Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-53

212 Az országgyűlés képviselőházának 58. i zálás is, mert csakis egyfajta, egyminőségű és jóminőségű áru exportálható. T. Képviselőház!^ Rá kell mutatnom arra, hogy a búza minőségi termelése terén megfe­lelő intézkedések történtek eddig is és én eze­ket az intézkedéseket fokozni kívánom, ameny­nyiben most ősszel a tavalyinál 400 vagonnal több minőségbúzát osztottam ki s ebből a 400 vagonból — Füssy képviselő úr és azt hiszem, mindnyájunk örömére mondhatom — 165 va­gon ment a visszacsatolt magyar Felvidék te­rületére (Éljenzés és taps a középen.) De nemcsak a búzatermés területére és a búza^ minőségi termelésére kívánok gondot fordítani, hanem más termelési ágakra is. Itt kívánok rámutatni arra, hogy a rozs és az őszi árpa termelés területének és a minő­ségi termelésnek a fokozása érdekében is meg­felelő akciót indítottam, amelyeknek következ­ménye, hogy az idén ősszel 60 vagonnal több rozs minőségi magot és 27 vagonnal több őszi árpa vetőmagot osztottam ki, mint tavaly. Természetesen ugyanakkor más akciókat is megindítok, elsősorban azért, hogy a búza ter­mésterületét csökkentsem. Honvédelmi szem­pontból is rendkívüli szüksége van az ország­nak zabra és ezért fontosnak tartom, hogy a zab vetésterületét fejlesszem és fokozzam. Ha visszagondolunk arra, hogy a háború előtti időben az ország mai területére visszavetítve mennyivel nagyobb volt zabtermő területünk, láthatjuk, hogy ma megfelelő áralakulással a zab termőterületét is emelni és fokozni le­hetne. Éppen ezért zabtermelési akciót indítot­tam, hogy a búza vetésterülete csökkenthető legyen. Természetesen rá kívánok itt mutatni arra, hogy más eszközöket és módokat is fel­karolok a cél elérése érdekében. Rámutatok még arra is, hogy fokozni kí­vánom az olyan növények termelését is, ame­lyek a talaj struktúráját javítják és termő­erejét fokozzák. Itt elsősorban a pillangós ta­karmánynövényekre, valamint a borsó- és len­«sefélékre gondolok. Ebben a tekintetben is nagy lépéssel haladtunk már előre és különös gondoskodásom tárgya volt, hogy fokozni tud­juk borsóexportunkat, aminek elérése érdeké­ben zsizsiktelenítő telepeket állítottam fel, úgy­hogy az idén már 34 ilyen új telep áll rendel­kezésre. A búza vetésterületének csökkentése érde­kében megfelelő intézkedéssel az olajosnövé­nyek termőterületét kívánom növelni. Helye­sen állapította meg Roszner t. képviselőtár­sam, hogy etekintetben még igen nagy lehető­ségek vannak, ugyanígy a cellulózetermelés terén is. Eddig is voltak megfeleleő akciók az olajos magvak termelése terén, áralakulásuk azonban — sajnos — nem volt olyan, hogy a gazdatársadalom azokat nagyobb mértékben tudta volna termelni. Most azonban megfelelő alátámasztással olyan konstrukciót sikerült előállítanom, amely ezeknek rentábilis termelé­sét előmozdítja és így megvan a remény arra, hogy jövőre az idei 14.000 katasztrális . holddal szemben körülbelül 20 000 katasztrális hold len vetőterületünk lesz. A szója vetéste­rületét is racionálisan fokozhatjuk. Megálla­pítom, hogy a repce vetésterülete ennek a konstrukciónak következtében 20.000 holdról 25.000 holdra emelkedett. A legnagyobb mér­tékben emelkedett azonban az őszi len vetéste­rülete, amely eddig 2000 hold volt s most az ősszel már 10.000 katasztrális