Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-53

Az országgyűlés képviselőházának 53. ülése 1939 november 17-én, pénteken. 213 íás ennek következtébe» is emelkedett bizonyos mértékben T. Képviselőház! Még a termelés kérdéjsán© szere méls. umemi. A íöldmiveiesúgyi itormanyzatnaK mindig gondja volt a búza termelese, hiszen a luúza Magyarországon, azt lenét mondani — elsősorban a mezőgazdaságban — ériekmérő. Az első búza-konstrukcióban a iboletta-rendszer bevezetésével kívánták ezt a kérdést megoldani, később bevezették azt a rendszert, amely ma is fennáll, hogy fix áron vásárolta meg a kormány a Futura révén a búzát. Az idén e téren is egy újítást vezettem be, és pedig elsősorban a gazdatársadalom, érdekeinek szem előtt tartásával, a minőségi búzatermelés fokozása érdekében: részint minőségi felárat állapítottam meg, részint pedig lehetővé tettem azt, hogy aki tartalékolja a búzát, havonta emelkedő árat kaphat terményéért. Örömmiel állapíthatom meg, hogy ez a konstrukció bevált. Bevált niinden tekintetben annak ellenére, hogy a Futurát a lapok és sok helyen nemcsak a lapokon keresztül, hanem egyéb úton-módon is támadták. Éppen, ezért (örömömre szolgált, hogy ma itt a képviselőház ülésén nemcsak a kormánypárti padsorokból, hanem az ellenzéki padsorokból is Meskó Zoltán igen t. képviselőtársam dicsérte a Futura működését. Természetes, hogy ilyen horribilis nagy termés; esetén, mint amilyen az idén is volt, fennakadások voltak a búza exportjánál, hiszen nem állott rendelkezésre elegendő férőliely, nem volt elegendő vágón és uszály, de reméljük, hogy helyes intézkedésekkel ez a fennakadás fokozatosan csökkenthető lesz. Rámutatni kívánok még arra, hogy Máj gyarorszagon a búza vető területe az észszerű gazdálkodáshoz viszonyítva tulajdonképpen túlnagy. Az észszerű gazdálkodás szerint nem volna szabad a szántóterület 25°/o-ánál több területet búzával bevetni, és Magyarországon ennél több van. Elismerem, hogy klimatikus viszonyok a Tiszántúl és a Duna—Tisza közének egy részén előtérbe helyezték a búzatermelést, de ma, amikor 11 millió katasztrális hold szántóterületünk van, a bevetett 3'3 millió katasztrális hold búzaterület túlsók. Ezt helyes: intézkedésekkel és megfelelő mezőgazdasági politikával a jövőiben csökkenteni lehet. Az idén azért nem került sor bizonyos árpolitikával a búza vetőterületének a csökkentésére, mert a bekövetkezett világháborús feszültség miatt a világpiacon is emelkedett a búza ára, és a búza elhelyezési lehetősége a külföldön is fokozódott. Tekintetbe kell venni azonban, hogy ha a világon a nyugalmi helyzet megint bekövetkezik, a búza ára a világpiacon csökkenni fog és akkor nekünk megfelelő konstrukcióval a búza vetésterületét csökkentenünk kell. Rámutatni kívánok még arra is, hogy a búza értékesítésének érdekében rendkívül fontosnak tartom a tárházak kérdésének mielőbbi megoldását. Ha nem áll rendelkezésre megfelelő tárháztér, akkor mindig kénytelenek leszünk 'búzánkat a külföldnek közvetlen aratás után eladni azért, hogy —„úgy mondjam — ritkuljon a hely. Ezért sürgősen szükségesnek tartom, hogy legalább 1*2 millió mázsa befogadóképességű tárház épüljön fel az országban. Sajnos, a beruházási hozzájárulásról szóló törvényben körülbelül csak 3 millió pengő áll erre a célra rendelkezésre és ezt úgy