Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok
450 Az országgyűlés képviselőházának 58. resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges. A bizottság meghallgatta Tildy Zoltán országgyűlési képviselőt, aki kijelentette, hogy a lap szerkesztését és irányítását ő végzi, a múltban is ő végezte, kivéve a választások idejét, amikor csak nagy általánosságban adott utasítást a szerkesztésre vonatkozólag Györgyössy Iván segédszerkesztőnek, ennélfogva zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Tildy Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki nem kíván hozzászólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak ebben az ügyben előterjesztett javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Tildy Zoltán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 121. ?zámú jelentésének tárgyalása Nyireő Andor országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. z János Áron előadó: T. Képviselőház! Heves vármegye tisztifőügyésze I. 314/1939. szám alatt Nyireő Andor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a hevesi járás főszolgabírája 798/1939. számú megkeresése szerint ellene büntetendő eljárást indított és elsőfokú ítéletet hozott, mivel 1939. évi június hó 8. napján Pély községben engedély nélküli gyűlést tartott és politikai tárgyban felszólalt, mely cselekmény a 6000/1922. B. M. számú rendeletbe ütköző kihágás tényálladékai elemeit látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Nyireő Andor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom.. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak ebben az ügyben előterjesztett javaslatát magukévá tenni? (Igen) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Nyireő Andor képviselő tir mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 129. számú jelentésének tárgyalása Petro Kálmán országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry SMlárd előadó: T. Képviselőház! Heves vármegye tisztifőügyésze I, Ü. K. L. 300/1939. szám alatt Petro Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését 'kérte, mert az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztosa nevezett képviselő ellen 76.170/1938. Ê. M. K. szám alatt feljelentést tett a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló 1938 : XV. te. végrehajtása tárgyában kiadott 4350/1938. M. E. számú rendelet 10. §-ában foglalt bejelentési kötelezettségének elmulasztása által elkövetett kifhágás miatt. Miután a megkeresés nem felel meg az ülése 1939 november 28-án, kedden. 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Petro Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügybein ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem-e a kérdést, méitóztatnak-e a mentelmi bizottságnak ebben az ügyben előterjeszett javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Petro Kálmán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 130. számú jelentésének tárgyalása Hubay Kálmán országgyűlési képviselő iir mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry S z ilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir főügyészség 8494/1939. 1 ü. szám alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtöryényszák B. 12.323/15—1938. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Fluss György vegyész, budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére, mint felelős szerkesztő ellen t büntető eljárást indított a »«Magyarság« című politikai napilap 1938. évi október hó 18. napján kiadott 235. számában megjelent »A Magyarság miatt véresre vert egy 70 éves matron át a zsidó Fluss György« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Egyedülálló és példátlan hangos botrány játszódott le vasárnap reggel a budai Albertutca 9. számú házban, ahol özv. nyujtódi Jancsó Béláné, hetvenéves matróna lakik hadiözvegy leányával. A reggeli órákban, amikor a lapkihordó megjelent, Jancsó Béláné leánya már az ablakban várva megkérdezte, hogy hozott-e Magyarságot, mert úgy hallotta, hogy a lapot elkobozták. Az újságkihordó erre felszólt, hogy sajnos, tőle is elvették már a lapot, de megnézi, hogy nem szerezhet-e valahol egy még el nem kobzott példányt? A nyitott ablakon keresztül ezt a beszélgetést meghallotta az egyik szomszéd, névszerint Fluss György dr., zsidófajú kábelgyári tisztviselő, aki az ablakon k : hajolva reprodukálhatatlan durva kifejezésekkel támadt az újságkihordóra és özv. Jancsó Bélánéra. Majd kirontott lakásából és dörömbölni kezdett Jancsó Béláné lakásának ajtaján. Jancsó Béláné és leánya, hogy a hangos botrányt elkerüljék, rést nyitottak az ajtón, amelyen Fluss György lakásukba betört és a következő szavakkal támadt a két védtelen hölgyre: — Aljas bitang, disznó nyilas, kiirtom ezt a piszok magyart és ki kellene irtani minden magyart, aki nyilas és azt az aljas Magyarságot olvassa... Durva szitkozódásait tovább folytatva rátámadt a hetvenéves öregasszonyra és ütlegelni * kezdte, majd amikor annak leánya közbevetette magát, arra támadt. A segítségre siető házmester tudta csak megfékezni a dühöngő zsidót, akit lakásába vittek. Özvegy nyujtódi Jancsó Béláné, akinek három fia küzdött a világháborúban és egy fia hősi halált halt, aki 1916-ban az erdélyi Háromszékből menekült Magyarországra, az aljas és nem várt támadás hatása alatt olyan idegállapotba került, hogy nyomban orvost kellett hívni és
