Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-54

222 Az országgyűlés képviselőházának 54. .1 y ózná és amely elfeledkeznék arról, hogy Lengyelország sorsa éppen olyan súlyos volt a történelem során, mint Magyarország sorsa: Lengyelország most éppen úgy nincs, mint ahogy Magyarország nem volt néha lényegében, (vitéz Csicsery-Rónay István: Magyarország mindig volt!) Lengyelország azonban éppen úgy nem veszhetett el, mint Magyarország. És ezért a jövendő Lengyelországgal ix r magyar politikának számolnia kell, sőt elsősorban Magyarországnak kell vele számolnia. T. Képviselőház! A kormányzói alapvetés, amely végeredményben a kormány külpolitikájának is alapja, az igazi szentistváni politikának húrjait pendítette meg mindnyájunk lelkében, annak a szentistváni politikának húrjait, amely elszántan védelmezi függetlenségünket, sőt nemcsak a mienket, hanem a lobbi szabad dunai nép függetlenségét is és ugyanakkor igyekszik megszerezni egész Európa rokonszenvet, ezért sohasem bonyolódik egyszerűen és kezdetlegesen szomszédsági külpolitikába. Szent István volt az, aki egész Európával kereste a barátságot és egész iEurópa jóváhagyását, rokonszenvét, erkölcsi és szellemi segítségét kereste a maga nagy munkájához, a magyar állam felépítéséhez. • Ügy látom, hogy ennek a szentistváni gondolatnak Európaszerte mindenfelé új visszhangja támad. Vájjon nem a szentistváni és j közelebbi szóval, a kossuthi gondolat eszmei hódításának jele például az, hogy hol német, hol angol, hol francia, hol svájci, legtöbbször pedig olasz nagy lapok írnak Magyarország nagy nemzetközi jelentőségéről? A trianoni békeszerződés annakidején egy időre lesöpörte Magyarországot Európa sakktáblájáról és ime az események és a helyes, okos magyar külpolitikai magatartás Magyarországnak újból helyet és jelentőséget, egyre emelkedő jelentőséget juttat. Az Essener National Zeitung például nemrégiben cikket írt a Szent Korona eszméjéről, egy német félhivatalos újság pedig nemrégiben beszámolt a német élettérről és nagy örömünkre ennek az élettérnek keretéből ezúttal kihagyta Magyarországot Ugyanakkor a francia, az angol sajtó hangsúlyozza a magyar kormány és a magyar politika korrektségét, a magyar békeszeretet, a magyar függetlenségi akarat őszinteségét, elszántságát és egyre inkább hangsiílyozza Magyarország jelentőségét Közép-Európának, legfőként Délkelet-Európának problémái körül. Vájjon nem a szentistváni gondolat hódításának jele például az is, hogy Benes úr nem tudott kormányt alakítani, hanem csak egy egy egyszerű bizottságot? Vájjon nem a szentistváni gondolat érvényesítésének a jele-e az, hogy külföldön" és elsősorban Európában mindenfelé fogékonyakká válnak az emberek, a, vezető államférfiak is arra, hogy Magyarországnak nagyobb szerepet kell juttatni, és annak megértésére, milyen végtelenül Mros volt egész Európára Magyarország leszoríttattása a Dunavölgyében a vezető szerepről? Benes megpróbálta újból a cseh-szloyák hazugsággal viégigházalni Európát, de úgy vesszük észre, hogy ez a jobban informált Európa, amely információit elsősorban a magyar külpolitikai vezetés révén kapja, nem hajlandó rijból elfogadni azokat a hamis tételeket és azokat a történelmi falzuraokat, amelyekre a csehszlovák államot felépítették es amelyekre felépítettek egy anarchikus KözepiEurópát, amelynek most valamennyien, egész ülése 1939 november 21-én, kedden. Európa, Európa minden ; háborúskodó és nem háborúskodó nemzetei, isszuk a levét, (vitéz Csicsery-Rónay István: Miért tűrik meg Bellest Londonban? — Szöllősi Jenő: Ezek csak hiú reménységek! — Oláh György: És a cseh légiók?) A kisgazdapárt a maga programmjában, szellemében, egész politikai elgondolásában a kossuthi eszmék letéteményesének érzi és tudja magát. Éppen ezért a külpolitikában hivatásunk — és ezt senki tőlünk, a t. kormány sem veheti rossznéven — hogy a függetlenségi gondolatot, amely annyiszor visszatérő motívum volt a Kormányzó Ur országgyűlést megnyitó beszédének, ezen a párton még a kormánynál is jobban és erőteljesebben kihangsúlyozzuk. (Mozgás jobbfelől.) Ezenkívül hivatásunk, hogy őrködjünk azon, hogy a magyar külpolitika összhangban legyen a népösztönökkel. Nagy külpolitikát nem lehet anélkül folytatni, hogy a magyar nép ösztönei is benne ne lennének, hogy a magukénak ismerjék el ezt a külpolitikát. Meg kell mondanom, hogy húsz esztendő óta ez a Teleki-kormány az, amely a legjobban keresi a külpolitikában az összehangolódást az ősi, évezredes magyar népi külpolitikai ösztönökkel. Hivatásunk nekünk, a kisgazdapártnak a külpolitikában továbbá az is, hogy őrködjünk a Kormányzó Ur országgyűlést megnyitó beszédének alaptételei felett és kritikánkkal hozzájáruljunk, hogy erről az alapról 'bármilyen események folytán se sodródhassunk le. T. Ház! Én pártommal és pártomon belül is külön, nagyon élesen szoktam hangsúlyozni a szociális követelményeket és a messzemenő szociális és gazdasági reformok szükségességét. (vitéz Csicsery-Rónay István: Mi is ezt tettük!) s első-sorban egy nagy földreformnak vagyok a hivője és képviselője. Nem győzöm azonban az igen t. Ház és az igen t. kormány figyelmét külpolitikai vonatkozásokban ráirányítani a múltra és a magyar történelemre. Mert akármennyire változik és kell hogy változzék minden ország külpolitikájának taktikája az események hatása alatt, annyira vallom a másik tételt, hogy a magyar külpolitika stratégiája nem változhatik: nem szakacthatmiL ki a Duna völgyéből és soha nem esiitálhamnk olyan külpolitikát, amely nem elsősorban és mindenekfelett a Dunavölgyének külpolitikai önállóságát védelmezi. T, Ház ! A kiegyezés esztendejében nagy vita támadt Kossuth Lajos és Deák Ferenc között. Kossuth Lajos legfőbb érve az volt a kiegyezés sel szemben, hogy az először ismeri el jogilag az ország teljes szuverenitásának és független ségének bizonyos csorbítását. És most, ha a régi 67-es és 48-as politikát az elmúlt évtizedek tajjasztalatai alapján vetjük össze

; nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy ebben a vonatkozásban Kossuth Lajos aak és nem Deák Ferencnek volt igaza. Abból -a kiegyezési kompromisszumból, amely különben becsületes és igen nagystílű kompromisszum volt, lassanként azután más hibák és tévedések is adódtak. Az ekő Andrássy Gyula még magyar külpolitikát csinált; az ő külpolitikai elgondolásában és a hármasszövetségben ez a külön magyar birodalmi álláspont és szempont a körülményekhez képest jól meg volt védve.. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy a hármasszövetség eredetilejg védelmi szövetség volt, amely Magyarország és Ausztria számára nyitott kaput enged >a nyugat felé, hiszen nem voltunk kötelezve egy né-