyanoda tennék, mit szólna hozzá?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Nesz Ferenc: Ezek a rendelkezések nem alkalmasak arra, hogy az egységet megteremtsük. Tisztelettel kérem a belügyminiszter urat, igyekezzék ezeket a dolgokat egy nevezőre hozni, hogy a belső egység meglegyen és elmondhassuk, hogy a jobbkéz tudja, mit csinál a bal. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja az illetékes miniszter úrnak. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Bele a gyűjteménybe!) Következik Kóródy Tibor képviselő úr interpellációja a miniszterelnök és a földmívelésügyi miniszter urakhoz. A képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért halasztást megadja. Hasonlóképpen halasztást kért a következő interpellációt bejegyző Nyireő Andor képviselő úr. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Pröhle Sándor képviselő úr interpellációja a belügy és honvédelmi miniszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpet; láció a m. kir. belügyminiszter és honvédelmi miniszter urakhoz a Magyarországra özönlött lengyel menekültek garázdálkodása tárgyában. 1. Van-e tudomásuk a belügyminiszter és honvédelmi miniszter uraknak arról, hogy a Magyarországra özönlött lengyel katonai és polgári menekültek az országban jórészt minden felügyelet nélkül kóborolnak, felelőtlenül garázdálkodnak és a közerkölcsiséget súlyosan veszélyeztetik? 2. Milyen intézkedéseket hajlandók a belügyminiszter és honvédelmi miniszter urak foganatosítani ez irányban, hogy ezek a lengyel menekültek megfelelően' fegyelmeztesse nek és garázdálkodásuk megszüntethető legyen?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Bevonult katonának!) Elnök: Az interpelláció töröltetik! (Egy hang^ a szélsőbaloldalon: Reggel már ott kell lennie!) Elnök: Következik Wirth Károly képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációját törölte. így soron következnék ifj. Zimmer Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz és gróf Széchenyi Lajos interpellációja a földmíyelésügyi miniszter úrhoz. A két nevezett képviselő úr azonban interpellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a kért halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Áttérünk a következő interpellációra: Gruber Lajos képviselő úrnak a belügyminiszter úrhoz intézett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi belügyminiszter úrhoz a budapesti magyar királyi főkapitányság légvédelmi pincéjében őrizetbe vettek félholtra verése és egyéb rendőri brutalitások tárgyában. 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a budapesti magyar királyi főkapitányság légvédelmi pincéjében őrizetbe vett nemzeü szocialistákat rendőri közegek felsőbb utasításra félholtra verték és válogatott kínzásokkal kényszerítettek ki belőlük vallomásokat? 2. Ván-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy amidőn a Nyilaskeresztes Párt képviselő tagjai e rendőri brutalitások tárgyában eljártak a budapesti magyar királyi államrendőrség főkapitányánál és kérték, hogy a példátlan rendőri brutalitásokról meggyőződést szerezhessenek, valamint, hogy a bántalmazásokról orvosi látleletet vétethessenek fel, a főkapitány úr kérésüket a leghatározottabban visszautasította, ezzel^ ig bizonyságot szolgáltatva arról, hogy a kínzások valóban megtörténtek? 3. Hajlandó-e a belügyminiszter úr odahatni, hogy a verésekben és egyéb kínzásokban résztvevő rendőrségi közegek példás büntetésben részesüljenek, és hajlandó-e a további. kínzásokat haladéktalanul megszüntetni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Gruber Lajos: T. Képviselőház! Körülbelül 4 héttel ezelőtt tiltott röpcédulák előállításának, illetve terjesztésének gyanúja alapján körülbelül 180 magyar nemzeti szocialistát fogdostak össze azi államrendőrség közegei éjszakának időjén, és mivel az őrizete« cella, az úgynevezett »tetves« nem volt elegendő 180 ember befogadáfőkapitányság légvédelmi pincéjében helyezték el őket és onnan éjszakának idején egyenként vitték fel kihallgatásra és a spanyol inkvizíciókra emlékeztető kínzási módszerekkel igyekeztek bedőlök vallomásokat kicsikarni. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Itt meg kell állapítanom, hogy ezek a letartóztatások a büntető perrendtartás 97-ik §-a 3. bekezdésének teljes negligálásával történtek, mert a gyanúsítottakat a mégengedett 24 órán túl 6—8 napig tartották a főkapitányságon úgynevezett közigazgatási őrizetben, és ezt azzal a jogi frazeológiával fedezték, hogy a 24-ik órában 'valóban átadták őket a bűnügyi osztálynak, amely már tulajdonképpen nyomozást nem is folytatott, hanem az illetőket átadta az ügyészségnek. Meg kell említenem, hogy a 180 ember közül mindössze 63 került az ügyészség fogházába, a többit bizonyítékok hiányában szabadon kellett bocsátani. Valahogyan nem tudja az ember megérteni, hogy ma, 1939-ben olyan borzalmas megveretések történhetnek a m. kir. államrendőrség épületében, amilyenek ezekkel az emberekkel kapcsolatban megtörténtek. A zsinegelés, emberrel való labdázás, gumibotokkal való talpalás, öklözés, korbáccsal való megveretés mind kismiska, mert olyan egyéb szörnyű kínzásoknak is alávetették ezeket az embereket, amelyekről én itt nem is beszélhetek, mert akkor bizonyára megfonná a t. elnök úr tőlem a szót. és ismét esetleg 325 pengőmbe kerülne ennek a kiemelése. Határozottan megállapítottuk azt, hogy Bot Ádámot, Rózsa Pált, Pap Józsefet és Garam Mátyást valósággal félholtra verték, veséjüket letaposták, megtiporták őket. úgyhogy amikor ezeket &, szerencsétleneket kihallgatásuk után visszavitték a légvédelmi pincébe, ezek teljesen tehetetlenül elnyúltak a padlón. n *
