Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok

442 Az országgyiilés képviselőházának 58. ülése 1939 november 28-án, kedden. szólni! (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettneik nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt javaslatot magukévá tenni! (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság" javaslatát magáévá teszi, vagyis Kovarcz Emil képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 99. számú jelentésének tárgyalása Horváth Zoltán képviselő úr mentelmi ügyére vonatkozólag, vitéz Zerinváry Szilárd előadó unat illeti a szó, vitéz Zerinváry Szilárd előadó (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség .12.681/1939. f. ü. szám alatt Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a kecskeméti kir. törvényszék B. 6561/45—1934. számú megkeresése, szerint a, m. kir. kúriának B. I. 1261/43—1939. szánni végzéséhez képest a bűnvádi eljárás továbbfolytatása céljából nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztése szükséges a következő tényállás miatt: Kiskunfélegyházán Horváth Zoltán felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő »A Csonkamagyarország« című időszaki lap 1934. évi december hó 9. napja előtt kelet nélkül megjelent számában »Városi képviselőtestületi választás lesz 1934 december hó 9-én«, »A Friedrich-párt Kiskunfélegyházán« feliratú cikkben vitéz Szentmihály (Tomasovszky) Lajos főmagánvádlóról azt állította, hogy »az érvényesülés vágyától fűtve, minden szeméremérzet nélkül máról-holnapra a Független Kisgazdapárt helyi csoportjának egyik elnöki székét otthagyta«. »Neki csak az volt a fontos, hogy ő vezér és dezignált képviselő legyen.« Ezen tényállás alapján nevezett képviselő mentelmi jogát az 1935. évi április hó 27. napjára összehívott országgyűlés képviselőháza már felfüggesztette. A bűnvádi eljárás folyamán az 1914:XLI. te. 2. §-ába ütköző', a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő egyrendbeli folytatólagosan sajtó útján elkövetett becsületsértés vétsége miatt Horváth Zoltán ellen indított bűnügyben a kecskeméti kir. törvényszék 1938. évi március hó 16. napján B. 6561/130—1934. számú ítéletével a vádlottat 50 pengő pénzbüntetésre ítélte, a kir. ítélőtábla a vádlottnak fellebbezése folytán 1939. évi február hó 17. napján B. VII. 6464/41—1938. szám alatt hozott ítéletével vádlottat a vád alól felmentette. Ezen ítélet ellen a főmagánvádló képviselője^ semmiségi panaszt nyújtott be, melynek érdemleges elbírálása folyamatban van. Ennek lefolytatásához az 1939. évi június hó 10. napjára összehívott országgyűlés képviselőháza tagjául ismét megválasztott Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése szükséges. A bizottság

1 megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az, összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Horváth Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebiben az ügyben függessze fel.« Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!). Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ebben az ügyben a bizottság javaslatát magukévá tenni? (7fjen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá tette, vagyis Horváth Zoltán képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. # Következik a 100. számú mentelmi bizottsági jelentés tárgyalása gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi joga megsértésének tárgyában. vitéz Zerinváry Szilárd helyettes előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó (olvassa): »1. Képviselőház! A m. kir. honvéd koronaugyesz 273/1939. szám alatt gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő, tartalékos c. főhadnagy mentelmi jogának felfüggesztését kerté, mert a m. kir. bundapesti honvéd törvényszék Hb. 379/39. 17-1. szám alatt nevezett képviselő ellen büntető eljárást indított a következő tényállás miatt: • 9*°/ herényi Miklós országgyűlési képviselő tartalékos c. főhadnagy a m. kir. I. honvéd huszárezred visszamaradó különítmény parancsnoksága által részére kézbesített behivojeggyel utasíttatott arra, hogy a hadiallomanyra emelt I. hadseregparancsnoksághoz különleges fegyvergyakorlatra vonuljon be. Nevezett ezen utasításnak eleget tett és a megnevezett parancsnoksághoz folyó évi augusztus hó 25. napján bevonult, ahol szolgálattételre Beregfy Károly vkszt. ezredes, vezérkari főnök mellé osztatott be. Beregfy Károly vkszt. ezredes nevezettnek augusztus hó 26. napján 13 órától augusztus hó 28. napja 8 óráig szabadságot engedélyezett. Gróf Serényi Miklós tartalékos c. főhadnagy ezen szabadságának tartama alatt folyó évi augusztushó 27. napján, a fennálló tiltó utasítások ellenére, tiszti egyenruhában megjelent a Nyilaskeresztes Párt budapesti, Andrássy-út 60. szám alatti helyiségében, majd még ugyanaznap délután több képviselőtársával egyetemben autón Szegedre utaztak és az ottani Csillagbörtönben szabadságvesztés büntetését töltő Szálasi Ferenc előtt együttesen tisztelegtek olyképpen, hogy névjegyüket a börtön igazgatóságánál leadták és a börtön épülete előtt karjukat köszöntőleg felemelték. Ugyanezen nap délután a m. kir. budapesti I. honvéd hadtestparancsnokság intézkedésére a szegedi V. honvéd hadtestparancsnekság gróf Serényi Miklós tartalékos c. főhadnagyot Szegeden feltartóztatta és Budapestre kísértette. Itt a budapesti I. honvéd hadtestparancsnok ügyésze nevezettet előzetes letartóztatásba helyezte, ezen előzetes letartóztatást azonban augusztus hó 28. napján délelőtt a m. kir. budapesti I. honvéd hadtestparancsnok, mint illetékes parancsnok megszüntette és az ügyet további illetékes eljárás végett a m. kir. I. hadseregparanesnok, mint illetékes parancsnokhoz, áttenni rendelte. Gróf Serényi Miklós tartalékos c. főhadnagy folyó évi szeptember hó 25. napján a m. kir. honvédelmi miniszter 11.285/M. IIb.—1939. számú rendeletével a képviselőház ülései tartamára tartósan szabadságoltatott. A vád tárgyává tett bűncselekményben a Btk. 174. §-ába ütköző bűntettes feldícsérésének vétsége és a Szolgálati Szabályzat I. Rész általános határozványaiba ütköző fegyelmi kihágás tényálladéki elemei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a meg-