Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-51

64 Az országgyűlés hep viselő házának 51. ülése 1939 november 15-én, szerdán. elejétől fogva .megvolt a magunk meggy űző­déibe. Tudtuk, hogy az nem fogja lényegesei) megváltoztatni a magyar földbirto-kmegoszlást, azt azonoan mégsem gondoltuk voina, hogy valósággal fordított földreform is fog- történni ebben az országban. T, Ház! Méltóztassék megengedni, hogy rö­viden elmondjam ezt a tarpai esetet. Az történt tudniillik, hogy Tarpa mellett egy 300 holdas középbirtokot egy jó magyar középbirtokom el­adott és ez a középbirtok nem a kisemberek Jkezére került, akik azonnal .jelentkeztek érte, lianem az ottani nagybirtokos tulajdonába ju­tott. Felolvasom itt a tarpai református lel­kész levelét, amelyből pontosan kitűnik ennek a fordított földreformnak igazán páratlan igaz­ságtalansága _ (olvasna): »Gulácsy Pál föld­birtokos felajánlott Tarpa közelében fekvő ma­rokpapi birtokából lm magyar holdat megvé­telre. Tarpa képviselőtestülete az ajánlatot elfo­gadta és a 3l0 hold földet megvette magyar­iioklánként 350 pengős áron. Kimondotta a képviselőtestület határoza­tilag azt, hogy ezt a birtokot nem a község amúgy is tekintélyes birtokállományának a növelésére veszi meg, hanem az igénylő lakos­ság részére. A lakosság túljegyezte a 300 hol­dat egy nap alatt. 120-an jelentkeztek, hogy a •3—5—10 holdas darabokat azonnal és készpénz­fizetés mellett átveszik. Ekkor Tarpa község elöljárósága megkötötte Gulácsy Pállal az adás-vételi szerződést. A föld ára kéznél volt. A község kívánta előlegezni teljes összegében erdőeladásból« — ez még Rákóczi-időkből való eredeje a községnek — »származó bankbetétjéből és a kisemberek ősszel, amint a földet megkap­ták volna, a község pénztárába fizethetik be az árát. Nagy volt az öröm Tar pán. Sokcsalád ú emberek hozzájuthatnak egy-egy barázda föld­höz ... Megtudta a Tarpa község és Gulácsy Pál között létrejött adás-vételi szerződést... a gróf Károlyi intézője, Lenesés iír, aki virilis képviselőtestületi tag és a gróf megbízásából felkereste Gulácsy Pált. Ráígért a már szerző­désileg megvásárolt és Tarpa részére biztosí­tott földbirtokra holdanként 30, azaz tíz pen­gőt, azaz kijelentette, hogy a gróf is, — aki­nek tekintélyes erdőbirtoka van Tarpán — megveszi az eladott 300 hold földet és pedig magyar holdankint 360 pengőért. Gulácsy Pál gróf Károlyival meg is kö­tötte az adás-vételi szerződést később, mint Tarpával. Mindkét szerződés a vármegyei gaz­dasági albizottság elé került. Ez a szerv lett volna hivatva végérvényesen — illetve nem végérvényesen, ezt csak a levél írója mondja — dönteni abban, hogy Tarpa szegény földéhes lakossága kapja-e meg a 300 hold földet,^vagy a többezer hold birtokkal rendelkező Károlyi grófi A gazdasági albizottság se igent, se ne­met nem mondott. Ismervén a közhangulatot, vagy nem mert úgy dönteni, vagy erős nyo­másra felterjesztette az ügyet a földmívelés­ügyi minisztérium elé. A földmívelésügyi minisztérium a tarpai 120 igénylőt, illetve az azok képviseletében szerződő Tarpa községet elütötte a 300 hold földtől, odajuttatván az egész birtokot gróf Károlyinak, aki a földet már birtokába is vette évS az idén igen szép termést takarított be róla.