Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-54

222 Az országgyűlés képviselőházának 54. .1 y ózná és amely elfeledkeznék arról, hogy Lengyelország sorsa éppen olyan súlyos volt a történelem során, mint Magyarország sorsa: Lengyelország most éppen úgy nincs, mint ahogy Magyarország nem volt néha lényegé­ben, (vitéz Csicsery-Rónay István: Magyar­ország mindig volt!) Lengyelország azonban éppen úgy nem veszhetett el, mint Magyar­ország. És ezért a jövendő Lengyelországgal ix r magyar politikának számolnia kell, sőt el­sősorban Magyarországnak kell vele számol­nia. T. Képviselőház! A kormányzói alapvetés, amely végeredményben a kormány külpoliti­kájának is alapja, az igazi szentistváni poli­tikának húrjait pendítette meg mindnyájunk lelkében, annak a szentistváni politikának húrjait, amely elszántan védelmezi független­ségünket, sőt nemcsak a mienket, hanem a lobbi szabad dunai nép függetlenségét is és ugyanakkor igyekszik megszerezni egész Európa rokonszenvet, ezért sohasem bonyoló­dik egyszerűen és kezdetlegesen szomszédsági külpolitikába. Szent István volt az, aki egész Európával kereste a barátságot és egész iEurópa jóváhagyását, rokonszenvét, erkölcsi és szellemi segítségét kereste a maga nagy munkájához, a magyar állam felépítéséhez. • Ügy látom, hogy ennek a szentistváni gon­dolatnak Európaszerte mindenfelé új vissz­hangja támad. Vájjon nem a szentistváni és j közelebbi szóval, a kossuthi gondolat eszmei hódításának jele például az, hogy hol német, hol angol, hol francia, hol svájci, legtöbbször pedig olasz nagy lapok írnak Magyarország nagy nemzetközi jelentőségéről? A trianoni békeszerződés annakidején egy időre lesö­pörte Magyarországot Európa sakktáblájáról és ime az események és a helyes, okos ma­gyar külpolitikai magatartás Magyarország­nak újból helyet és jelentőséget, egyre emel­kedő jelentőséget juttat. Az Essener National Zeitung például nem­régiben cikket írt a Szent Korona eszméjéről, egy német félhivatalos újság pedig nemrégiben beszámolt a német élettérről és nagy örö­münkre ennek az élettérnek keretéből ezúttal kihagyta Magyarországot Ugyanakkor a francia, az angol sajtó hangsúlyozza a magyar kormány és a magyar politika korrektségét, a magyar békeszeretet, a magyar függetlenségi akarat őszinteségét, elszántságát és egyre in­kább hangsiílyozza Magyarország jelentőségét Közép-Európának, legfőként Délkelet-Európá­nak problémái körül. Vájjon nem a szent­istváni gondolat hódításának jele például az is, hogy Benes úr nem tudott kormányt alakítani, hanem csak egy egy egyszerű bizottságot? Váj­jon nem a szentistváni gondolat érvényesítésé­nek a jele-e az, hogy külföldön" és elsősorban Európában mindenfelé fogékonyakká válnak az emberek, a, vezető államférfiak is arra, hogy Magyarországnak nagyobb szerepet kell jut­tatni, és annak megértésére, milyen végtelenül Mros volt egész Európára Magyarország leszo­ríttattása a Dunavölgyében a vezető szerep­ről? Benes megpróbálta újból a cseh-szloyák hazugsággal viégigházalni Európát, de úgy vesszük észre, hogy ez a jobban informált Európa, amely információit elsősorban a ma­gyar külpolitikai vezetés révén kapja, nem hajlandó rijból elfogadni azokat a hamis tétele­ket és azokat a történelmi falzuraokat, ame­lyekre a csehszlovák államot felépítették es amelyekre felépítettek egy anarchikus Közep­iEurópát, amelynek most valamennyien, egész