Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-63
wm^Hrni,. «Pi.i|wi«iiHH Az országgyűlés képviselőházának 63. szesedéshez. (Ügy van! Szemere Béla: Ezt akarjuk mi is!) Ennek az Istentől kitűzött és Isten által akart célnak az elérését mindenkinek elő kell segítenie és nincs az a társadalmi rend, nincs az a gazdasági rend, amely ennek elérését megakadályozhatná. És ha van egy olyan gazdasági rend, amely eltűri azt, hogy milliók az útfélre kerüljenek, mint valami processzus hulladékai és melléktermékei, amely eltűri azt, hogy a termelés szédítő irama mellett rengeteg sokan éhezzenek és rongyokban járjanak és eltűri és mint valami egészen természetes és elkerülhetetlen adotsságot veszi az emberiség arcpirító szégyenét, az embert lelkileg és fizikailag lealjasító munkanélküliséget, akkor az ilyen gazdasági rendnek, ha nem akarja önmagát sürgősen korigálni, el kell pusztulnia (Ügy van! Úgy van!) és a helyét el kell foglalnia aKriszszellemmel, igazsággal és szeretettel áthatott gazdasági rendnek. (Általános helyeslés, éljenzés és taps.) A keresztény politikának harmadik komponense a szeretet. Minden az egyéni élet, a nemzeti élet, a társadalmi élet emelésére, megtisztítására, megnemesítésére irányuló törekvésnek lendítő és emelő ereje csak a szeretet lehet. (Ügy van!) A gyűlölet nem inspirálhat, a gvűlö^t nem irányíthat. (Ügy van! Ügy van!) Olyan politikai tendencia, amelyet a gyűlölet sodor, lehet mindenféle politika, de keresztény politika semmi esetre. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Sokat hallunk most a dinamikáról, a dinamikus mozgalmakról. Nem szabad összetéveszteni a dinamikát a gyűlölettel, (Reibel Mihály: TTgy van!) mert nemcsak az ekrazitban, nemcsak a dinamitban és nemcsak a forradalomban, amelyek nagy romhalmazokat hagynak maguk után, van dynamis, hanem dvnamis van a becsületes alkotó munkában is, (Ügy van! Ügy van! jobb- és baloldalon. — Taps.) dynamis van a szeretetben, sőt legyőzhetetlen dynamis van az 3gaz c ágban. (Ügy van! Ügy van!) dynamis van, kétezer év óta érvényesülő, soha nem csökkenő, és a feladatokkal együtt szakadatlanul fokozódó diadalmas dinamika van magában a kereszténységben is. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Negvedik komponense ennek a politikának az egyéniség feltétlen tisztelete. Az embernek hallatlan értéke van a keresztény életszemléletben. Aranyhegyek nem érnek fel egy ember értékével és egy ember aranyhegyeket tud emelni: millió szurony nem tud elérni egy emberi lélekhez és egy emberi lélek millió szűrön vt tud megmozgatni. (Ügy van! Ügy van!) A történe 1 em legnagyobb feszítőereje az embe^, az egyéniség értékelése azonban nem fejlődhet el liberális hyperindivi dualizmussá. Az ember a társadalomban, a társadalomért nő fel és az embert a társadalom közösségének egészéből kivenni és a fölé helyezni nem lehet. Az emberi társadalom nem azért van, hogy alapzat legyen egyes kiváltságos egyéniségek számára, akik azután mint a folyondár, felkúsznak és ott fent a magasságban megragyogtatják az ő dicsőségüket és hatalmukat. Ez nem a nemes értelemben vett individualizmus, ez a legkirívóbb egocentrizmus, ez a liberális hyperindividualizmus. Kiegyenlítődés kell a közérdek, a közjó és az egyéniség között. Rassay igen t. képviselőtársam felállította ^mmmimmmmmmm ülése 1939 december 5-én, kedden» 697 ezt áz alternatívát: vagy liberális individualizmus vagy kollektivizmus. (Rátz Kálmán: Az már nincs!) Nem. Nem ez az alternatíva áll fenn, mert a kettő között, tehát az egyéniség ti'ilfeilesztése és az egyéniség teljes felszívása között igenis, ott van a középúton a keresztény szolidarizmus. (Élénk helyeslés.) Nem tudom elfogadni, sőt a leghatározottabban szembenállók azzal a felfogással, amelyet olvastam most nemrégen egy külföldi lapban, hogy a magánélet összezsugorodása történelmi szükségesség. Nem. A magánélet összezsugorodása egy történelmi deformáció (Ügy van! balfelől.) egy történelmi dekadencia, a falán szterlélekbe és szellemnélküliségibe való sülyedés. Miután igen heves harcok folynak és ezek a reformok, amelyeket mi meg akarunk hozni, igen belsőleg érintik a magántulajdon kérdését és fogalmát, ezt js szeretném a keresztény etika megvilágításában itt megfogalmazni. (Halljuk! Halljuk!) A magántulajdon nem az embertől származik, azt az ember az Űrsitentől kapta. A magántulajdonnak természetjogi értéke és ereje van. A magántulajdonnak kettős jelentőságe van: szociális és egyéni. Az egyénit nem szabad túlfeszíteni a szociális jelleg rovására, mert t akkor megint belekerülünk a liberális individualizmusba és a liberális elfejlődött kapitalizmusba; de nem szabad a szociális részét sem túlfeszíteni az egyéni jelleg rovására, mert akkor megint belekerülünk a kollektivizmusba. Fontos, szükséges és elkobozhatatlan a természetjog erejével az ember lelkébe beleültetett igény, a magántulajdonnak joga és igénye; (Reibel Mihály: "Cgy van!) a felhasználásánál azonban érvényesülni kell a keresztény etika szabályának és törvényének és elsősorban a szociális igazságnak és a szociális szeretetnek. Az állam nem adta a magántulajdont, tehát a magántulajdon nem állami donáció, következőleg a magántulajdont az állam nem is szüntetheti meg. De igenis, beleszólhat a magántulajdon felhasználásába, sőt nemcsak joga, hanem kötelessége is azt összhangba hozni a közérdekkel és a közjóval (Reibel Mihály; Ügy van!) és ha a salus rei publicae azt kívánja, akkor még a kisajátítás jogával is élhet, természetesen jogos, méltányos és igazságos ellenszolgáltatás ellenében. Ha az államnak joga, aminthogy vitathatatlan joga az életet, a nemzet érdekében, a nemzet függetlenségének és szabadságának megvédéséért csatasorba állítani, akkor joga van a magántulajdont is a nyomor ellen indított harcnak az első vonalába állítani. (Úgy van! Ügy van!) Ezek a keresztény politika komponensei. Mi azonban a nemzeti politika feladata és mik annak összetevői 1 A nemzeti politika feladata mindenekelőtt: emelni a nemzet szociális, gazdasági és kulturális életének színvonalát és ezzel a nemzetet szerkezetében megszilárdítani és megerősíteni, viharállóvá, ellenállóképessé tenni s képessé tenni történelmi hivatásának betöltésére és nagy történelmi feladatának elvégzésére. Mi szükséges ehhez? Szükséges mmden-jkelőtt egy pompásan felszerelt, tisztult és emelkedett gondolkodású, egységes szellemű, nemzeti érzéstől átizzított magyar hadsereg. (Ügy van! Ügy van! — Taps.) Zrínyi Miklós, a költő ezt írta: fegyvert, fegyvert, fegyvert és jó^ vitézi rezolúciót. A jó vitézi rezolúciót megírta ennek a nemzetnek ezeréves történelme, fegy94*
