Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-54

Az országgyűlés képviselőházának őreiét egészében akadna meg, minélfogva méltóztassék nekem megengedni azt, hogy a kis tárcák közül elsősorban azt vegyem elő, amelyik az összes többit a politikai felelősség szempontjából is itt, e Házban képviseli, vagyis a VIII. fejezetet, a miniszterelnökségét, amelynek jelentősége éppen politikai szempontból is a legnagyobb. A miniszterelnökség költségvetésének másfélévi előirányzata az 1939 :XL. évi számadási időszakra a nyugdíjak mellőzésével együttesen 17,893.000 pengő, amelyből a személyi járandóság 2,535.980 pengő, a dologi és egyéb átmeneti kiadások 14,852,520, a beruházások 504.500 pengő. A személyi járandóságok itt említett összegéből pedig a rendszeres állandó illetmény 1,791.628 pengő, a nem rendszeres illetmény 700.530 pengő, a jutalmakra és segélyekre 43.822 pengő jut. A másfél évre szóló előirányzatot szembeállítva az 1938/39. évre megállapított költségvetéssel, a többlet 9,993.000 pengő, amelyből 6,313.040 pengő esik a rendes, és 3,679.960 pengő esik a rendkívüli kiadásokra. E rendkívüli kiadásokból 3,378.460 pengő az átmeneti kiadás, 301.500 pengő pedig a beruházás. Az ekként részletezett együttes költségelőirányzatból magára a miniszterelnökségre 14,485.300 pengő esik, amiből 8,780.800 jut a rendes és 5,704.500 pengő a rendkívüli kiadásokra. Ez utóbbiakból ismét 5,400.000 pengő az átmeneti kiadás, 304.500 pengő pedig a beruházás. Szembeállítva a most ismertetett összegeket a megelőző 1938/39. évi számadási évre megfelelő tételeivel, az eredmény az, hoery a, másfélévi előirányzat a rendes kiadásoknál 5,061.300 pengővel, az átmeneti kiadásoknál 6,061.300 pengővel az átmeneti kiadásoknál 3,340.000 pengővel, a beruházásoknál 101.500 pengővel együtt 8-502.800 pengővel haladja mear a megelőző, tehát egy évre megállapított költségvetést. Viszont, ha ennek a félévre eső 50%-kai megnövelt tételeit vetjük egybe a jelen előirányzattal, az így nyert valóságos többlet 5,511.550 pengő, amelyből a rendes kiadásokra 3,201.550 pengő, az átmeneti kiadásokra 2,310 000 pengő esik, míg a beruházások összege változatlan marad, azaz csak másfélszeres összeggel szerepel a költségvetésben. A többlet indokolására né-zve, általánosságban legyen szabad megjegyeznem, hogy az ország területének a legutóbbi költségvetési évfolyamán ismételten bekövetkezett örvendetes megnövekedése több mint 24.000 négyzetkilométerrel és 1,691.000 lélekkel — a trianoni országhoz képest kereken 26%-kai nagyobb terület és 19%-kai nagyobb népesség — természetszerűen növelte a kormányzati és közigazgatási teendőket is. Az ezzel járó feladat és munkatöbblet, miként más tárcáknál, úgy a miniszterelnökségnél is, de valamennyi kisebb tárcánál is arányos, de.mégis igen mérsékelt mérvű személyzetszaporitást, úgyszintén a dologi kiadásoknak is negfelélő arányos növekedését vonta maga után. Az 1938:XXX

VIT. tc.-kel aVIII-XI. fizetési osztálvú tisztviselők részére rendszeresített korpótlék, továbbá az ugyanezen évi XXXVIII. te. alapján fejemelt családi pótlek, miként valamennyi tárcánál, valamennyi feladatkörben, itt is éreztette hatását a személyi ki adások megfelelő növekedésében. Am ezeken felül növelni kellett és szerény nézetem szerint növelni is kell a miniszterelnökség költségeit, figyelemmel azokra a speciális feladaülése 1939 november 21-én, kedden. 241 tokra, amelyek az újabb történelmi idoszakhan a miniszterelnökre, mint a kormány politikájáért elsősorban felelős alkotmányos tényezőre hárulnak. A kormányzatnak mind belső akarati, mind külső cselekvési egységét az államcél megvalósításán munkálkodó, egymástól különböző rendeltetésű szervek, minisztériumok, hatóságok működésének összhangját, a politikai célkitűzések azonos irányát, a törvényekben előírt teendők egységes, helyes és az alkotmány szellemében való végrehajtását biztosítani a -miniszterelnök hivatása és kötelessége. A kor szelleme, a jognézetek változása és az ezzel kapcsolatos újabb törvényalkotások ma már minden alkotmányos államban a miniszterelnöki hatáskör több-kevesebb bővülését eredményezték. Ez a fejlődés nálunk is jelentkezett, részben régi feladatok tartalombeli és terjedelemben való növekedése révén, — például a sajtó- és információs szolgálatnál, a kisebbségi ügyek ellátásánál — részben új felad átoknak a miniszterelnök közvetlen hatáskörébe történt állandó vagy átmeneti jellegű beutalásával, aminők például a szociálpolitika irányítása, a statisztikai szolgálat felügyelete, a legfelsőbb honvédelmi tanács elnöksége, a Nemzeti önállósítási Alap és az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére, valamint az 1939:IV. te. végrehajtására irányuló intézkedések kormányzati felügyelete, stb. Ezeknek a rendkívül fontos, kormányzati és szociálpolitikai szempontból egyaránt elsőrendű államérdeket jelentő feladatoknak és teendőknek egyszerű felkarolása és áttekintése már egymagában is elég arra, hogy a miniszterelnökség költségvetésének időszakról-időszakra kétségkívül tapasztalt növekedését, de egyben azt is igazolja, hogy ez a növekedés a kor követelményeinek, a természetes fejlődésnek és az állam észszerű szükségleteinek megfelel. Áttérve a részletekre, a költségvetésnek a Ház pénzügyi bizottságában már megtörtént részletes tárgyalása és elfogadása, továtbá az a körülmény, hogy a Ház plénuma a házszabályok 148. §-a alapján csak általánosságban tárgyalja és címenkint szavazza meg a költségvetést, felment engem attól, hogy a szótanforgó előirányzatot az eddig szokásos módon, a részletekbe menően elemezzem. Ennélfogva feladatomnak elsősorban azt tekintem, hogy — tekintettel az előirányzat emelkedésére — az egyes főbb kiadási tételeknél mutassak rá, lehetőleg röviden, azokra az okokra, amelyek a tételek nagyobb dotálását a már ismertetett általános okok mellett speciálisan: e feladatok sajátos természetére figyelemmel is indokolják. A rendes kiadások keretében a személyi járandóságok 662.350 pengőbsn előirányzott öszszege 147.850 pengővel több a másfélszeres előirányzatnál, amelyből 139.695 pengő a fentebb előadott okoknál fogva szükségessé vált létszámszaporítás költségeire esik. A fogalmazási szakon egy-egy III., IV., V„ két VI., egy VII. és VIII. fizetési osztályú állás szeryeztetett, a sajtóosztály létszámában egy IV. fizetési osztályú, a kezelési szakon padig hat kisebb állás szerveztetett, illetve rendszeresíttetett. Az informatív szolgálat és a sajtóosztály költséa-e^re átalányként előirányzott 2,450.000.pengő 603.500 pengővel nagyobb a megelőző évi költségvetés másfélszeres Összegénél. Ha meggondoljuk, hogy a visszacsatolt országrészekben megjelenő : szlovák és ruszin nyelvű lapok, továbbá azidő-