Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-56

Az országgyűlés képviselőházának 56. ülése 1939 november 23-án, csütörtökön. 381 ségpéVel visszatérő országrészeken a magyar közigazgatás megszervezése, a magyar pénz­ügyi jog ottani életbeléptetése, amely egyúttal a húsz év óta ott a gazdasági és társadalmi életbe átment idegen jog likvidálásával is jár, valamint különleges gazdasági feladatok, mint a birtokrendezés pénzügyi kiszolgálása, a gazdaadósságbk rendezésével járó ténykedés, utóbb a sótermelésnek újból való felvétele, va­lamint a szeszegyedáruság megszervezése mind különleges feladatokat ruháztak a pénzügyi kormányzatra. A pénzügyminiszter úr kiváló expozéjában részletesen ismertette azokat az adatokat, ame­lyek ezt a megszaporodott tevékenységet mutat­ják. Ez a megszaporodott tevékenység szolgál alapjául annak a budgetáris politikának, ame­lyet expozéjában előterjesztett. Nyilvánvaló, hogy a pénzügyi politikának minden eszközzel mindenekelőtt a - saját apparátusát kell kifej­lesztenie a megszaporodott és kiterjedt felada­tokhoz képest és ebből következik az is, hogy mindezeknek a szükségleteknek a tárca dotá­lásában kifejezésre kell jutniok, A pénzügyi tárca dotációja 1935/36-ban 88'3 millió pengő, 1936/37-ben 933 millió pengő, 1937/38-ban majd­nem 97 millió, 1938/39-ben nem egészen 83 millió volt iés most a pénzügyminiszter úr a pénzügyi tárca dotációjára másfél esztendőre 202,680.000 pengőt irányzott elő, amely összeg 12 hónapra visszaszámítva 135 millió pengőnek felel meg. A másfél évre szóló 78 milliós többletből — miként az. indokolás mondja — a személyi kiadásokra 82 millió, a dologi kiadásokra 693 millió pengő és a beruházásokra 700.000 pengő jut. A dologi kiadások többletéből 52 millió pengő kiadást, tehát a többlet nagyobb részét, a szeszegyedaruság megszervezésének kívánal­mai tettek szükségessé. Amint méltóztatnak tudni, a szeszegyezmény megszervezésével megszűnt a szeszadó és most már az állam­kincstárnak kell gondoskodnia a szesz beváltási árának fedezésével előálló költségekről, vala­mint az üzemi költségekről, viszont nyilván­való, hogy a másik ^oldalon a szeszegyedáruság bruttó jövedelme, amely hozzávetőleg 92 millió pengőben van előirányozva, teljes összegében az államkincstárt illeti. Az előbb említett üzemi kiadásokhoz tarto­zik az ipari és mezőgazdasági szeszgyáraktól, valamint szeszfőzdéktől átveendő szesz bevál­tási ára, továbbá az egyedárusági szeszfőzdék összes üzemi költsége, az üzemi igazgatási kiadástól kezdve a munkabérekig és munkás­jóléti intézményekig. Idetartozik továbbá a szeszegyedárusági szeszgyárak modernebb be­rendezéssel való ellátása s idetartoznak azok a megváltási, illetve kártalanítási költségek is, amelyek a törvény végrehajtása során ebben a másféléves költségvetési évben esedékesek. Mindezek együttvéve hozzávetőleg 5,200.000 pengő összeget tesznek ki. A második'nagyobb összeg a dologi kiadá­sok tételeinél a dohány jövedéknél mutatkozik és pedig 118 millió pengrő, amely összegnek felvételére azért tvolt szüksléig, mert az északi országrészek visszatérte óta a dbhánykultúra területe immár 34.100 katasztrális holdra növe­kedett, továbbá, mert a szükséglet emelkedése magával hozta az arról való gondoskodás szük­ségességét, hogy a keleti eredetű dohány­neműek nagyobb mennyiségiben szereztesse­nek be. Meg kell említenem ennél a monopólium­nál a dologi kiadásokkal kapcsolatosan a sze­mélyi kiadások megnövekedését is, valamint az adminisztráció kiterjesztésével járó elke­rülhetetlen költségeket. A dohánygyárak m áruraktárak száma 2—2-vel, a dohánybeváltó hivataloké pedig nyolccal szaporodott. A tárca személyi kiadásainál felvett több­letet, amely 8,200.000 pengőt tett ki, az indo­kolás szerint az alkalmazotti létszámnak 2423 fővel való szaporodása hozta magával. Külön katekóriaként jelentkezik most mar a forgalmiadó- és malomellenő'röknek az át­meneti állapotból a költségvetésileg biztosí­tott járandósággal bíró kategóriába való át­vétele 465 fővel. Azt hiszem, ez általános és az egész vonalon észlelhető megelégedéssel fog járni, mint az a költségvetési intézkedés is. hogy a gyakornoki létsizám jelentékenyen emelkedett, amely intézkedés hozzájárul azok­nak a kívánságoknak teljesítéséhez, amelyek az értelmiségi munkanélküliség megszüntetése iránt támasztatnak. TTj kiadásként jelenkezik a sóteírmelésnek újában való felvétele 122.190 pengő személyi és 30.000 pengő dologi kiadáson kívül másfél esztendőre számítva 1,600.000 q só kitermelésé­vel előállt 2,400.000 pengő üzemi költséggel. A só raktározásává], tárolásával, szállításával, valamint elosztásával járó költségek fedezésé­ről ugyancsak a költségvetésiben kellett gon­doskodni és pedig kereken 6 millió pemgŐ összegben. _ Nyilvánvaló, hogy a bruttó-bevétel itt is teljes összegében az államkincstárt illeti. Mondanom sem kell, hogy mind a három monopóliumnál ezek a dologi kiadások mind hasznos ési jövedelemszerző beruházások és je­lentékeny •bevételi többletnek eléréséhez járul­nak hozzá. A iszeszegyedárnság 96 milliós bruttó^ bevételéből kevés híján 39 millió .a kincstár tiszta haszna. A dohányegyedáruság­nál a megelőző másféléves költségvetési idő bevételeivel szemben 46 millió többletet szá­mítva, 222 .milliónál valamivel nagyobb összeg irányoztatott elő, amelyből a 70 milliós rezsi­költséget leszámítva, a monopóliumokból eredő legnagyobb tételként 152 millió pengő esik a kincstár javára. A sóegyedáruság 46 milliós bruttó bevételéből a közel 9 milliós rezsikölt ségek levonása után 37 milliós tiszta jövede­lem áll rendelkezésre. A beruházásoknál az egyedárusági szesz­gyárak építkezésére felvett 750.000 pengős költ­ségen kívül több a területi terjeszkedésből ki­folyólag szükséges berendezésire és építfcezéSTe is felvétettek bizonyos összegek a költségve­tésbe; ilyenek a vámhivatalok építkezésére, dohánygyáraik modernizálására szolgáló költ­ségek, amelyek mind beruházási karakterrel bírnak, hozzávetőleg 1,200.000 pengős összeg­ben. Ami már most a tárcának az államháztar­tás alakulására döntő jelentőségű közszolgál­tatási bevételeit illeti, ezeket a miniszter úr a rendelkezésére álló adatok alapján az el­múlt költségvetés másfél évre számított bevé­teli adataival, vagyis 1205 ég félmillióval szemben — miként mondottam — óvatos becs­léssel 1.478,471.000 pengőben vette fel, amely­hez a pénzügyi tárcának 26 és félmillió pen­gős bevétele járul. A bevételi adatokról a múlt év augusztusa óta hivatalos kiadványokat nem tettek közzé, azonban a bevételekre nézve bizonyos más adatok, egyéb fogyasztási és forgalmi adatok állnak rendelkezésre, elsősorban Budapest szé­kesfővárosra nézve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom