Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-63

696 Az országgyűlés képviselőházának 63. ülése 1Û39 december 5-én, kedden. szabadsága van, a mi filozófiánk a szabadság jegyében áll és mi a szabad akaratot hirdetjük. Keresztény társadalom szabadság nélkül nem élhet, szabadság nélkül nem élhetünk, legalábbis magyar életet nem. Hogy í.zorban a szabadság tényleg érték legyen, erő legyen, tényleg áldás legyen, szükséges, hogy meglegyen a formája, vagyis az alapja legyen a tekintélytisztelet, a mértéke legyen a közérdek és a közjó és a reguiátora legyen az Engedelmesség. A szabadsáig és a rend közt egészséges szintézist kell megteremteni, egy olyan szintézist, amelyben nem pusztul el a rend, de nem pusztul el a szabadság sem, amely ä kettőt egymással összhangba hozza, mert a szabadság rend nélkül forradalom, a rend szabadság nélkül börtön. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Miután a szabadság elvitathatatlan joga az embernek és elvitathatatlan attribútuma a nemzeti életnek is, azért a keresztény államszemlélettel összeegyezhetetlen a ^ diktatúra, összeegyezhetetlen azért, mert amint a korlátlan szabadság anarchiára vezet, éppen úgy a korlátlan felelősség nélküli, vagy pedig csak a történelem előtt való ködös és bizonytalan felelősséggel megtöltött hatalom is anarchiára vezet. Második attribútuma a keresztény politikának az igazság és az igazságosság. Szeretem a fogalmakat világosan megállapítani és a határvonalakat élesen, láthatóan megvonni a mai konfúziók és a gondolatok félretaposásának, az eszmék zűrzavarának idejében, hogy világosan lássuk és világosan vegyük észre valamilyen politika határait, ameddig elmehet, és amelyen túl nem mehet. A második attribútuma és komponense tehát a keresztény politikának az igazság és igazságosság, ami végeredményben a jogoknak és kötelességeknek jó elrendezését és egyensúlyát jelenti, a suum cuique elvének megvalósítása. Mindenkinek megadni azt, ami őt jogosan megilleti, de mindenkitől elvárni azt, amit ő mint egyén, vagy mint a nemzeti társadalomnak, vagy az emberi nagy társadalomnak tagja Istennek, nemzetének, az emberiségnek és Önmagának adni köteles. Akinek tisztelet jár, annak adjunk tiszteletet, akinek engedelmesség jár, annak engedelmességet, akinek munka jár, annak munkát, akinek segítség jár, annak segítséget és mindenkinek egyaránt szeretetet. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az igazság az, hogy az értékrendszer elején az ember áll (Ügy van! jabbfelől.) és a mi államelméletünk központjában is az ember áll. (Ügy van! jobbfelől.) Nem a faj, nem a proletariátus és nem az állam, hanem az ember. Tehát minden, a kultúra, a civilizáció, a politikai, a szociális, a gazdasági rend és tevékenység mind azért van, hogy az ember, tehát a nemzet és a nemzetnek minden egyes tagja éljen, nem pedig azért, hogy egyesek éljenek a nemzetből. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés.) Az igazság az, hogy akit az Űristen ideállított az életbe,

f annak joga van a munkához, s munkája révén az emberséges és emberhez méltó megélhetéshez, (Ügy van! Ügy van!) joga van a családi élet mély és meleg emberi boldogságához, joga van az ő társadalmi állásának megfelelő kulturális igényei kielégítéséhez (Keck Antal: Megbecsléshez!) és joga van a munkája eredményében és hasznában való igazságos és méltányos réAz új házszabály közelebb visz minket a parlamentarizmus klasszikus álláspontjához, amelyet vallottak Apponyi Albetrt és Gaal Gaston néhai nagynevű magyar államférfiak. E szerint a költségvetésre az országnak van szüksége, tehát azt az ellenzék is megszavazhatja, s az appropriáció, tehát a kormány felhatalmazása, hogy ezzel a költségvetéssel gazdálkodhassak, ez az, ami alkalmat ad a bizalom nyilvánítására és a kormány politikájának szélesebb és általánosabb kritikájára, bizonyos elveknek és irányzatoknak legrözítésére. A parlamentarizmusnak ezt a klasszikus felfogását követve, szeretném vázolni anak a politikai iránynak, amelyikhez tartozni szerencsém van, a politikai koncepcióját, a fundamentális tételeit, a vezető gondolatait, ezeket összemérni a kormány politikájával és tendenciájával, ebből azután levonni a konklúziót és indokolni azt a votumot, amellyel a pártom is, meg én is a kormánynak ezt a felhatalmazást megadni kívánjuk. Az én politikai irányom keresztény es nemzeti: Én már csak megmaradok a régi nomenclatura mellett, bár ugyanezt vagy ehhez hasonló politikai irányt jobboldali politikai iránynak szoktak most nevezni, ez azonban végeredményben egy topográfiai és relatív meghatározás és ki van téve a politikai élet relativitásának és a politika hullámzásának. A mienk viszont értékálló elnevezés és azért maradok meg a régi elnevezés mellett és jelzem politikámat kereszténynek és nemzetinek. (Meskó Zoltán: Akár csak mi!) Meg kell azonban azt is említenem, hogy a keresztény gondolat nálunk többbet jelent, mint más országokban és más országok esetleges politikájában. Nálunk a keresztény gondolatnak a magyar politikai és történelmi élettel és a magyar lélekkel sokkal szervesebb, mélyebb, félreértéstől sokkal mentesebb kapcsolata van, mint bármely más országban. Viszont a mi nemzeti irányunk, tehát a mi nacionalizmusunk szélesebb és átfogóbb, mint más országok nacionalizmusa, mert a mi nacionalizmusunk szentistváni nacionalizmus. Felvetődik az a kérdés, hogy a keresztény politikának voltaképpen mik a feladatai és mik azok az attribútumok és komponensek, amelyek nélkül keresztény politikát elképzelni nem lehet. Ennek megállapítására valamiféleképpen illetékesnek tartom magamat, mert ahhoz a politikai irányhoz tartozom, amelyik ebben az országban legelőször hirdetett keresztény és nemzeti politikát (Ügy van! a baloldalon.) és ennek az iránynak sok keserű csalódása és talán politikai kudarca (Meskó Zoltán: Rossz taktika!) és sikertelensége ellenére megvan az a nagy dicsősége, hogy programmja most kormányzati programm és a vezető politikai irány azon az úton igyekszik járni, amelyet az én politikai irányom taposott ki és tört fel. Mi a keresztény politika feladata? Legelsősorban is a keresztény etika elveit érvényesíteni a magyar élet minden vonatkozásában és azután belevinni ennek a keresztény gondolatnak lelkét és szellemét a magyar államvezetés művészetébe. A komponensei közül ennek a politikának, amelyek nélkül elképzelhetetlen, legelső a szabadság. A szabadság az embernek elkobozhatatlan joga. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Keresztény távlatban a mi Istenünk a szabadság Istene, a mi teológiánkban a megváltás