Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok

Az öfszag gyűlés képviselőházának 5È. irakataiban« feliratú cikk köyetkezo kitételei miatt: »...furcsa dolog, hogy Percnyi Zsigmond koronaőr pont a hirhedt forradalmi sajtó ki­rakatait választja a kiállitás megrendezésére. De bosszantó azért is, hogy Percnyi Zsigmond koronaőr történelmi nevével és magas közjogi méltóságával óhajtja elősegíteni azt, hogy a forradalmi sajtó magát fehérre mossa és ez a sajtó a mostani súlyos időkben magát vissza­lopja a hazafias közéletbe. Azonbn mi mégsem •bosszankodunk, hanem nevetünk ezen a kísér­leten. Ugyanis maga az egész kiállítás tényleg a körúti sajtó kirakataiba való a maga egy­ügyűségével, elavult anyagával és rossz térivé­peivel. Ennek a kiállításnak tényleg kirakat kell, hogy róla beszéljenek, mert különben senki sem tudna róla. Nagyon szomorú lenne, ha felvilágosító munkában tényleg csak any­nyi történt volna a külföldi közvélemény meg­győzését; illetőleg, mint amennyi Az Est-lapok kirakataiban napvilágra kerültek. Meg vá­gunk róla győződve, hogy ennél sokkal több töa'tént, de azok az emberek és szervezetek, amelyek ténylegesen komoly munkát végeztek, azok nem szaladnak Az Est-lapok kirakataiba mutogatni érdemeiket. Nem sajnáljuk a Ma­gyar Nemzeti Szövetséget Az Est-lapoktól, le­gyenek egymással boldogok. Tiltakozunk azon­ban az ellen, hogy a szent nemzeti ügyből lát­ványosságót és cégért csináljanak. Tőlünk a jövőben is a legmelegebb barátságot tarthatja fenn Perényi Zsigmond koronaőr úr a zsidó­ság exponált lapjainak vezetőivel, éppen úgy, amint azt a múltban is tette, de egyre kérjük, hogy egyéni dolgait válassza külön a nagy nemzeti ügytől.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezedése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének tényálladéki elemeit látszanak kimeríteni. A szóbanforgó hírlapi közlemény »Több felvidéki menekült« megjelöléssel jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéz­iratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Hu­bay Kálmán országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak/hogy Hub ay Kálmán ország­gyűlési képviselő mentelmi jógát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez^ hozzá­szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom sa tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!} A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszu vagyis Hubay Kálmán országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüg­ÍÍ'feszti Következik a mentelmi bizottság 143. számú jelentésének tárgyalása Hubay Kálmán or­szággyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. . vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ iH. ülése 1939 november 28-án, kedden. 455 9541/1939. f. ü. szám alatt Hubay Kálmán or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­tető törvényszék B. XIV. 1408/4—1939. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a »»Magyar­ság« című politikai lap 1939. évi január hó 12. napján kiadott 3. számában »Elkobozták a Bé­kés című hungarista napilap két egymásutáni számát« felirat alatt aláírás nélkül megjelent cikk tartalma az 1912:L1V. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik fel­tüntetni, mert a cikk a gyulai kir, törvényszék vizsgálóbírójának 1938. évi december hó 31. napján kelt B. 5569/1938. számú végzését teljes egészében hatósági engedély nélkül leközölte. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent" meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjet meg­nevezni nem tudták és nem tudtak a lap fele­lős szerkesztőjén kívül olyan egyént megne­vezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerző­jét felhívás dacára sem nevezte meg, mindezek" nél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közle­ményért az 1878 :V. te. V. fejezete értelmében Hubay Kálmán országgyűlési képviselőt ter­heli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtói érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Hubay Kálmán országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha senki szólai nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltó/tatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozólag a bizottság javas­latát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Hubay Kálmán országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 144. számú jelentésének tárgyalása Hubay Kálmán ország­gyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyész 11.020/1939. f. ü. szám alatt Hubay Kálmán or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető­törvényszék B. XXXV.—10.490/7—1938. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető el­járást indított a »Magyarság« című politikai napilap 1938. évi szeptember hó 3. napján ki­adott 198. számában megjelent »Zsidókörök ál­hírterjesztéssel akarják megzavarni' a kapos­vári Nep. propagandagyűlést« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kité­telei miatt: »A kaposvári gyűléssel kapcsolatban a mi­niszterelnök Németországból való hazaérkezése után a lipótvárosi és erzsébetvárosi zsidó körök a legkülönbözőbb híreket terjesztették el. Hí­resztelték, hogy Imrédy kormánya már nem éri meg a vasárnapi propagandagyűlést, mert a miniszterelnök — engedve a nemzeti szocialista közvélemény erős nyomásának — benyújtja le­mondását és szélső jobboldali kormánynak adja át helyét. Más hírek szerint Szálasi Ferenc nyu­galmazott vezérkari őrnagy — aki a lei elsőbb. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom