Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok

Az országgyűlés képviselőházának 58. keresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel.« Jelentem a t. Háznak, hogy gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében kisebbségi véleményt is nyújtottak be. Elnök; T. Ház! A kisebbségi vélemény előadójaként Mosonyi Kálmán képviselő urat illetné a szó, ő azonban nincs jelen,, de nincs jelen senki a kisebbségi vélemény aláírói közül sem.. Ezért felteszem a kérdést, kíván-e még valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-é a most tárgyalt ügyre vonatkozóan a bizottság javaslatát magukévá tenni szemben a kisebbségi véleménnyel? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, vagyis gróf Serényi Miklós képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 101. számú jelentésének tárgyalása Ember Sándor országgyűlési képviselő űr mentelmi ügyében. János Áron képviselő urat. mint előadót illeti a szó. János Áron előadó (olvassa): »T. Képviselőház! Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszti főügyésze 3730/6—1939. szám alatt Ember Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő ellen az Értelmiségi Munkanélküliség Ügyeinek Kormánybiztosa feljelentésére a 4350/1938. M. E. számú rendeletbe ütköző kihágás miatt a pomázi járás főszolgabírója 353/1939. számú megkeresése szerint büntető eljárást indított. Mintán a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56-440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Ember Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel.« Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászolnif (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalt ügyre vonatkozólag a bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Ember Sándor országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 102. számú jelentésének tárgyalása Mosonyi Kálmán országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: Tisztelt Képviselőház! Bars és Hont vármegye tisztifőügyésze 32/1939. szám alatt sajtórendészeti kihágás miatt Mosonyi Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának^ felfüggesztését kérte, mert ípolyvece községben 1939. évi május hó 26-án »Pesti TJjság« című politikai napilapot és »Nyilaskeresztespárt, — Testvér, Vigyázz!« című rlöpiratot terjesztette. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú rendeletben megszabott (kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja ülése 1939 november :28-án, kedden. 443 SL

t t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést utasítsa el és Mosonyi Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ez ügyben a bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Mosonyi Kálmán országgyűlési képviselő útr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 103. számú jelentésének tárgyalása Kóródy Tibor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron elődö: T. Ház! A budapesti kir. főügyészség 11.489/1939. f. ü. szám alatt Kóródy Tibor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. III. 43.600/12—1938. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Barcsay Árpád budapesti lakos, főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított Budapesten 1938. évi október hó 28. napján Kékessy Rudolfhoz, a Nemzeti Szocialista Magyar Párt főszerkesztőhelyetteséhez címzett levelében főmagánvádlóra sértő következő kitételek miatt: »Barcsay Árpád annakidején Kauser doktornak, mint a Nep. akkori vezető beosztású korifeusának, anyagi ellenszolgáltatás ellenében nemzeti szocialista mozgalomibeli diszkrét információkat liferált.« A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914:XLI. te. I. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő rágalmazás vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kóródy Tibor »országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát ©b^en az ügyben magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Kóródy Tibor országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 104. számú jelentésének tárgyalása Zsengellér József országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. János Áron előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.661/1939. f. ü. szám alatt Zsengellér József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 7431/2—1939. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint szerző ellen büntető eljárást indított a »Magyarság útja« című politikai napilap 1939. évi május hó 22. napján kiadott 22. számában megjelent »Hogyan értelmezi az igazságügyi államtitkár a jogrendet és az igazságot Cegléden?« feliratú cikk tartalma, de különösen vannak következő kitételei miatt: »Á ceglédi képviselőjelölt, vitéz Zsengellér