Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-53
214 Az országgyűlés képviselőházának 53. gyen es gyiimöilcsfaapolasi tanfolyamot kívá- i nok ebben à költségvetési időszakban rendezni és ugyanakkor gondoskodom arról, hogy bizonyos akciók bonyolíttassanak le a faápolás terén azokon a vidékeken, amelyek gazdaközönségének nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ez különös jelentőséggel és fontossággal bír azért, mert — sajnos — a pajzstetvek fertőzésp. következtében igen nagy nehézségek voltak már az idén a gyümölcsexport terén és ha megint békebeli állapotok fognak bekövekezni, ezek az exportnehézségek még fokozottabb mértékben fenn fognak állni. Gondoskodni kell tehát minden úton-módon arról, hogy a kaliforniai pajzstetű terjedését meggátoljuk. Már a múlt évben is rendeztem ilyen j akciókat, mégpedig Kecskeméten, Nagykőrö- I sön, Kiskunhalason, Jánoshalmán, Csongrádon, Nagykanizsán, Poroszlón, Balatonfüreden és Vas vármegye területén, amely akciók ingyenesen vagy pedig az illetők igen kis hozzájárulásával, hivatalos hatósági úton hajtattak végre. Ezeket az akciókat továbbra is még nagyobb mértékben kívánom fejleszteni és fokozni. . A gyümöcstermelés fejlesztését kívánja i előmozdítani az az intézkedésem is, hogy a ker- I tészeti tanintézetet akadémiává szerveztem át, a i kertészeti felügyelők számát szaporítottam, de j ezt a oélt szolgálja elsősorban az, hogy a kert- j munkásképző iskolák számát is emelem. Ismerem a kecskeméti mezőgazdasági kamarák kertmunkásképző iskoláját és tudom, hogy minden ott végzett fitalember nemcsak diplomát, hanem a diplomán keresztül biztos kenyeret is kap. A fokozódó gyümölcstermeléssel kapcsolatban még ebben a költségvetési évben 9 új kertmunkáskéüző iskolát kívánok felállítani. (Helyeslés.) T. Képviselőház! A gyümölcsértékesítés érdekében rendkívül fontosnak tartom a hűtőházak kérdésének megoldását is. Nagy hűtőházak felépítése indokolt ott, ahol a gyümölcs mellett baromfi, sertés vagy zsír tárolása és az export lehetősége fennáll. Ezek a hűtőházak azonban igen tetemes összegbe kerülnek és ezért azokon a vidékeken, ahol csak gyümölcstermelés van, nem érdemes ilyen 160—200.000 pengős hűtőházakat felállítani. Ilyen helyeken körülbellü 30—80.000 pengőig terjedő összegben kisebb gyümöleshűtőházakat kívánok felállítani, amelyeknek segítségével a gyümölcsöt minden vonatkozásban épen lehet tartani. Gondoskodni kívánok arról is, hogy egyéb kis termelési ágak, — értem itt elsősorban a méhészetet és a selyemhernyótenyésztést — amelyek ezekkel a gyümölcstermelő kisüzemekkel szoros összefüggésben vannak, megfelelő módon fejlesztessenek és szaporítassanak. Az idén a selyemgubó árát sikerült felemelni, aminek következménye az volt, hogy a tavalyi 260.000 kilogrammal szemben az idén majdnem dupláját, 500.000 kilogrammot sikerült a kisemberektek termelni, illetőleg a kincstárnak átvenni. T. Képviselőház! A termeléssel szoros öszszefüggésben van és — hogy úgy mondjam — annak kiegészítő részét kell, hogy képezze az értékesítés kérdése. En beszéltem most bizonyos mértékben a búzakérdésről, beszéltem a gyümölcs értékesítésének kérdéséről, most rá kívánok még térni egy pár szóval az állatértékesítés kérdésére. Ez szoros összefüggésben van azzal, amit Matolcsy igen t. képviselőülése 1939 november 17-én, pénteken. társam említett a zsírkérdésről. A földmívelésügyi kormányzatnak, véleményem szerint, minden külkereskedelmi tárgyalásban részt kell vennie és lehetővé tennie, hogy a kormánynak megfelelő enportkontingensek álljanak rendelkezésére, és az itt kialakuló áraknak és a belföldi áraknak egy nívóra való hozásával lehetővé tennie, hogy nemcsak az állatértékesítés, hanem más értékesítés is megfelelő nívón mozogjon. Méltóztatnak tudni, hogy az állatértékesítés terén az idén tavasszal, május hónapig bizonyos nehézségek voltaik. Nehézségek voltak elsősorban azért, mert az olaszok nem vették át a megállapodás szerinti 55.000 darab kontingenst. Később azután sikerült a nehézségeket áthidalni, sikerült velük megállapodni, az ár tekintetében azonban nem volt megállapodás velük. Előállott tehát az a helyzet, hogy német export-relációban a gazda sokkal nagyobb árt kapott állatjáért, viszont aki olasz viszonylatban exportált, sokkal kisebb, sokkal gyengébb árat kapott. Most azután sikerült a kérdést az olaszokkal tisztázni és örömmel jelenthetem a t. képviselőháznak, hogy olasz exportrclációban is ugyanazok az árak fognak kialakulni, mint német viszonylatban (Éljenzés és taps jobbfelől és a középen.), aminek következtében az egész vonalon az állatárak bizonyos fokú javulása remélhető. Rá kívánok mutatni az állatexport kérdésével kapcsolatosan a nyersbőrtermelés kérdésére. Aki külkereskedelmi mérlegünket nézi, az láthatja^ hogy minden évben tetemes öszszegeket fordítunk feldolgozott bőr behozatalra. Ez egy agrárállamban — őszintén szólva — lehetetlen állapot, (ügy van! Ugy van!) Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy megfelelő nyersbőr álljon rendelkezésre, hogy ne kelljen a külföldről nyersbőrt behoznunk, hanem az itt vágott marhák bőrével lehessen a hazai bőrszükségletet biztosítanunk. Ennek a célnak érdekében elsősorban a Kárpátalján, de az ország más területén is gondoskodtunk az irányban, hogy ezt az exportlehetőséget, különösen német vonatkozásban az évi 43.000 darab szarvasmarha-exportlehetőséget ne csak élő állat formájában, hanem részint hús, részint konzerv alakjában használhassuk ki (Élénk helyeslés és taps jobbfelől és a középen.), aminek segítségével a bőr itthon marad és hazai bőrszükségletünket biztosítani tudjuk. (Helyeslés.) T. Képviselőház! A sertésexport terén az a helyzet, hogy Németországba, Ostmarkba 3?0 0ÖÖ darab sertés exportlehetősége biztosítva van. Rá kell mutatnom még arra is, hosfy a cseh protektorátusba 30.000 sertést szállíthatunk ki. Természetesen az lenne ebben a tekintetben a cél, hogy minél jobb minőségű árút vigyünk ki, ez pedig természetesen összefüggésben álla zsírár kérdésével és a kukoricaár kérdésével. Teljesen tisztában vagyok én, Matolcsy igen t. képviselőtársam, avval, hogy a mai zsírár a mostani kukoricaárral nincsen összhangban Bejelenthetem azt, hogy erre vonatkozólag az árkormánybiztossal a tárgyalásokat megindítottam és remélem, hosry rövidesen, talán egy-két napon belül sikerülni fog a zsír árát olyan nívóra emelnem, — hiszen magam is gazda vagyok, tudom, hogy ma nem érdemes hizlalni — amely nívó mellett érdemes lesz a sertéseket kihízJami. Természetesen azonban