ülése 1939 november 21-én, kedden. Európa, Európa minden ; háborúskodó és nem háborúskodó nemzetei, isszuk a levét, (vitéz Csicsery-Rónay István: Miért tűrik meg Be­llest Londonban? — Szöllősi Jenő: Ezek csak hiú reménységek! — Oláh György: És a cseh légiók?) A kisgazdapárt a maga programmjában, szellemében, egész politikai elgondolásában a kossuthi eszmék letéteményesének érzi és tudja magát. Éppen ezért a külpolitikában hivatá­sunk — és ezt senki tőlünk, a t. kormány sem veheti rossznéven — hogy a függetlenségi gon­dolatot, amely annyiszor visszatérő motívum volt a Kormányzó Ur országgyűlést megnyitó beszédének, ezen a párton még a kormánynál is jobban és erőteljesebben kihangsúlyozzuk. (Mozgás jobbfelől.) Ezenkívül hivatásunk, hogy őrködjünk azon, hogy a magyar külpoli­tika összhangban legyen a népösztönökkel. Nagy külpolitikát nem lehet anélkül folytatni, hogy a magyar nép ösztönei is benne ne lenné­nek, hogy a magukénak ismerjék el ezt a kül­politikát. Meg kell mondanom, hogy húsz esz­tendő óta ez a Teleki-kormány az, amely a leg­jobban keresi a külpolitikában az összehangoló­dást az ősi, évezredes magyar népi külpolitikai ösztönökkel. Hivatásunk nekünk, a kisgazda­pártnak a külpolitikában továbbá az is, hogy őrködjünk a Kormányzó Ur országgyűlést meg­nyitó beszédének alaptételei felett és kritikánk­kal hozzájáruljunk, hogy erről az alapról 'bár­milyen események folytán se sodródhassunk le. T. Ház! Én pártommal és pártomon belül is külön, nagyon élesen szoktam hangsúlyozni a szociális követelményeket és a messzemenő szo­ciális és gazdasági reformok szükségességét. (vitéz Csicsery-Rónay István: Mi is ezt tettük!) s első-sorban egy nagy földreformnak vagyok a hivője és képviselője. Nem győzöm azonban az igen t. Ház és az igen t. kormány figyelmét kül­politikai vonatkozásokban ráirányítani a múltra és a magyar történelemre. Mert akár­mennyire változik és kell hogy változzék min­den ország külpolitikájának taktikája az ese­mények hatása alatt, annyira vallom a másik tételt, hogy a magyar külpolitika stratégiája nem változhatik: nem szakacthatmiL ki a Duna völgyéből és soha nem esiitálhamnk olyan kül­politikát, amely nem elsősorban és mindenek­felett a Dunavölgyének külpolitikai önállóságát védelmezi. T, Ház ! A kiegyezés esztendejében nagy vita támadt Kossuth Lajos és Deák Ferenc között. Kossuth Lajos legfőbb érve az volt a kiegyezés sel szemben, hogy az először ismeri el jogilag az ország teljes szuverenitásának és független ségének bizonyos csorbítását. És most, ha a régi 67-es és 48-as politikát az elmúlt évtizedek ta­jjasztalatai alapján vetjük össze ; nehéz szaba­dulni attól a gondolattól, hogy ebben a vonat­kozásban Kossuth Lajos aak és nem Deák Fe­rencnek volt igaza. Abból -a kiegyezési kompromisszumból, amely különben becsületes és igen nagystílű kompromisszum volt, lassanként azután más hi­bák és tévedések is adódtak. Az ekő Andrássy Gyula még magyar külpolitikát csinált; az ő külpolitikai elgondolásában és a hár­masszövetségben ez a külön magyar biro­dalmi álláspont és szempont a körülményekhez képest jól meg volt védve.. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy a hármasszövetség eredetilejg védelmi szövetség volt, amely Magyarország és Ausztria számára nyitott kaput enged >a nyu­gat felé, hiszen nem voltunk kötelezve egy né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom