Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-64
Az országgyűlés képviselőházának 64. T. Ház! Ezeket a panaszokat többízben szóvátette már az Országos Mérnöki Kamara és az Országos Erdészeti Egyesület, azonban ezek a panaszok a régi kormánynál mindig süket fülekre találtak. Azért hozom ide ezt a kérdést, mert a mostani kormánynak köszöni a magyar erdőmérnöki kar az első nagy horderejű lépést, amely abból állott, hogy az eddigi 192-es létszámot 409-ro emelte és mert bízom abban, hogy a kormány továbbra is megértést fog tanúsítani és orvosolni fogja a magyar erdőmérnöki kar jogos kívánságait. Érthető, hogy a legutóbbi kinevezések alkalmával kinevezett 217 erdő mérnök legnagyobb részét az érvényben volt költségvetési keretek miatt előrehaladott kora ellenére is csak segédmérnöki és gyakornoki minőségben lehetett kinevezni és a tulajdonképpeni bearányosítás csak később következik be. Én azonban arra kérem a pénzügyminiszter urat, hogy ezt a bearányosítást ne fokozatosan, több évre elosztva hajtsa végre, hanem járuljon hozzá ahhoz, hogy a bearányosítás sürgősen és véglegesen legyen elintézve. Hogy mennyire méltányos az erdőmérnöki karnak ez a kívánsága, ezt a következő; adatokkal leszek bátor bizonyítani: A mostani 409 es létszámból az V. fizetési osztályba tartozik hat állás, vagyis az összes állásoknak 1'5 százaléka, a VI. fizetési osztályba 30 állás, vagyis 7-4 százalék, a VII. fizetési osztályba 58 állás, vagyis 141 százalék, a VIII. fizetési osztályba 60, vagyis 14-8 százalék, a IX. fizetési osztályba 64 állás, vagyis 15-7 százalék, a X. fizetési osztályba 93 állás, 22-4 százalék és fizetési osztályba be nem sorozott gyakornokokra 98 állás, vagyis 241 százalék. Ilyenformán a két legalacsonyabb, tehát a IX. és X. fizetési osztályra és a gyakornoki állásokra az egész létszámnak 62 3 százaléka esik. Azt hiszem, hogy ezekhez az adatokhoz bővebb kommentárokat fűzni nem kell. Hogy mégis teljes legyen a kép, szükségesnek tartom különösen az alsóbb kategóriákba tartozó erdőmérnökök koráról is tájékoztatni a t. Házat: A fizetési osztályba be nem sorozott 98 gyakornok 10 százaléka 22 éves, 56 százaléka 26—30 éves, 25 százaléka 31—35 éves, 9 százaléka 36—40 éves. A X. fizetési osztályba, tehát a legalacsonyabb osztályba tartozó 93 mérnökből 1 százalék 28 éves, 14 százalék 31—35 éve«, 42 százalék 36—40 éves, 28 százalék 41—45 éves, 14 százalék 46—50 éves. A IX. fizetési osztályba tartozó 64 mérnökből 2 százalék 31—35 éves, 29 százalék 36—40 éves, 48 százalék 41—45 éves, 19 százalék 46—50 éves és 1 százalék 51 éven felül. Nem akarom a t Ház türelmét ezekkel a szomorú statisztikai adatokkal továbbra is igénybe venni, és csak annyit jegyzek meg, hogy a VIII fizetési osztályba tartozó 60 mérnök 58 százaléka, tehát több mint fele, 46—50 éves, a VH-ben pedig 46 éven aluli egy sincs. Méltóztassanak bán-melyik tárca letárgyalt költségvetését áttanulmányozni: ilyen szomorú viszonyokat egy foglalkozási ágban sem találunk. De különösen szembetűnő a helyzet akkor, ha az állami szolgálatban működő szaktisztviselők státusát összehasonlítjuk a fogalmazói kar státusával, mely utóbbiak ,8 évi külső szolgálat után, tehát átlag 30 éves korukban a VIII. fizetési osztályban kezdik meg szolgálatukat, holott a mérnökök és gazdászok legnagyobb része ebben a korban még gyakorKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ in. ülése 1939 december 7-én, csütörtökön. 