Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-60

ö32 Az országgyűlés képviselőházának 60. lítása a 20—200 katasztrális holdig' terjedő birtoktipusokra nézve fontos, mert ez a birtoktípus hozza szántóföldjeinek megfelelően a legnagyobb mennyiséget, katasztrális holdankint körülbelül 200 kilogrammot a piacokra. (Csoór Lajos: De tőkeszegény!) Ügy van. Az intenzíven kezelt nagybirtok annak ellenére, hogy többet termel, mennyiségileg- kevesebbet hoz piacra, mert termeivényeinek nagy részét a munkásoknak és cselédeknek adja. Igen helyes a miniszterelnök úrnak az az álláspontja, hogy a búzaterület egy része más termények, részint pillangósok, részint olyan termények termelésére állíttassék át, amelyek az állatba beetetve azt az értéket hozzák ki, ami ma a búza értéke. (Helyeslés a jobboldalon.) Pontos az olajmagvak termelése, mert először is jól értékesíthetők, másrészt a föld struktúráját javítják, ebben a tekintetben azonban nem lehet túlnagy emelkedést elérni, mivel ezeknek termelése nagy rizikót képvisel. (Ügy van! ti g y van! a jobboldalon.) T. Ház! Ez a mezőgazdasági átállítás azonban csak abban az esetben lehet sikeres, ha megfelelő pénzügyi alátámasztásban részes ill. (Ügy van! jobbfelől.) Ez ma annál fontosabb, mert ne méltóztassak elfeledkezni arról, hogy a különböző rendelkezések folytán igen tetemes ingótőke fog a mezőgazdasági üzemekből kivonulni. A pénzügyminiszter úr 1939 május 13-án Baján tartott beszédében többek között ;a következő kijelentést tette (olvassa): »Ez a rendszer abból indul ki, hogy ha a termelő munkához szükséges anyagi eszközök nem teremthetők elő a bevételekből és a megtakarításokból, akkor elő kell azokat teremteni hitel útján, természetesen megfelelő mértékben és megfelelő keretek között. Ez végeredményben arra vezethet, hogy a Nemzeti Bankot vegyük igénybe, ahogy a múltban is megtörtént, de az a fontos, hogy a forgalomban lévő bankjegyek összege ne haladja meg a termelt javak értékét, azokkal egyensúlyban legyen, tehát amennyi bankjegy forgalomba kerül, ugyanannyi áru is termeltessék.« Tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszter úrnak ezt a kijelentését tények is követték, nincs okom kételkedni s meg vagyok róla győződve, hogy a mezőgazdasági termelés átállítása sikeres lesz. r A pénzügyminiszter úrnak egyetlen intézkedését \ártom sérelmesnek: a .gazdakamatoknak kategóriákba való beosztását. Sohasem voltam és a jövőben sem leszek soha az ellen, ha a polgári jövedelmen, illetőleg vagyonon felüli vagyont vagy jövedelmet a legnagyobb progresszivitással adóztatják meg. A termeléshez szükséges tőke kamatainak kategorizálása azonban a termelésre rendkívüli veszedelmet jelent, mert hiszen mindenegyes gazda kalkulál és ha nem találja meg a «zámítását, akkor lemond a termelésről, mivel veszteséggel senki sem hajlandó termelni. Ezt a többtermelés sínyli meg és a munkaalkalmak csökkennek emiatt, (Kövér János: Ezért nem megy az átállítás! — Zaj és mozgás.) Elnök: Méltóztassék folytatni. Bárczay Ferenc: A többtermelós előfeltétele az értékesítés lehetőségének biztosítása. Az értékesítés megoldása talán a kormány . egyik^ legnehezebb feladata. Az értékesítés mikéntjét igen könnyű (kritizálni, de ezt a kérdést igen nehéz megoldani. Én, sajnos, kénytelen vagyok foglalkozni ezzel, mivel ez a többtermelés előfeltétele és megmondhatom, hogy