Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok

Az országgyűlés képviselőházának 58. ülése 19S9 november 28-án, kedden. 449 időszaki lap e jellegének, elvesztését ugyanis Budapest székesiőváros polgármestere 19ö8. évi Július hó 6. napján kelt IV. 407.893/1938. számú véghatározatávai megállapította s ennek az időszaki lapnak nyilvántartásból való törlését elrendelte. Ez ellen a határozat ellen Meskó Zoltán a m. kir. belügyminiszterhez fellebbezést jelentett bé. Ez a fellebbezés azonban tárgytalanná vált, mert a m. kir. miniszterelnök e lapot 1938. évi október hó 5. napján kelt VII. 176.080/1938. számú rendeletével betiltotta ós mert 1938. évi december hó 29. napján a »Pesti Újság« című napilapra III. 9084/1938. M. E. számú engedély­okirattal Meizler Károly nyert engedélyt; ekként Meskó Zoltán a lapot jogtalanul jelen­tette meg. A vád tárgyává tett cselekményben az 1914 :XIV. te. 24. §-ának 4. pontjába ütköző sajtó­rendőri vétség tényálladéki elemei látszanak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett A bizott­ság meghallgatta Meskó Zoltán országgyűlési képviselőt, aki előadta, hogy a kérdéses időben ő ténylegesen nem volt a »Pesti Újság« kiadója, kérte is^ a Centrum-nyomdát, hogy nevét a lapon kiadóként ne tüntessék fel. Ezért tehát ő nem lehet felelős a történtek miatt. Ennél­fogva az összefüggés nevezett képviselő sze­mélye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Meskó Zoltán ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni 1 {Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javas­latát magukévá tenni? (igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Meskó Zoltán országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem füg­geszti fel. Következik a mentelmi bizottság 118. számú jelentéséneik tárgyalása ifj. Eitner Sándor or­szággyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A győri kir. főügyészség 3523/1939. f. ü. szám alatt ifj. Eitner Sándor országgyűlési képvi­selő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a zalaegerszegi kir. járásbíróság B. 13-260/4—1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság súlyos testi sértés vétsége miatt bün­tető eljárást indított, mivel Salomváron 1939. évi július hó 17. napján Füredi István bognár, salomvári lakost bőrrel bevont buzogányos bot­tal megütötte akként, hogy a zalaszentgyörgyi körorvos által kiállított orvosi látlelet tanu­sága szerint 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyuló sérüléseket okozott. A feljelentés tárgyát képező ezen cselek; menyben a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségéneik tényálladéki elemei állapít­hatók meg. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy ifi. Eitner Sándor or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. ' Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javas­latát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát magáóvé teszi, vagyis ifj. Eitner Sándor képviselő úr men­telmi jogát ebben az, ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 119. számú jelentésének tárgyalása Szeder Ferenc ország­gyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: Tisztelt Képviselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapi­tánysága mellé kirendelt ügyészi megbízottak vezetője 58/1939. szám alatt Szeder Ferenc or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert Budapesten 1939. évi szeptember hó 13. napján »Munkások! Test­vérek]« /című olyan sajtóterméket terjesztettek hatósági engedély nélkül, melynek felelős ki­adójaként nevezett képviselő van megjelölve. A vád tárgyává tett ezen cselekményben az 1914:XIV. te. 29. § 3. pontjába ütköző sajtó­rendészeti kihágás tényálladéki elemei látsza­nak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett 'bűncselekmény között kétséges, mert nincs adat arra, hogy a forgalombahozás, illetve terjesztés nevezett képviselő utasítására, vagy előzetes tudomása alapján történt volna, É zak­latás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselő­háznak, hogy Szeder Ferenc országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne füg­gessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha senki nem kíván hozzászólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottságnak ebben az ügyben tett javas­latát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Szeder Ferenc képviselő úr mentelmi jogát eb­ben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 120. számú jelentésének tárgyalása Tildy Zoltán ország­gyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! A sze­gedi kir. főügyészség 2260/1939. f. ü. szám alatt Tildy Zoltán országgyűlési képviselő men­telmi jogának felfüggesztését kérte, mert a gyulai kir. törvényszék B. 3764/1939. számú meg­keresése szerint ellene a bíróság büntető el­járást indított, mivel a m. kir. miniszterelnök­ség 1939. évi május hó 6. napján 4784/1939. M. E. III. szám alatt kiadott engedélye szerint a »Magyar Alföld« című időszaki lapot indította meg és — a nélkül, hogy a lap szerkesztéslét és irányítását ténylegesen ő végezte volna — mint a lap felelős szerkesztőjét, önmagát je­lölte meg egészen október hó 2. napjáig, ami­kor Györgyössy Iván gyulai lakost, a lan se­gédszerkesztőjét jelentette be felelős szerkesz­tőül. •"•.,••*•••••*. A váH tárgvává tett ezen cselekmenyben az 1914 : XrV. te. 24. §-ának 5. pontjába ütköző sajtórendeszeti vétség tényálladéki elemei lát­szanak fennforogni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megke­60*

Next

/
Oldalképek
Tartalom