« (Maróthy Károly: Jó kis kilátások a jövőre!) Tessék csak meghallgatni (olvassa): »Olyan körmönfont indokolással juttatta a mi­nisztérium a földet gróf Károlyinak, amely a maga nemében páratlan és amelynek lényege ez: a minisztérium alapos megfontolás utau i éppen az igénylő kisemberek érdekét védeT­j mezte meg akkor, amikor a szobanlorgó bir­tokot nem a föl délies lakosságnak, hanem gróf 1 Károlyinak juttatta, mert az a terület told­i müvelésre alkalmatlan és nem akarja, hogy a i kisemberek keserves verejtékéből szerzett I pénze ilyen módon ingatlanba fejtetve eivesz­1 szén. De igen alkalmas az a terület erdősítésre j és azért kellett odaadni gróf Karolyinak. Ezzel szemben a valóság az, — írja r/inkoczy i Gusztáv református lelkész, hogy az a terület, a marokpapi határ egyik legjoob búzatermő földje emberemlékezet óta és az idén is majd­nem teljes egeszében búzával volt bevetve és igen jó termést adott.« Lehetetlen állapot... (Maróthy Károly: Mindent erdősítenek! — Zaj a jobb- és a baloldalon. — Elnök csenget.) Lehetetlen állapot, hogy a minisztérium való­sággal hamis megokolással juttassa a jó közep­birtokos földjét, amelyet mi is védeni akarunk, egy nagybirtokosnak. Mi nem örülünk annak, ha egy Gulácsy vagy más hasonló derék ma­gyar középbirtokos eladja a 300 holdját, de ha \ eladja, az ellen tiltakozunk, hogy az bármiféle nagybirtokos kezébe kerüljön. (Úgy van! bal­felöl.) Akkor minek hozták az előző kormányok és az előző törvényhozás a telepítési törvényt? Tiltakozunk az ellen, hogy akkor, amikor a megyei közigazgatási bizo ttság mezőgaz daság i albizottsága, amely, nagyon jól tudjuk, Hogy inkább a nagybirtok mellett szokott állást foglalni, még az sem merte ezt a földbirtokot a nagybirtokosnak juttatni, akkor a miniszté­rium, azt mondja, hogy ez a terület rontotta volna a kisemberek anyagi helyzetét, mert annyira rossz búzatermő föld. És mi történt? ! A nagybirtokos bevetette makkal ezt a búza­| termő, földet. Hat úgy akarunk mi, t. Ház és i t. túloldal erflősíteni, hogy a középbirtok búza­termő földjét adjuk oda erdősítésre? (vitéz Szalay László: Majd megkapja a választ. — Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Röviden ismertetem egy egyszerű kisgazda leveléből... (Zaj. — Halljuk! Hall­juk!) Kevés időm van, kérem hallgassanak meg. (Halljuk! Halljuk!) Tarpa község birtokmeg­oszlását, amely a következő: Községi erdő 1193 hold, a Károlyi uradalom erdeje 1133, köz­ségi legelő 1019, földadó alá nem tartozó föld 631, községi belterület 532 kat. hold, Badaló község tulajdonában van 440 hold, összesen 4948 hold. A község 8819 kat. hold határából kisembereké 3871 hold, mintán pedig a lakos­ság száma ma Tarpán több, mint 4000, egyetlen hold sem jut egy lélekre. Mégis megtörténhetett az a hallatlan dolog, hogy ezt a 300 holdas új területet, amelyre már a szerződést is megkö­tötték a tarpai kisemberek, azért, mert az ura­dalom 10 pengővel többet ígért, a minisztérium ítélte oda a nagybirtoknak. (Zaj.) Most méltóztassanak meghallsratni ennek az ellentételét. Itt van egy másik levél, ame­lyet én egy olcsVaapáti szegény, de értelmes földműnkásembertől kantám, aki a következő­ket írja (olvassa.) »Községünk határában a-róf Károlyi István fóti illetőségű nagybir­tokos felajánlotta mintegy 250 kat. holdnyi erdőbirtokát, teb'esen letartolva. szántóföldi mívelésre olcsvaapáti kisembereknek. Az il­letékes minisztérium tudomásom szerint csak úgv eneredte az eladást, ha a tulajdonos má­sutt helyette ugyanannyi erdősíté«re alkplm^s birtokot vásárol és azt erdőnek betelepítteü. Meg is vásárolta a gróf úr Bernben a tarnai kisemberek elől a szükséges földbirtokot. T<?y a nálunk levő erdőbirtok eladhatóvá vált.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom