Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-62
646 Az országgyűlés képviselőházának 62. ülése 1939 december 4-én, hétfőn. főnökből és három kis tisztviselőből áll. (Meskó Zoltán: Ügy van! Sajnos!) Ezt az osztályt feltétlenül ki kell egészíteni megfelelő szaktisztviselőkkel, akik az adminisztrációt el tudják látni. A védett nevek és a sokszor felvett nevek kérdését is revízió alá kell venni. (Szemere Béla: À zsidóktól vissza kell venni a történelmi neveket! — Elnök csenget. — Keck Antal: Minden magyar nevet vissza kell venni a zsidóktól! — Szemere Béla: Annál jobb! El lesznek különítve!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Mester Miklós: Megvan a zsidótörvényünk és én annak szellemében gondolkozom. Ahhoz tartom jelenleg magam, mint alkotmányos érzésű ember; tudomásom szerint jelenleg zsidónak nem engedélyeznek magyar neveket. (Keck Antal: A -meglévőket vegyék el! — Meskó Zoltán: Ha a földet elveszik tőlük, a nevüket is vegyék el!) A védett nevek megállapításánál nem lehet ötletszerűen minden nevet védett névnek, történelmi névnek nyilvánítani. (Meskó Zoltán : így van!) Igenis, komoly történészeket kell összehozni, akik kizárólag a nemzet egyetemes érdekét nézve és ennek a gondolatnak jegyében nyilvánítanak egyes neveket védett neveknek, történelmi neveknek. Nem lehet, hogy mindenki, ^akinek magának vagy esetleg a családjának semmi különösebb érdeme sincs a nemzet érdekében, védett névnek nyilváníttathassa a családi n^vét. Revízió alá kell venni a sokszor felvett nevek kérdését is» Szerintem minden községben, ahol egyes tiszta magyar nevek fordulnak elő, meg kell engedni, hogy aki olyan nevet akar felvenni, felvehesse azt a nevet. Nem lehet például országos viszonylatban kimondani azt, hogy a »Kis« név gyakran felvett név, hiszen vannak olyan községek, ahol Kis-ek nincsenek. Hadd legyenek, mert ez gyönyörű magyar név! (vitéz Várady László: A legszebb magyar név!) Az anyai név ne legyen védett név. Tudjuk, hogy nagyon sokszor anyai ágon magyarok egyes családok egész generációkon keresztül is, de véletlenül apai ágon idegen nevet kaptak és viselnek. Ezeknek tessék megengedni, hogy a magyar anyai nevet minden további nélkül felvehessék. (Rajniss Ferenc: Nagyon helyes! Évtizedek óta kérem és nem engedik meg! — vitéz Várady László: Ügy van! Nagyon helyes! — Rajniss Ferenc: Azért, mert helyeselnek, nem engedik meg!) Sokszor hallom, hogy abból az okból nem engedik meg, mert ez a törvénytelenség látszatát keltheti az illetőre. (Incze Antal: Ne féltsék azt, aki azt kéri!) Erről a kérdésről az én felfogásom a következő: ez lehet liberális jogi felfogás, lehet álkeresztény felfogás, de a modern magyar nemzeti gondolkodásnak nem felelhet meg ez az álláspont. A családi névfelvételt, különösen ahol tömegesen fordul elő, ünnepélyessé kell tenni, A keresztnevet is valamennyien ünnepélyesen vettük fel. Kerülni kell a feltűnő, nyakatekert, magyartalan családnevek engedélyezését. (Helyeslés a baloldalon.) Legyünk t egyszerűek mindenben és ez a névmagyarosításra is vonatkozik. A kettős nevek használatát illetőleg (Keck Antal: Halljuk! Ez érdekes! — Rajniss Ferenc: El kell törölni!) az a tiszteletteljes felfogásom, hogy bizonyos korhatárhoz kell kötni a névváltoztatás engedélyezését é<s ezt is csak nagyon kiváló egyéneknek kell megengedni. 40 éven alul nem engedném meg a kettős nevek használatát, 40 éves koráig még- nem szerezhet senki magának olyan hírnevet, hogy a régi nevét könnyen ne adhatná fel. (Rajniss berenc közbeszól.) Elnök: Kérem Rajniss képviselő urat, ne zavarja a szónokot állandó közbeszólásaivalSzíveskedjék feliratkozni és úgy tessék a véleményét kifejteni. Mester Miklós: T. Ház! Engedtessék meg nemcsak az idegenhangzású családnevek, hanem a idegenhangzású keresztnevek magyarosítása is. Ha valakit Lipótnak hívnak és ezt a nevét meg akarja magyarosítani... (Hu bay Kálmán: Maradjon Lipót! — Derültség.) Nem akarok itt személyeskedni, nagyon derék magyar emberek vannak Lipót névvel. (Zaj a baloldalon.) i r* z y " nal végződő családneveket necsak azok kapnassak meg, akiknek katonai érdemeik vannak. Természetesen minden tiszteletem a katonai erdemeké, de polgári érdemekért is adják meg az y-os végződésű neveket. Például derék telvideki magyar testvéreinknek, akik ott a megszállás idején idegen névvel is kitartottak a magyarság mellett és résztvettek a magyarság küzdelmeiben, ha meg akarják magyarosítani a nevüket, igenis, minden további nélkül meg kell adni az y-os végződésű magyar nevet. (Rajniss Ferenc: Minek az? — Ferenczy Tibor: Egyáltalában nem adni y-t, nines annak értelme! — Meskó Zoltán: Megtévesztésre megy! Igaza van Ferenczynek!) T. Ház! Végső sorban említem, de nagyon fontosnak és sürgősnek tartom, hogy gondoskodni kell arról, hogy azok az idegennevű magyarok, akik 1940-ben a népszámlálásnál saját jószántukhól magyar anyanyelvűeknek vallják magukat, záros határidőn belül mind magyarosítsák meg a nevüket. Én magyar anyanyelv alatt a családban használatos nyelvet értem. Nagyon jól tudom, hogy a háború utáni első korszerű intézkedést a névmagyarosítás kérdésében a jelenlegi belügyminiszter úr adta ki. Ez azonban nem elegendő és különösen a tempót meg kell gyorsítani. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Cseréljük ki a gépezetet!) Gondoskodni kell arról, hogy minél előbb .magyar nevük legyen mindazoknak az idegennevű magyaroknak, akik lelkükben, nyelvükben, sőt sok tekintetben vérségileg is magyarrá váltak. Ha ez megtörténik, hiszem, hogy még egységesebbé, még homogénebbé tesszük a magyarságot. Ha valaki lélekben, nyelvben, beházasodás útján vállalja a magyarságot, akkor én őt a többi magyarral teljesen egyenértékű magyarnak tekintem. (Meskó Zoltán: Úgy van!) Én, mint kizárólag színmagyar szülők gyermeke, és ősök gyermeke mondom, hogy ha ez megtörténik, akkor meg fog szűnni a törzsökös ós nem törzsökös magvarok problémája, amely ma még, sajnos, bizonyos tekintetben széttagolja a magyar társadalmat. Ha az, aki ma félig asszimilálódott, átmegy tisztességesen és becsületesen a tökéletes asszimiláció folyamatán, akkor hiszem, hogy nem lesz többé törzsökös es nemtorzsokös magyar probléma. (Hubay Kaiman: Mesterségesen csinálják!) A névmagyarosítás nem azonos a nurrahazafisággal. "(Meskó Zoltán: Ugy van!) Ez nem provokatív támadás, hanem becsületes védekezés akar lenni. Mi, akik a ncvmagyarosi*