igen bizonytalan talajon érzem magam, ülése 1939 november 30-án, csütörtökön. miután ez a kérdés nagyon nehéz, annál is inkább, mivel a részleteit nem ismerjük. A belső értékesítés kérdésével előttem szólott ti képviselőtársaim is annyira intenzíven és szakszerűen foglalkoztak, hogy az ő felszólalásukhoz hozzáadnivalóm nincs. Ami a külföldi értékesítést illeti, ott bizonyos külöubséget kell tennünk azokkal az országokkal,. amelyekkel geopolitikailag szoros nexusban vagyunk: szomszédainkkal és távolabb eső' szomszédainkkal. Mély hálával kell megemlékeznem politikusainkról, akik a barátságot Olaszországgal és Németországgal kimélyítették. Mi Németországgal szorosan egymásra vagyunk utalva. (Ügy van! jobbfelől.) Németországi exportunk a következőképpen alakul: A régi Németországba kivitelünk 141<8, behozatalunk 124'8; a régi Ausztriába kivitelünk 99'4, behozatalunk pedig 80*4 millió. Ebbe a két országba kivitelünk erősen aktív. A régi Cseh-Szlovákiába kivitelünk 20'4. behozatalunk pedig 29'6 millió volt, itt gyengén passzív volt a mérlegünk. T. Ház! Ezek a számok bizonyítják egymásrautaltságunkat és hogy ez a viszony nem egyoldalú, azt bizonyítja a mai helyzet. Azt hiszem, kormányunk mindent megtesz abban a tekintetben, hogy Németország mai fokozottabb kívánalmainak eleget tegyen. A háború után azonban gazdasági vonatkozásban bizonyos elferdüléssel kell számolnunk, tekintettel Németország és Oroszország gazdasági megegyezésére. Itt is előtérbe lép és bebizonyosodik annak indokoltsága, ami a miniszterelnök úr ama álláspontjában nyilvánul meg, hogy Magyarország gazdasági termelése átállítandó. A másik, velünk geopolitikailag összefüggő ország Olaszország. Olaszországba irányuló kivitelünk 70'4, behozatalunk pedig 33 millió, kereskedelmi mérlegünk tehát erősen aktív. Én azt hiszem, hogy mi Olaszország részéről a jövőben is számíthatunk erre a támogatásra, hiszen mindenkor bizonyítja, hogy mennyire szívén viseli érdekeinket. (Úgy va.n! a jobboldalon.) A szomszéd államokba, így Jugoszláviába a kivitelünk 12"7, onnan a behozatalunk 23, tehát egészen passzív. Ugyanez a helyzet Romániánál, ahova kivitelünk 25, behozatalunk pedig 48'6, szintén passzív. Ha a statisztika adatait vizsgálat alá veszszük, azt látjuk, hogy igen érdekes gazdasági kapcsolataink vannak Angliával, Franciaországgal és Svájccal. Mindhárom, országgal a kereskedelmi mérlegünk aktív. Angliába a kivitelünk 45. onnan a behozatalunk 20, Svájcba a kivitelünk 24'9, onnan a behozatalunk 11*1. Franciaországba a kivitelünk 12*9, a behozatalunk onnan 4 5. Rendkívül fontos az Angliánál elért 153 milliós aktívumunk, mely aktívum külföldi adósságaink fizetésének nélkülözhetetlen forrása. A többtermelés szempontjából igen fontos volna, ha ezek felé az orszá.gok felé a kivitelünket növelhetnénk. Tudtommal a jövő évben jár le az az idő, amikor esedékessé válik a külfölddel a magánadósságok rendezése. Talán ezzel párhuzamosan lehetne olyan megállapodásokat elérni, amelyek a kivitelünket^ növelnék. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy amikor.a kormány működésével foglalkozom, áttérjek a földbirtokreformra. (Halljuk! a jobboldalon.) Elsősorban két tévhitet akarok helyréigazítani, mégpedig azt, amely a társadalom egyes rétegeiben kialakult, hogy a földbirtokososztály ellenzi a földbirtokreform keresztül vite-