Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-60

Äz országgyűlés képviselőházának 60. ülése 1939 november 30-án, csütörtökön. 531 Én, mint exponált agrárius állás foglal­tam az ellen, hogy az ipar a mezőgazdaság és a fogyasztás rovására favorizáltassék. A mai idők megtanítottak arra, hogy a kormányok tielyesen cselekedtek, amikor az ipart favori­zálták, mert az ipar állambiztonságunknak egyik pillére. (Ügy van! Ügy van! Éljenzés a balközépen.) Egyes politikusoknak azt az állás­pontját azonban, hogy nagy tömegek lesznek elhelyezhetők az ipari termelésiben, a statisz­tikai adatok alapján kénytelen vagyok ta­gadni. (Zaj jobbfelől.) Az 1921. évben a statisztikai felvétel 2124 gyári jellegű ipartelepet talált. Ez a szám az 1936. év végéig 3700-ra növekedett. A gyáripari termelés értéke az 1921. évben 979,388.000 pengő volt, az 1936. évig 2,582,485.000 pengőre növeke­dett, tehát majdnem háromszorosára, A munkások létszáma nem emelkedett ennek arányában, mert míg 1921-ben 173.725 volt a létszám, addig 1936-ban csak 263.816-ra való emelkedés állt be. Az 1934—1936 években a munkások hely­zete állandóan romlott, holott a gyáripar fog­lalkoztatottsága számottevően javult. A ter­melés fokozásának mértékét az 1921. évhez vi­szonyítva az 1934. évben 155, 1935-ben 169 és 1936-ban a 189 indexszám mutatja. Ugyan­akkor a munkabérek alapján kimutatott évi átlagos munkakeresmény indexszáma 107-ről 100-ra esett vissza. A gyárimunkások helyze­tének az utóbbi évben történt leromlását sú­lyosbítja az a körülmény, hogy a keresmé­nyük ellenében végzett munka emelkedett, úgyhogy az 1934. évi átlagos 2492 munkaóra helyett az 1936. évben 2521 munkaórán át kel­lett dolgozniok, hogy életstandardjuk na­gyobb csökkenést megakadályozzák. Ez a helyzet az ipari termelésben. E meg­állapítások után, azt hiszem, objektíve ítélem meg a helyzetet, amikor a tömegjólét emelkedé­sének lehetőségét a mezőgazdaság többtermelé­sében látom. (Ugy van! jobbfelől.) Erre meg is vannak az előfeltételek, mert országunk nagy részében a föld nincs megfelelően megművelve. (Ugy van! jobbfelől.) Köztudomású dolog", hogy az utóbbi 15 évben termésünk mennyiségileg alig emelkedett, holott vannak országok, ame­lyeknek sokkal rosszabb a földjük és & termé­sük emelkedése mégis majdnem elérte az 50%-ot, A mezőgazdasági többtermelésnek két beteg tényezője van. Az egyik az eladósodott földbir­tokos, aki fogatereiét és saját munkaerejét nem tudja kihasználni. Hogy ez az állapot hány hold földnél áll^ be. ez nagyon relatív, mert a föld­rajzi fekvéstől függ. Vannak olyan földrajzi fekvések, ahol 4 holdnál is elérheti azt, hogy munkateljesítménye és fogaterőteljesítménye teljes egészében kihasználható, viszont vannak olyan földrajzi fekvésű helyek, ahol ezt a ki­használást 10 holdnál is alig érik el. (Ugy van! jobbfelől.) A Gömbös-kormány az 1933. évben igen he­lyesen meglátta azt, hogy az önhibáján kívül bajba jutott birtokoson segíteni kell és belátta azt, hogy a bizonyos határon túl terhelt birto­kos képtelen termelni, legalább is eredménye­sen termelni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ezért hozta elsősorban a 14.00^/1933. M. E. számú rendeletet, amely a gazdavédelmet statuálta, majd utána a 10.000/1935. M. E. számú rendele­tet, amely a gazdaadósságok rendezését a kü­lönböző kategóriákban szabályozta. Az ezer holdon felüli birtokosokat magánegyességre utasította. Ez a inagánegyesség megtörtént­Nem történt semmi