Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok

45ö Az országgyűlés képviselőházának 58. magyar bíróság által reárótt büntetését a sze­gedi Osillag-DórtonDen tölti — amnesztiát ka­pott, kiszaoaduit. A legutóbbi hírek szerint a minisztertanács késő éjszakába nyúló tanácsko­zásai során a kaposvári gyűlés ket miniszter részvevője és a belügyminiszter között súlyos nez&teltérés támadt s az eset lolyamanyakép­pen a kormány rekonstrukciójára fog sor ke­rülni.« » A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1937 : X. te. % §-áöa utkoző sajtó útján elkövetett, a köznyugalmat károsan érintő valótlan hír terjesztése vétségének jelenségeit látszik feltüntetni a megkeresés szerint A szóbaniorgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztőjet pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg es a cikk kéziartát nem szolgaitatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közieményert Hubay Kálmán országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St, 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érketzett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, de zak­latás esete forog fenn, javasolja a t- Képviselő­háznak, hogy Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy Den ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzá­iszólni? (Nem!) Ha senki bzólní nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a bizottság javaslatát magukévá tenni? (ïgen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Hubay Kálmán országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem füg­geszti fel. Következik a mentelmi bizottság 145. számú jelentésének tárgyalása Hubay Kálmán ország­gyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tiszteit Képviselőház! A budapesti kir. főügyész­ség 11.021/1939. f. ü. szám alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jo­gának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 2274/4—1939. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a »Ma­gyarság« című politikai napilap 1939. évi ja­nuár hó 25. napján kiadott 14. számában »Sem­miféle bűncselekményt sem talált az Ütöstanács a Hungarista Programban« felirat alatt meg­jelent cikk tartalma az 1912-.LIV. te. 95. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit lát­szik feltüntetni, mert a. cikk az 1921:111. te. 5. 4-ának első bekezdésébe ütköző vétség és egyéb bűncselekmények miatt indított ügyben a bu­dapesti kir. büntető törvényszék Bgy, 9190/12— 1938. számú végzését teljes egészében leközölte. a nélkül, hogy az arra illetékes hatóság enge­délyt adott, vagy az iratok tartalmát nyilvá­nosságra hozta volna. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanúk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét meg­nevezni nem tudták és nem tudtak a lap fele­lős szerkesztőjén kívül olyan egyént megne­vezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerző­jét felhívás dacára sem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél ülése 1939 november 28-án, hedáen. fogva a vád tárgyává tett hírlapi közlemé­nyért az 1878: V. te. V. fejezete értelmében Hubay Kálmán országgyűlési képviselőt ter­heli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete^ nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Hubay Kálmán or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bizott­ság javaslatát magáévá tenni? (Igen!) A Háza mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi,, vagyis Hubay Kálmán országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüg­geszti. Következik a mentelmi bizottság 146. számú jelentésének tárgyalása Pröhle Sándor és Hu­bay Kálmán országgyűlési képviselő urak mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tisztelt Képviselőház! A m. kir. államrendőrség buda­pesti főkapitánysága mellé kirendelt ügyészi megbízottak vezetője 34/1939. szám alatt a 6000/1922. B. M. számú rendeletbe ütköző kihá­gás miatt Pröhle Sándor és Hubay Kálmán országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert 1939. évi július hó 14. napján Rákospalotán a Nyilaskeresztes Pártnak a Horthy Miklós-út 27. szám alatt lévő párthelyiségében tartott tagösszejövetelen ne­vezett képviselők politikai tárgyú felszólalást tartottak. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440). I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést uta­sítsa el és Pröhle Sándor, valamint Hubay Kálmán országgyűlési képviselők mentelmi jo­gát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bizott­ság javaslatát magáévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Pröhle Sándor és Hubay Kálmán or­szággyűlési képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 147. számú jelentésének tárgyalása Hubay Kálmán ország­gyűlési képviselő mentelmi ügyéiben. Az elő­adó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Kép­viselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága mellé kirendelt ügyészi meg­bízottaik vezetője 37/1939. szám alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jo­gának felfüggesztését kérte, mert Budapesten 1939. évi július hó 29. napján a III., Szent­endrei-úton »Ezt akar.iák a nyilasok! A Nyi­laskeresztes Párt rövid célkitűzései« feliratú olyan sajtótermékeket osztogatták, melyek fe­lelős kiadójaként nevezett képviselő volt fel­tüntetve. A vád tárgyává tett ezen cselekményben az 1914 : XIV. te. 29. §-ánaik 3. pontjába ütköző

Next

/
Oldalképek
Tartalom