holdra emelke­dett fel. ése 1989 navember 17-én, pénteken. Szabó igen t. képviselőtársam felhívta a figyelmemet arra, hogy egyes községekben kí­sérleti gazdaságokat kellene felállítani. Ezt a célt szolgálják tulajdonképpen azok a külön­iböző homokkísérleti és egyéb talajkísérleti ak­ciók, amelyek a földmívelésügyi kormányzat ellenőrzése alatt állanak és azok a különböző bemutatótelepek is, amelyeknek számát újabb 50 bemutatótelep felállításával emeltem, de gondoskodni kívántam a termelés érdekben a helyesen kezelt trágyatelepek számának eme­léséről is. Ennek a célnak elérése érdekében megfelelő hitelkeretet hasítottam ki, úgyhogy a múlt évben 948 új trágyatelepet tudtam léte­síteni az országban. Az a célom, hogy ezeknek számát az idén is emeljem, hogy lehetőleg min­den községben legalább egy mintatrágyatelep legyen, amelyet azután a gazdatársadalom utá­nozni tud és amelynek remélhetőleg Ösztönző hatása lesz hasonló trágyatelepek felállítása tekintetében. T. Képviselőház! Még egy igen fontos kér­désre szeretnék a termelés terén rámutatni s ez a cukorrépatermelés kérdése. (Halljuk! Hall­juk!) Azelőtt 2*15 pengő volt a cukorrépa ára, az idén emeltetett fel 2*20 pengőre, de a mai termelési árak mellett ez sem volt megfelelő és ezért most megfelelő konstrukciót létesítet­tünk, amelynek következtében jövőre 2*80 pengő lesz a cukorrépa ára. A cukorrépáról szólva, rá kell mutatnom arra is, — sajnos, Matolcsy igen t. képviselőtársam e pillanatban kiment — hogy a cukor kérdését is meg tudtuk oldani rendszerváltozás nélkül, hiszen méltóztatnak tudni, hogy a múlt ősszel a cukor árát nagy­mértékben leszállítottuk. A cukor árának le­szállítását én annak idején, mint képviselő, itt a padsorokból kértem és most igen nagy örö­mömre szolgál, hogy ezt sikerült keresztül­vinnünk Az új cukorrépa termelési rendszernek még egy másik előnye lesz a régi rendszerrel szemben. Eddig tudniillik kategorizálva voltak a cukorrépatermelők és csakis azok termel­hettek cukorrépát, akik egy bizonyos időben termeltek. Ennek következménye volt az, hogy a régi eukorrépatermeloknek egy zárt köre alakult ki, amelybe nem tudott újabb termelő bekapcsolódni. Ezt kívántuk most megváltoz­tatni; ezután nem ilyen keretek között lesz a cukorrépatermelés. Az eddigi termelők termé­szetesen fokozottabb mértékben résztvehet­nek B f termelésben, de azt a bizonyos zárt kört éppen a kisgazdatársadalom érdekében megváltoztattuk, (Helyeslés.) és lehetővé tet­tük, hogy bárki minél nagyobb mértékben be­kapcsolódhassák a cukorrépatermelésbe. (Tóth János: Nem kell engedni a kar telt a cukor­gyárak részére!) Méltóztatnak látni, hogy a földmívelésügyi kormányzat gondoskodásának tárgya ennek a kérdésnek megoldása is. A cukorrépatermeléssel kapcsolatban rá kell mutatnom még egy másik momentumra is. A cukorfogyasztás az idén természetszerűleg emelkedett; emelkedett a Matolcsy képviselő­társam által említett körülmények következté­ben is, de emelkedett annak a speciális lelki hatásnak következtében is, amely a háborús veszélyt mindig meg sztokta előzni; akkor tudni­illik igen sokan — természetesen nem a fa­lusi lakosságra vonatkozik ez, hanem a városi lakosságra — igyekeznek nagyobb készleteket összevásárolni, felhalmozni, s a cukorfogyasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom