Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-54

240 Az országgyűlés képviselőházának &U liez szükségesek. Elérkezett tehát a pillanat, amidőn ezen szerződés nagyhatalmú aláíróinak, amelyek e tény következtében kölcsönösen és együttesen felelősek az általuk megállapított rendelkezések tragikus következményeiért, t a leghatározottabb rendszabályokhoz kell nyúl­niuk a végből, hogy a kísérőlevélben tett ünne­pélyes ígéretek, valamint a kisebbségek jogaira vonatkozó cikkekben foglalt biztosítékok meg­tartassanak és végrehajtassanak.« »Valaha szerették szemünkre vetni a ma­gyar uralom szigorúságát a nem magyar­nyelvű lakossággal »szemben« —- folytatja .a jegyzék. — »Ez nem volt más, mint tendenció­zus mese Magyarország feldarabolásának pro­pagálása céljából, mely feldarabolásban a Ma­gyarországgal határos államok kormányaik imperialista céljai kielégítésére óhajtottak hasznot húzni. A magyar rendszer becsületes­ségét eléggé bizonyítja az a tény, hogy mi vol­tunk azok, akik népszavazást követeltünk, mely a magyar királyság sorsa felett döntsön, va­gyis mi folyamodtunk az ú. n. elnyomott nem­zetiségek pártatlanságához. A népszavazás előnyétől megfosztva, a győzők akarata volt az, mely sorsunk fölött határozott. Mi megha­joltunk, de mindig abban a meggyőződésben, hogy a nagyhatalmak érvényesíteni fogják tudni akaratukat és pedig nemcsak JMagyar­ország hátrányára, hanem a békeszerződés áldozatainak érdekében is, vagyis az anyaor­szágtól elszakított részek lakosságának érde­kében.« T. Ház! Bizonyára senki sem fogja azt gon­dolni, hogy a múltban követett magatartá­sunk egyes fejezeteinek pontosabb ismertetése folyamán izgatni akarnék a jelen, amúgy is nehéz körülményei között, csak precízebben akartam rámutatni azokra az okokra, amelyek az 1919 óta tartó állóharcot mozgóháborúvá változtatták át és amelyek mesterséges fenn­tartása lehetetlenné teszi az őszinte, tartós békét ebben a világrészben. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha igazuk volna azoknak, akik nekünk politikai romanticizmust vetnek a sze­münkre, akkor ma nem volnáuak abban a helyzetben, hogv ugyan gondos megfontolt­sággal, de elszántan készítjük elő — békésen — a magyarság problémáinak megoldá c át. T. Ház! Az átfogó integráció eszméje hatja át a népek gazdasági és politikai életét. Bol­dog az a nemzet, amely ilyen, az egyedeket összefogó eszmét akár a múltban, akár a je­lenben kitermelt. Szerencsére mi közéjük tar­tozunk. Szent István koronája olyan életfel­fogást jelenthet minden nemzetiség részére, mely összefog «anélkül, hogy egybeolvasztana, rendező és szervező elvének vonzóereje elé csak a népek ellenkező akarata vonhat határt. Ta­nának igazi értelmét az elmúlt évek megpró­báltatásai alatt tanultuk meg értékelni, de megtanultuk! (Ügy van! Ügy van! — Élénk taps.) T. Ház! Mi a nemzettel a népért akarunk szilárd, eltökélt szándókkal haladni az igazsá­gos, tisztességes, tehát # tartós béke felé. Kieme­lem, hogy itt a sok jelző között a »tisztessé­ges«-en van a hangsúly. (Élénk taps a jobbol­dalon.) T. Ház! Amint a világháborúban hívek ma­radtunk a fegvverekhez, most hívek maradunk a békéhez, mindaddig, amíg életérdekeink mást nem követelnek. Tudjuk, hogy rendkívüli meg­erőltetést kíván gyarló képességeinktől úgy a belföjdön, mint határainkon kívül, hogy kül­politikánkat a nagy nemzetközi - és szociális ülése 1939 november 21-én,' kedden. vihar közepette ebben a nyugodt, kiszámított irányban vezessük. De mindent megteszünk, hogy a külföldön is meggyőzzük a kétkedőket, hogy a magyarság vállalja a kockázattal tele sorsot, melyet nem keresett, de amely neki osztályrészül jutott, saját maga, barátai és egész Közép-Európa érdekében. 'Kérem a költségvetés elfogadását. (Hosz­szanturtó élénk helyeslés, éljenzés és taps ct jobboldalon, középen és balközépen. — A szóno­kot tömegesen üdvözlik.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a külügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadni 1 ? (Igen.) A Ház a külügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadja. Következik a tárca költségvetésének címen­ként! megszavazása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. cí­met felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa az 1. és 2. címet, amelyei a Ráz hozzászólás nélkül elfo­gad.) Elnök: Ezzel a külügyi tárca költségvetésé­vel részleteiben is végeztünk. A külügyminiszter úr kíván szólani. Gr- Csáky István külügyminiszter: T. Ház] (Halljuk) Halljuk!) Van szerencsém tör­vényjavaslatot benyújtani a Gozsdu-alapít­ványt érdeklő ügyek végleges rendezéséről Bukarestben 1937 október hó 27-én kelt magyar­román megállapodás becikkelyezése tárgyában. Kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavas­latnak és indoklásának kinyomatását és szét­osztását elrendelni s azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a Képviselőház külügyi bizottságához utalni. A törvényjavaslat elő­adójául vitéz Hunyady Ferenc gróf képviselő urat kértem fel. Elnök: A külügyminiszter xtr által benyúj­tott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tag­ja ; között szétosztatja, s annakidején ki fogja adni a külügyi bizottságnak. A miniszter úr­nak az előadó úrra vonatkozó bejelentését a Ház tudomásul veszi. A javaslat napirendre­tűzése iránt később fogok a t. Háznak előter­jesztést tenni. Áttérünk a miniszterelnökségi tárca és az ezzel kapcsolatos fejezetek költségvetésének tárgyalására. Mielőtt az előadó urnák a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy e tárcához az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja János Áron képviselő urat, a felvidéki képviselők csoportja Porubszky Géza képviselő urat, az Egyesült Kereszténypárt Esterházy Móric gróf képviselő urat s végül a Szociáldemokrata Párt Kéthly Anna képviselőtársunkat. Az előadó úr felszólalása ntán az egyes pártok nagyságuknak megfelelő sorrendben íogjak a jegyző urak a most bejelentett vezér­szónokokat a házszabályok rendelkezése értel­mében szólásra felhívni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bene« ZnHán előadó urat illeti a szó. (Zaj.) Csendet kérek. Bencs Zoltán előadó: Mélyen t. Képviselő­ház! Az állami költségvetés I., II., III., VI., VII., VIII. és X. fejezetét alkotó kistárcák csak volumenjükre nézve kicsinyek, de jelentősé­gükre az államélet olyan nagyfontosságú szer­veinek személyi és dologi szükségleteit tartal­mazza, amelyek megadása nélkül az állami

Next

/
Oldalképek
Tartalom