Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-57
Az országgyűlés képviselőházának 57. .gyár pénzügyi jogot kiterjesztettem a Felvidékre és a Kárpátaljára is, azonnal alakítottunk döntőbizottságokat, amelyek hivatva vannak a cseh uralom alatt még jogerőre nein emelkedett adókivetéseket felülvizsgálni. Ebben a tekintetben tehát már baj nem lehet. Ezek már magyar impérium alatt nyernek végső fokon elintézést. Nem történt azonban intézkedés az/okra az adókra nézve, amelyeknek kivetése még cseh uralom alatt emelkedett jogerőre, amelyekkel hátralékban maradtak és amelyeket most kell megfizetni. A kérdésnek ebben a szektorában Tisztelettel jelentem a mélyen t. Háznak, hogy olyan döntőbizottságot fogunk kiküldeni, (Helyeslés.) amely hivatva lesz arra, hogy felülvizsgálja ezeket a már cseh uralom alatt jogerőssé vált adókivetéseket s amely döntőbizottságokba , a helyi viszonyokkal ismerős ottani polgárokat kívánunk bevonni, mert tisztában vagyunk azzal, hogy annakidején az adók kivetésénél a magyar államhoz való hűség semmi szín alatt sem lehetett előny. (Úgy van! Úgy van! — Egy hang a balközépen: Sőt!) T. Ház! Legyen szabad most egy másik kérdésre áttérnem, és pedig az adókadmiuisztráeiójának a kérdésére, amelyet több képviselőtársam szóvátet s amelyről magam is tudom, hogy rendkívül komplikált. A nagyobb nyugalmat és elmélyedést igénylő kérdéssel foglalkoznunk eddig a rendkívüli viszonyok miatt nem lehetett, de valljuk be, hogy nagyon örvendetesek Voltak azok az események, amelyek miatt nem tudtunk ilyen kérdésekkel foglalkozni. (Úgy van! Ügy van! '— Taps.) A legnagyobb baj az adminisztrációnak túlságos centralizált volta. Minden csekélység felkerül a pénzügyminisztériumba, az aisófokú hatóságok semmit nem intézhetnek el, hanem a pénzügyminisztériumban mindennel újból és újból kell foglalkozni. Meg vagyok győződve róla, hogy egész csomó kérdés van, amelyeket raz alsófokú hatóság közmegnyugvásra a saját hatáskörében tudna elintézni, (ügy van! Ugy van!) Ehhez természetesen az kell, hogy megfelelő emberek álljanak ott és vállalják is érte a felelősséget. (Úgy van! Úgy van!) Ez irányban a belügyminiszter úr is nyilatkozott már s magam részéről is jelenthetem a t. Háznak, hogy már intézkedéseket tettem, csak várom vissza a jelentéseket, illetőleg át kell tanulmányoznom azokat, mert már azok részben ott is vannak s ezen az alapon a lehető legrövidebb időn belül elhatározó, látható, sőt érezhető intézkedéseket fogunk tenni. (R. Vozáry Aladár: Ez a fontos!) Igazán komikus az, amiket el akarok mondani, de mégis rá akarok mutatni arra, milyen ügyek azok, amelyek a fennálló törvényes rendelkezések szerint a pénzügyminiszter által döntendők el. Ha valamelyik községben a harangalap javára tombolát rendeznek, ehhez az engedélyt a pénzügyminiszter adja meg, esetleg a kultuszminiszter meghallgatásával. (Derültség.) Ezt a helyi hatóság is igazán elintézhetné. Vagy például egészen kicsi, szinte filléres adótörléseket sem eszközölhet az alsóbb hatóság, mert azoknak is fél kell érkezniök^ a pénzügyminisztériumba, Semmiféle fizetési kedvezményt nem adhatnak, pedig a központban is a pénzügyigazgató jelentése alapban, tehát ugyanazon fórumnak a szakvéleménye alapján döntjük el, hogy meg lehet-e adni a kedvezményt, vagy sem. Egy egész lista van -előttem s ebből csak egyet említek meg meg. ülése 1939 november 2U~én, pénteken. 425 Ha például hatósági orvosi bizonyítvány alapDán kér egy tisztviselő szabadságot, akkor is csak a miniszter adhatja meg a szabadságot, a közvetlen főnöke nem. Ez mind csak felesleges szaporítása a munkának és elvonja a minisztériumot eredeti hivatásától. Itt tehát egészen energikus intézkedéseket akaíok tenni s ez, azt hiszem, a Ház minden oldalán csak helyesléssel találkozhatik. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el ) T. Ház! Annak idején jelentettem a mélyen t. Háznak expozémban, hogy egy új törvényjavaslatot fogok a közeljövőben beterjeszteni. Ebben a javaslatban, amelyre most nem térek ki, természetesen szintén van egy csomó intézkedés, amely ep-vszerűsítést jelent. Ilyen például a kisházaknak a tételes adóztatás szerinti megadóztatása. Nem lesz többé haszonértékkeresés: egy tétel van. Azután ilyen a kézműiparosok tételes adóztatása, az egészen kis haszonbérletek mentesítése a kereseti adó alól. Ezek talán csekély dolgoknak tűnnek fel, ÍR. Vozáry Aladár: Sokat jelentenek!) de ha a statisztikát nlézzük, hogy hány emberre, hány adóalanyra vonatkoznak, láthatjuk, hogy ezzel az adóadminisztráció igen tekintélyes részét elvonhatjuk ezektől a valljuk be, felesleges munkáktól, és sokkal értékesebb munkákra tudjuk felhasználni. A harmadik, amit még meg akarok ezzel kapcsolatban említeni, szintén adminisztratív kérdés. Ezt is érdeklődéssel hallottam itt s erről egyébként már a belügyminiszter úr is nyilatkozott tárcájának vitájánál. Ez az, hogy az adóadminisztráció tekintetében a jegyzőt te- , hermentesíteni kívánjuk. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, ezzel is miéltóztatnak egyetérteni, T. Ház! A vita során többször méltóztattak kifogásolni, illetőleg mellette és ellene felszólalni, hogy az egyes adónemek között, milyen arányok vagy aránytalanságok vannak. Most legelsősorban egy érdekes kimutatás néhány adatát tárom a t. Ház elé, amely az egyenesadók egymásközti megoszlását tartalmazza. Nem fogok nagyon sok számot imondani, de ezek rámutatnak bizonyos irányzatra. Méltóztatnak tudni, hogy az egyenesadó, a földadó, társulati adó és a vagyonadó stb. A társulati adó aránya 1935/36-ban 6'7% volt, 1937/38%-baii 9-7%, tehát javult az arány. Az eredeti összeg 1935/36-ban 13 millió volt, 1937/38-ban már 21 millió, az 1939-es kivetés pedig 27 millió. Tehát ebben megfelelő tendencia van, amellyel, azt hiszem, szintén egyetérteni méltóztatnak. (Ügy van! jobbfelől.) Ugyanilyen tendenciát látunk a jövedelmi . adónál. Míg az 1935/36. évben még 16% százalék volt ennek aránya, ez 1937/38-ban felemelkedett 212 százalékra. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek azok az adónemek, amelyekről valamennyien pártkülönbség nélkül elismerjük, hogy ezeknek kimunkálását kell tovább folytatnunk. Azon, mélyen t. Ház, lehet vitatkozni, hogy az egyenesadók és a fogyasztási vagy közvetett adók közötti arány helyes-e nálunk, vagy nem helves. Nálunk az egyenesadók a bevételeknek körülbelül 32%-át teszik ki, a többi esik a közvetett adókra, a forgalmiadókra, az illetékekre, a fogyasztási adókra és a különböző egyedáruságok tiszta jövedelmére. Más országok viszonyaival ezt igen nehéz összehasonlítani, mert 57*