tőkeengedmény, hanem ál­talában véve hároméves moratórium adatott. Az ezer holdon aluli birtokokra vonatkozólag­a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresét meghaladó megterhelésnél könyvjóváírás tör­tént, a negyvenszeres megterhelésen belüli tar­tozások pedig hosszúlejáratú kölcsönné alakí­tandók át. Ez 30 holdig keresztül is vitetett, az 500 holdon felüli birtokok azonban, éppen úgy, mint a nagybirtok, magánegyességre utasíttat­tak és ebben a kedvezményben nem fognak ré­szesülni. T. Ház! Méltóztassék elképzelni, hogy mi fog; itt előállni, ha 1941-ben ez a moratórium lejár. Eltekintve attól, hogy ezek az önhibájukon kí­vül bajbajutott exisztenciák tönkremennek, igen nagy földterületen — a pénzügyminiszter lirral 400—;5C0 hold földben kombináltuk — a termelés a minimálisra fog csökkenni és a munkaalka­lom ezzel párhuzamosan meg fog szűnni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a balközépen.) Meg vagyok arról győződve, ismervén 1935. év óta a pénzügyminiszter úr felfogását, hogy itt áthidalhatatlan akadályoknak kellett közbejön­niök, hogy ezt a rendeletet meg kellett változ­tatni, amely akadályok lehetetlenné tették en­nek keresztülvitelét, de bocsánatot kérek, mégis valamilyen megoldási módot kell keresni arra, hogy ezeket ne hagyjuk elveszni és hogy emialt nagy néptömegek nyomorba ne jussanak vagy keresetüket el ne veszítsék. (Helyeslés a jobb­oldalon és a balközépen.­Darányi Kálmán a telepítési javaslat tár­gyalása alkalmával itt a Házban elmondott be­szédében azt a megoldási módot terjesztette elő, hogy elsősorban az eladósodott birtokosok ad­ják át földjüket a forgalmi érték ellenében és ezek a földek adassanak oda a törpebirtokosok­nak. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék meggondolni ezt a kérdést, végre is két stabil, nemzetfenntartó elemet teszünk ezzel egészsé­gessé az állam minden nagyobb megterhelése nélkül. Az idő gyorsan múlik, 1941 egyszerre itt lesz. Ezt a feladatot tehát addig el kell végezni. Én nagyrabecsülöm a telepítési osztályt és az Or­szágos Földhitelintézet működését, de a kere­teik nem olyanok, hogy ezt a feladatot tisztán csak ők el tudják végezni. (Ügy van! a jobbolda­lon.) Ezért azoknak az intézeteknek, amelyek el­adósodott birtokok parcellázásával foglalkoznak és azokat átjuttatják a törpebirtokosoknak föld­jük kiegészítése végett, meg kellene adni azokat a kedvezményeket, amelyeket a telepítési osz­tály és az Országos Földhitelintézet élvez (He­lyeslés a jobboldalon.), hiszen ez nem az eladó­sodott birtokosnak, nem is a pénzintézeteknek az előnyét jelenti, hanem ez az előny tulajdon­képpen teljes egészében a földet szerző törpe­birtokos javára esik. (Ügy van! Ügy van! a jobb­oldalon és a balkösépen.) Ebben a tekintetben: decentralizálni kellene, hogy az ütemet meg­gyorsítsuk, decentralizálni kellene az egész ál­lami adminisztrációt. Az egyik képviselőbará­tom felfogása szerint a vármegyei földhivatalok felállítása volna ennek a módja. Igen szerencsésnek tartom a többtermelés szempontjából a miniszterelnök úrnak azt az elhatározását, hogy a mezőgazdasági termelést átállítja. Talán ma van a legalkalmasabb idő arra, mert a búzaterületek fokozottabb leszál­lításának a lehetősége fennáll a mai állapot­ban, amely állapot a valószínűség szerint hosz­szabb időtartamot fog igénybe venni, miután ma a búza a külföldön jól értékesíthető. A búzaterületek fokozatos átállítása vagy leszál­72*

Next

/
Oldalképek
Tartalom