74$ noki minőségben ábrándozik nősülésről, családalapításról és egy szebb jövőről. Amikor ezt a kérdést a t. Ház elé hozom,, hangsúlyozni kívánom, hogy a mérnöktársadalomtól távol áll az, íhiogy iigy állítsa be ezt a kérdést, mintha a diplomások között harcot akarna indítani az elsőbbségért; a mérnöktársadalom nem kíván mást, mint a nemzeti Újjáépítésből kivenni azt a részt* amely őt képzettségénél fogva megilleti és betölteni azokat a munkaköröket, amelyeket a technikai kultúra rohamos fejlődése és a változott gazdasági viszonyok mellett csak szakemberek tudmak eredményesen ellátni. T. Ház! Nagyon jól tudom, hogy ezek a kérdések nem mai keletűek és hogy hosszú évtizedek alatt alakult ki nálunk ez a mostani állapot. Azt is nagyon jól tudom, hogy ezt az: évtizedek alatt kialakult és kiépült rendszert máról-holnapra megváltoztatni nem lehet, azért arra kérem a kormányt és a belügyminiszter urat, hogy a készülő új közigazgatási törvényben biztosítson a szakemberek részére megfelelő hatáskört és olyan munkakört, amely őket képzettségüknél fogva méltán megilleti. Miután a jelenlegi kormány részéről rövid működése alatt máris többízben volt alkalmunk tapasztalni azt, hogy ezen kérdések iránt a legnagyobb megértést tanúsítja és mert a kormány belpolitikailag mindent elkövet, hogy a kitűzött programmját megvalósítsa, külpolitikai téren pedig igyekszik az ( ország nyugodt és békés fejlődését biztosítani, a kormány iránt a legteljesebb bizalommal viseltetem és a javaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps a középen.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Alföldy Béla! Elnök: Nincs jelen. Feliratkozása töröltetik. Szólásra következik 1 ! Szeder János jegyző: Milotay István! Elnök: Milotay István képviselő urat illeti a szó. ,„,, 1/n „. TM Milotay István: T. Képviselőház! (Halhuk!) A mi appropriációs vitánkat túlnyomólag belpolitikai kérdések foglalkoztatták. Azok a belpolitikai kérdések, amelyek az ország belső újjárendezésére, gazdasági életének gondjaira, politikai szerkezetének bizonyos reformjaira vonatkoznak. Ezeken a belpolitikai kérdéseken át és azokon a beszédeken keresztül is, amelyek ezekkel foglalkoztak, átsötétlett azonban állandóan, az egész vita folyamán az a nagy gond, amely mindnyájunk és az ország feje fölé súlyosodik már hónapok óta egy világháború, egy világkonfliktus formájában. Ez a gond felveri bennünk a nehéz kérdéseknek egész sorozatát; felveri bennünk azt a legnagyobb kérdést, hogy vájjon mi lesz Magyarországgal, mi lesz Magyarország sorsa és mi lesz a kimenetele ennek az óriási mérkőzésnek, amelyben világhatalmak, yilágerők vesznek részt és amelynek kimenetelétől alapjában véve annyi sok kisebb népnek, közöttük a magyar nemzetnek és Magyarországnak is a sorsa függ. Nekünk tehát, t. Képviselőház, máir most szemébe kell néznünk ennek a nagy gondnak, hiszen látjuk, hogy a másik oldalról, de minden oldalról, miközben a háború még csak úgyszólván kezdő időszakánál tart, miközben talpig vasba öltözött milliós tömegek állnak egymással szemben, szinte töprenkedve és tépelődve azon, hogy elkezdj ék -e azt a szörnyűséget, amelynek felelősségétől alapjában véve min100
