Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-56

382 Az országgyűlés képviselőházának 56. Budapest székesfővárosban az 1938. év utolsó harmadában 13%-kai több egyenesadó és 11%-kal több forgalmi adó folyt be, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. Buda­pest részesedése pedig az ország adózásából egyenes adóknál 35%i a forgalmi adóknál 46% szokott lenni. A fogyasztási adó alá tar­tozó cikkek adataival kapcsolatban azt kell megállapítanom, hogy azoknak felhasználási adatai lényeges emelkedésről adnak számot. Az ország termelési, fogyasztási és jövedelem­eloszlási processzusának alakulásából ugyan­csak általánosan a gazdasági élet lényeges megélénkülésére lehet következtetni s ez a megélénkülés tette lehetővé az adózási kész­ségnek és hajlandóságnak megnövekedését Ennélfogva az elmúlt másfél éves időszakban & megnövekedett kiadások ellenére, az állan­dóan növekvő bevételek mellett, az államház­tartási egyensúly állandóan fenntartható volt. További bevételi többletet jelent a vissza­tért területeknek most újonnan fellépő na­gyobb adózási készsége, valamint a tervbevett adóreformja vasi a tok végrehajtásával kapcso­latosan majd jelentkező! adótöbblet is. Mindezeknek a közszolgáltatási bevételek­nek adatait a költségvetési füzetek részletesen ismertetik, mégis, t. Ház, az összehasonlítás kedvéért bátor vagyok néhány száraz adatot felhozni: Az egyenesadókból és pedig a föld-, ház-, társulati, jövedelem- és vagyonadóból, vala­mint a nyilvános betegápolási pótadóból, to­vábbá az alkalmazottak különadójából, gép­járművek közúti adójából és más e tételekkel kapcsolatos kisebb bevételekből a megelőző másféléves költségvetés 373-5 milliós bevételé­vel szemben a pénzügyminiszter úr a mostani másfél esztendőre a bevételeket — mint mondja — óvatos becsléssel 43p millió pengő­ben állapította meg. Ennél a címnél a kiadási tételek 1,950.000 pengőről 2,330.000 pengőre nö­vekedtek, ami 380.000 pengős többletet jelent. Ezt a többletet^ a pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok számának megnövekedése a visz­szatérő területek ideesatolasával, valamint az adminisztrációnak ezzel kapcsolatos kiszélesí­tése, a döntőbizottság díjazása, de különösen a hivatalos időn túl foglalkoztatott tisztviselői kar díjazása tette szükségessé. Ezekre a különdíjazásokra pedig szükség van, mert adótörvényeinknek pedáns végrehaj­tása, az adókivetéseknek és adóbehajtásoknak kellő időben való elvégzése, valamint a külön­leges gazdaságpolitikai feladatoknak kellő lel­•kiimeretes seggel való végrehajtása a rendel­kezésre álló idő rövidsége miatt szükségessé teszi, hogy a tisztviselői kar a hivatalos órá­kon túl is hivatalában maradjon és dolgozzék, ezért a különmunkáért — és tegyük hozzá szorgalmas és jókedvű munkáért —pedig igaz­ságosan és méltányos díjazás jár. (Reibel Mi­hály: Ügy van!) A forgalmi adók és illetékek körében, te­hát az állatforgalmi adóból, cukorrépaadóbó, értékpapíradóból, fényűzési adóból és más ezzel kapcsolatos adónemekből a megelőző számadási időszakkal szemben 44 millió pengő többlettel 253 millió bevétel irányoztatott elő. Vagyon­átruházási, okirati, törvénykezési, közigazga­tási illetékekből és az ezzel kapcsolatos más kisebb bevételekből a megelőző időszakkal szemben 23 millió pengő bevétel irányoztatott elő. A kiadás ennél a tételnél 4,400.000! pengőre ülése 1939 november 23-án, csütörtökön. emelkedett a megelőző számadási időszak 1,900.000 pengő kiadásával szemben. A fogyasztási adókból, a sör-, cukor-, ás­ványolaj- és a gyujtószeradóból stb., a meg­előző időszak 130 millió pengős bevételével szemben 168 millió pengő bevétel irányoztatott elő, vagyis a többlet itt 38 millió pengő. A kia­dás ennél a címnél 34.000 pengővel több, amit itt is az adminisztráció kiszélesedése, a visz­szatérŐ területek adminisztrálásának átvétele tett ^szükségessé. A cukorgyárak száma tizen­kettőről tizenötre növekedett. Nem érdektelen itt megemlíteni, hogy a cukor árának leszállí­tása, vagyis a közönség fogyasztóképességéhez való alkalmazása az élvezeti cukor mennyiségé­nek gyorsütemű emelkedésére vezetett. A folvó év júliusában lezáródó kampányban 1,200.000 métermázsa élvezeti cukor fogyasztatott el a •megelőző kampány 851.000 métermázsás fo­gyasztásával szemben, ami rendkívül nagyará­nyú emelkedést jelent. A kampány végével meg­maradó felesleg körülbelül a háromötöde volt a megelőző kampány végén megmaradó feles­legnek; ez most elég lesz ugyan ahhoz, hogy az újig a szükségletet fedezze és bizonyos óva­tosságból tartalékokat is jelentsen a jövőre nézve, de az adatok szerint veszteséges kivi­telre nem lesz többé szükség. (Reibel Mihály: Nagyon helyes!) A vámbevételek és az ezzel kapcsolatos egyéb bevételek 7.5 millió pengős többlettel 82.5 millió pengőben irányoztattak elő. A kia­dások itt 405.000 pengővel nőttek, ami az új vámhivatalépítkezésekkel és berendezkedésekkel s általában a vámterület kiszélesítésével kapcso­latos. A rendkívüli kiadásoknál hozzávetőleg 40.000 pengő többlet irányoztatott elő építkezé­sekre. Az állami pénzverő, főkémlőhivatal és más rokonhivatalok bevételi többlete 45.000 pengő­ben kontempláltatott, az állami nyomdánál pedig 373.000 pengő többlet irányoztatott elő. Ezek a többletek a várható foglalkoztatási többletnek, az emelkedettebb foglalkoztatás arányának következménye. Megemlítendő a különböző kiadásoknál, hogy az Országos Tisztviselői Betegápolási Alap 964.000 pengővel dotáltatnék és pedig azért, mert a szolgáltatások köre kibővült. Az államadósságok előirányzata közel 117 millió pengőre emelkedett, amely összeg 40-700.000 pengővel haladja meg a megelőző költségvetési év előirányzatának másfélszere­sét. A többletből majdnem 39 millió pengő esik az 1938/39. költségvetési év alatt, valamint az ez év őszén felvett kölcsönök, illetve tarto­zások szolgálatára. így az 1938. évi XXV. te. alapján a Nemzeti Banktól felvett százmillió pengős kölcsönnek kamatszolgálatára és tőke­törlesztésére 2'8—2'8 milliós összeg esik. Az állami közigazgatás és az állami üze­mek nyugellátásánál, a közigazgatásnál 17 milliónál valamivel nagyobb összeg vétetett fel, az üzemeknél pedig 20 milliót meghaladó összeg. Ugyanitt irányoztatott elő a nem állami tanszemélyzet nyugdíjaihoz való hozzá­járulás, azután az állami színházak nyugdíj­intézetének támogatása, valamint a visszatérő területeken lelkészkedő papság nyugdíjalapjá­nak támogatása is, sőt a hadigondozottak ré­szére nyújtandó támogatások köre is ide tar­tozik. Örvendetes intézkedése a költségvetési ja­vaslatnak, hogy az öregebb hadiözvegyek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom