Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-58

432 Az országgyűlés képviselőházának 58. Magyarország külön címere használatának engedélyezése a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület számára. Előrebocsátólag említem meg, hogy Magyarország ősi címere a külön címer, vagy kis címer, amelynek közismert leírása: függőleges vonallal két mezőre osztott eímerpajzs, az egyik mezőben pirosalapon négy vízszintes ezüstszínű, vagy fehér csík, a másik mezőben a hármas halom és kettős kereszt és a címerpajzs felett a magyar szent korona. E külön címeren kívül használatos még .az úgynevezett közép-, vagy egyesített címer, amelyben az ország külön címerét tartalmazó középpajzsot Horvát-Szlavon-Dalmátországok, Erdély, Bosznia és Herczegovina, valamint Fiume címerei vesizik körül. Az ország igény- és emlékcímereit is magábanfoglaló nagy címer megállapítását elődeink alkalmasabb időre tartották fenn. Ezek után kötelességünk annak megvizsgálása, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyeket az 1883 : XVII. te. 2. <^a felállít. T. Ház! Száz éve annak, hogy Fáy András, az akkori magyar* reformkorszak lelkes íróharosa, gróf Széchenyi István reformpolitikájától megihletetten kiadta a »Tekintetes Pestvármegye Karainak és Rendéinek« ajánlott tervét. »A pestvármegyei köznép számára felállítandó takarékpénztárról.« Ezt a nevezetes tervezetet Fáy András, a takarékossági és a takarékpénztári gondolat egykori magyar úttörője a következő, ma is figyelemreméltó szavakkal vezette be: »Minden idves új vállalatnál halasztást óhajt a felakar at, kifogást keres a nemakarat, rágalmakat és gyanút hinteget a rosszakarat, de a teljes jóakarat fontol, kétkedik, hogy meggyőződjék, megyőződvej pedig munkára siet, mert mindenkor vesztésnek tekinti a jónak a halasztásiát.« Győzött Fáy András lelkesedése és teljes jóakarata! A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület hamarosan megalakult. Alapítói díszes sorában nemi kisebb neveket találunk, mint gróf Széchenyi Istvánét, Kossuth I/ajosét, Deák Ferencet, báró Wesselényi Miklósét, Bajza Józsefét, stb. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület e megalakulásától számíthatjuk hazai takarékpénztáraink és pénzintézeteink történetét. A nagy és előkelő pénzintézet megalakulása már a tmult század 40-es éveiben is serkentőleg hatott a magyar gazdasági és hitelszervezet kiépítésére. E kétségtelenül úttörői érdemeken kívül a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület érdeméül tudhatjuk be azt is, hogy az elmúlt iszázi év alatt mindig megtartotta pozícióját pénzintézeteink első sorában, anélkül, hogy bármikor is elszakadt volna a magyar talajtól, anélkül, hogy bármikor döntő befolyást engedett volna annak az idegen szellemiségnek, (Ügy van! a jobboldalon.) amely gazdasági és hitelszervezetünk egyes részei felett köztudomásúan elhatalmasodott. Az alapítók altruisztikus, mondhatni, sok tekintetben emberbaráti irányelveit a Takarékpénztár mindig igyekezett szem élőt; tartani. A takarékossági eszme szolgalatában látta legfőbb hivatását azután is, amikor Kossuth Lajos indítványára részvéaytársa. ülése 1939 november 28-án, kedden. sággá alakult. Betétszerzői tevékenysége jelentékeny eredményeket produkált. .Jelleuiző,, hogy száz év alat közel 3 millió takarókbetéti könyvet bocsátott ki és ma is 103.000 Uikarekb eteti könyve van forgalomban. Mint pénzintézet, különösen kimagasló érdemeket szerzett a magyar föld, az állam, a községek és az. ; egyházközségek . hitelellátásának szolgálatában. Megértő támogatója volt minden magyar közjótékonysági akciónak és általában minden közcélnak, feadhetetlen és kitűnő nevet vívott ki magának belföldön és külföldön egyaránt és joggal tételezhetjük fel, hogy a jövőben is erőssége lesz ez az intézet a magyar közgazdasági életnek. Megnyugvással állapíthatjuk meg tehát, hogy ha a törvény magánosok, magánjellegű testületek és intézetek részére egyáltalában megadta az ország címere használatának kedvezményét, akkor erre a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület kétségtelenül rászolgált. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Éppen ezért változatlan alakban ajánlom a t. Háznak a törvényj avaslatot elfogadásra*. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzászólani'? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Kíván a pénzügyminiszter úr szólni 1 ' (Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A törvényjavaslattal részleteiben a közjogi bizottság fog foglalkozni. Napirend szerint következik a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló pénzügyminiszteri jelentés tárgyalása. (írom. 80, 84.) Krúdy Ferenc előadó urat illeti a szó. Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! Az 1929. évi XXIX. te. felhatalmazta a pénzügyminisztert arra, hogy Budapest székesfővárosban nagyobb terjedelmű és fontos városrendezési érdekekből legfeljebb 30 esztendőre terjedő, ideiglenes rendkívüli házadóinentességet engedélyezzen. Egyben akként rendelkezett, hogy a lebontott épületek vagy épületcsoportok helyébe emelt új épületekre, azok egész terjedelmére az adómentességet kiterjessze. E törvény 6. §-ábai] úgy rendelkezett, hogy a törvényhatósági jogú, valamint megyei városokban, ahol sürgős és nagyobbszabasú városrendezési munkákra van szükség, valamint fürdő- és üdülőhelyeken 20—25, foniosabb esetekben pedig 30 esztendőre szóló ilyen házadómentességet engedélyezzen a pénzügyminiszter. Felhatalmazta a pénzügyminisztert és a belügyminisztert arra, hogy eme ideiglenes házadómentesség engedélyezésének közelebbi feltételeit és szabályait, valamint a mentességnek a pótadóra való kiterjesztését is szabályozza. A törvény 8. §-a arra kötelezi a pénzügyminisztert, hogy a törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezéseiről minden esztendőben. jelentést tegyen a törvényihozásnak. A pénzügyminiszter úr legutóbbi ilyen jelentése múlt év április 8-án tárgyaltatott le. Most a Ház előtt fekvő jelentése tartalmazza azt, hogy ez idő óta Budapest székesfővárosban, Pécs szabad királyi városban, Budafok Kalocsa és Kispest megyei városokban mily kiterjedésű ilyen ideiglenes házadómentességeket engedélyezett, továbbá, .hogy Cegléd megyei városban 5—15 évi, Baja törvényhatósági jogú városban pedig 15 évig terjedhető pótadómentességre vonatkozó előbbi rendelkezé-