kívánom felhasználni, hogy a Szolnokon lévő tárházat egy 600 vagon befogadóképességű keverő tárházzá kívánom kibővíteni és ugyanakkor Békésen is fel akarom építtetni a Körös hajózhatóvá tétele következtében szükséges tárházat. Gondoskodni kívánok egyúttal arról, hogy a bajai és a komáromi tárház is kibővíttessék. Rá kívánok még térni egy igen fontos, a kisüzemeket elsősorban érintő termelési ágra, és ez a gyümölcstermelés. Ezelőtt 12 évvel indult meg az országban egy nagyarányú gyümölcstelepítési akció. Azóta hozzánk, az anyaországhoz csatlakozott Kárpátalja is, amelynek igen nagy területe van almafával beültetve, ennek következtében a gyümölcsértékesítés helyzete teljes mértékben megváltozott. Ha a gyümölcsértékesítés kérdését figyelem és veszem bonckés alá, meg kell állapítanom, hogy — bár az idén nyáron sok panasz hangzott el a gyümölcsértékesítéssel szemben — soha ilyen Összeg ebbe az országba gyümölcsért nem folyt be. Eddig 16 millió pengőnél több jött be az országba a gyümölcs exportja révén. Rá kell még^ e kérdéssel kapcsolatban mutatnom a földmívelésügyi kormányzatnak azokra az intézkedéseire, melyekkel lehetővé tette, részint szeszfőzésre, részint xígynevezett gyümölcs-pulp készítésére, körülbelül 1000 vagon barack felhasználását. Ugyanakkor gondoskodtunk arról, hogy körülbelül 300.000 mázsa szilva dolgoztatott fel részint pálinkává, részint a felállított 18 aszaló révén szilvaaszalmánnyá. Az aszaló-akciónak igen^ üdvös hatása volt. Remélhető, hogy ennek révén a szilvaaszalmány-importot bizonyos idő múlva teljesen meg- fogjuk tudni szüntetni. Rá kell mutatnom evvel kapcsolatban arra, hogy a gyümölcstermelés és értékesítés terén már most új korszakba jutottunk. A háború utáni első időben igen könnyű volt a gyümölcsöt értékesíteni, akkor nem néztek minőségre, csomagolásra, akkor Ausztriában bármilyen minőségű gyümölcsünket el tudtuk adni. Később azonban a kívánalmak egyre fokozódtak, és akkor állott elő annak követelménye, hogy megfelelő csomagolásban álljon rendelkezésre exportra a gyümölcs. Az idén azonban már olyan túltermelés állott elő, mely további intézkedések megtételét tette szükségessé, ezeket én itt röviden vázoltam. Ezeket az intézkedéseket azonban előhívta az a körülmény is, hogy a 12 évvel ezelőtt megindított gyümölcstelepítési akció következtében az idén már olyan helyeken is igen nagymennyiségű gyümölcs állott rendelkezésre, ahol eddig egyáltalán nem volt gyümölcs,, úgyhogy a kereskedők nem is tudták, hogy itt megfeilelő gyümölcspiac alakulhatna ki. Éppen ennek következtében nehézségek voltak a gyümölcs értékesítése terén. A belföldi gyümölcs értékesítését természetesen nagyobb mértékben meg kell szervezni, de ugyanekkor export-relációban is lehetővé kelil tenni, hogy az eddig gyümölcspiacot nem képező területek is bekapcsoltassanak az exportba. Ezért az idei költségvetési, évben gyümölcscsomagolókat állíttattam fel. E gyümölcs-csomagolók révén a gyümölcsexportot azokról a vidékekről is fejleszteni és fokozni lehet, amely területekről eddig nem exportáltak gyümölcsöt. Ezen a téren a erazdaközönségre is nagy feladat, hárul, még pedig az, hogy a gyümölcsfa ápolását minél gondosabban és precízebben hajtsa végre. Ennek a célnak elérése érdekében segítségükre kívánok lenni, amennyiben 45 kilencnapos in28*