Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-56

Àz országgyűlés képviselőházának 56. ülése 1939 november 23 '-an, csütörtökön. 377 elkészültét,. rátérek arra a problémára, ame­lyet legelőször kellett volna említenem, mint legfontosabb problémát: a részvényjog reform­jának kérdését. (Halljuk! Halljuk!) Igen t. Képviselőház! Jelentem a t. Kép­viselőháznak, hogy az erre vonatkozó első tervezet egy igen kiváló és európai hírű ma­gyar keresiKedekni jogi szakértőnek, Kuncz Ödön egyetemi professzornak (Éljenzés jobb­felől.) közreműködésével már az igazságügy­miniszter úr kezében fekszik és a közeljövő­ben az arra illetékes tényezők elbírálhatása elé ikerül, indokolásával együtt. (Helyeslés.) Ennek a problémának gyakorlati vonatkozásait egy rendkívül magasröptű előadás keretében Petró ^ Kálmán t. képviselőtársam ismertette. ezért én — méltóztassék megengedni — inkább elvi keretek közt mozgok és nem annyira a kérdés gyakorlati vonatkozásaira tereik rá. Említettem, hogy ez a tervezet készül és az előkészületek során a tervezet megalkotója figyelemmel van a bírói gyakorlat jogfej­lesztő eredményeire és hatására, a szakiroda­lom, valamint a szakkörök óhajaira és végül az 1917 óta létrejött tervezetekre. Az élőkészí­tésnek ebből a módjából következik, hogy itt nem egy mindenáron reformálni, újítani akaró célzatról, sötétbe ugrásról lesz szó, hanem egy minden tekintetben alaposan előkészített és az idő követelményei által megérlelt reform­ról, amelynek teljesítése által a magyar tör­vényhozás régi tartozását róná le a nemzet­gazdasággal, az egész magyar nemzettel szem­ben. (Ugy van!) Ne felejtsük el ugyanis, hogy habár az előbb említett követelmények kielé­gítése szempontjából ez múlhatatlan feladat és ennélfogva e probléma megoldása tisztára szakkérdés, nem lehet elzárkóznunk az elől, hogy egy új és modern részvény jogi reform­nak előnyös gazdasági és szociálpolitikai kö­vetkezményeit is megvizsgáljuk. T, képviselőtársaim, én közhelyeket mon­dok el, amikor azt mondom, hogy a részvény­társaság a mai kor jellegzetes társadalmi és gazdasági instrumentuma. Kultúrországot részvénytársaság nélkül elképzelni nem r lehet és ez a társasági forma független az állam­szervezési metódusoktól, független az állam­rendszerektől és a világnézetektől, mert Oroszországban ép úgy megtaláljuk, mint Né­metországban és az Északamerikai Egyesült Államokban. Van egy jogbölcselő, egy kiváló jogi író, aki azt mondja, hogy a részvénytár­sasági formával sokkal hatalmasabb alkotá­sokat lehet létrehozni, mint amilyenek az egyiptomi gúlák, vagy a föníciai quadrigák voltak. Én ennyire nem megyek, csak azt mondom egészen reálisan leegyszerűsítve a dolgot, hogy a részvénytársaság a mai gazda­sági viszonyok közt szinte az egyetlen adódó lehetőség a nagy tőkéket hosszabb időre le­kötő vállalatok saámára abból a célból, hogy a 'társadalomban meglevő és elhelyezkedésre váró kisebb tőkékhez is könnyűszerrel hozzá tudjanak jutni. Vagy hogy most ismét szocio­lógiai oldalról világítsam meg a kérdést, a részvénytársaság legfontosabb szociológiai bá­zisa nem egyéb, mint a tőkés társadalomnak a részvényekbe vetett bizalma. (Homonnay Tivadar: Az a kérdés, hogy megvan-e a biza­lom 1 ?) Itt vagyunk tehát a problémánál: van-e bizalom'? Sajnálattal kell megállapítanunk. hogy a háború utálni fejlődés nem volt helyes irányú ebből a szempontból, főként az inflá­ciókkal bekövetkezett és a mai részvénytársa­sági jogunk hiányosságai folytán lehetővé KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ HL vált részvényfelvizezések miatt, amelyek a kis­tőkések ezreit, sőt százezreit juttattak koldus­botra (Ugy van! — Kajniss Ferenc: Kirabol­ták őket!) óriási vállalatokat juttattak szinte nevetséges összegek ellenében egy-két ember kezére és ezzel megrendítették a rész­vényekbe vetett bizalmat a nagy tömegek lelkében. A közvélemény szóles rétegeiben meg­gyengült a bizalom a részvények iránt, szét­foszlott a részvénypapirok nimbusza. Mindezt lehetővé tette a mai részvényjog négy hiányos­sága, nevezetesen: az alapítás reális voltának nem kellően való biztosítottsága, az ügyvezetés hiányos ellenőrzése, a részvényesvédelem nem kellő kiépítettsége és végül az a ihiánya a részvényjognak, hogy az alap tőkeemelésekből származó új részvényeket intézményesen nein biztosította a régi részvényesek számára. (Ugy van! Ugy van!) T. Ház! A hiányok felsorolásával f egyben adva van a kibontakozás útja is. A részvény­jogi reformnak nálunk két célja lehet: helyre keil állítani a részvények tekintélyét és nim­buszát, de ugyanakkor intézményesen biztosí­tani kell a kisrészvényesek és a kistökések védelmét, mert ezzel az állam nem csupán elsődleges kötelességet teljesít ezekkel a tö­megekkel szemben, hanem egyenesen szociál­politikai feladatot is végez, mert ne ielejtsük el, hogy a kistőkék a szorgalmas alkotó munka alapján összegyűjtött takarékosságból erednek. (Úgy van! Ügy van!) Aki ezt a takarékosság alapján született tőkét védi, az a nemzeti munkát védi. (Igaz! Ugy van! Taps. — Ho­monnay Tivadar: Ebben le kell kopírozni Franciaországot!) Tehát ez a céh Hangsúlyoz­nom kell azt is, hogy egy ilyen modern, új rész vény jog és a részvényesek védelmének erő­teljesebb kiépítése nem csupán a részvényesek­nek, nemcsupán a hitelezőknek, hanem magá­nak a részvénytársaságnak is elemi érdeke, mert egy új modern részvényjog emeli a részvények értékét és népszerűségét és ameny nyiben ez bekövetkezik, lehetővé válik, hogy a részvénytársaságok tőkeszükségleteik kielégí­tése tekintetében ennek legközvetlenebb és legreálisabb lehetőségéhez fordulhassanak, amely ma éppen a részvények nimbuszának megtépázottságánál fogva el van zárva előlük: az alaptőkeemeléshez. (Ugy van! Ugy van!) Van egy másik szempont is, ez pedig az alkalmazottak szempontja, az ehhez kapcso­lódó szociálpolitikai szempont. Ne, felejtsük el, hogy a magyar részvénytársaságok tulaj­donában 1934-ben 3 milliárd pengő saját tőke és 5 milliárd pengő idegen tőke volt. Nem is tud­nám megmondani, hány ezerre rúg az alkal­mazottak száma, akiknek exisztenciája szoro­san összefügg a vállalatok exisztenciájával és e sok-sok ezer alkalmazott szilárd életfeltéte­leinek biztosítása fontos nemzeti érdek. (Ügy van! Ügy van!) Fontos érdek tehát az, hogy új és modern részvényjogunkban az alkalmazot­tak szociális érdekének biztosítása tekinteteben is történjenek a kor színvonalán álló intézke­dések. (Helyeslés.) Van még egy szempont, t. Képviselőhá?; és ez az, amelyet itt néhány héttel ezelőtt hallottunk a telepítési javaslat kapcsán felhozni, a föld birtokpolitika szempontia. Nemcsak hivatalos helyről, hanem a képviselő­ház jobb- és baloldaláról is nézetek hangzot­tak el, amelyek arra mutattak rá, mennyire kívánatos lesz a megváltás alá kerülő föld­birtokok megváltási árának elhelyezkedése az ipari és kereskedelmi vállalatok papírjaiban. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom