Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-53

Az országgyűlés képviselőházának 53. ülése 1939 november 17-én, pénteken. 211 tását kívánom fokozni, hanem azért is, hogy honvédelmi szempontból sikerüljön a belföldi gyapjúszükségletet magunknak előállítanunk. i'Helyeslés.) Ennél a kérdésnél rá kell mutatnom még egy másik problémára is. Evente körülbelül 500.000 kilogramm túlfinom olyan gyapjút ter­melnek ebben az országban, amelyet Magyar­országon értékesíteni nem lehet, s amely gyajú eddig a külföldre ment. Az ilyen fajta hirkatenyészetekèt át kell állítani és helyet­tük a hazai fésűs vagy esetleg még ennél durvább gyapjút termelő birkák tenyésztését kell fejleszteni és fokozni. Ennek elérése ér­dekében akciót indítok meg, amely akció ré­vén az exportrelációban bizonyos prémiumot fogok adni azoknak a juhtenyésztőinknek, akik azokat a juhfajtákat, amelyeknek gyapjúja belföldön nem használható, kiviszik, ha he­lvétté megfelelő fésűsbirkát vásárolnak. T. Képviselőház! Az állattenyésztés egyik fontos üzemága a baromfitenyésztés. A mai képviselőházi ülésen is felemlítették igen t. képviselőtársaim a baromfitenyésztés szüksé­gességét, a 'baroímífitenyésztés fejlesztésének fontosságát. Angliában és Németországban a magyar parlagi baromfi húsát szeretik legjobban. Ennek a tojóképessége is megfelelő, úgyhogy feltétlenül szükségesnek tartom, hogy ezt a baromfifajtát továbbtenyészthessük és fej­lesszük. Éppen ezért a kisgazdatársadalom ér­dekében fokozni kívánom a kiosztandó tenyész­állatok számát. A tavalyi 13.000-rel szemben az idén 20.000-et fogok kiosztani. Ugyanakkor gondoskodni kívánok egy olyan igen jövedelmező üzemág fokozásáról és fejlesztéséről, amely ezzel szoros összefüg­gésben van s ez: a naposcsibéknek a kisgazda­társadalom körében való kiosztása. Ezt az ak­ciót ezelőtt két évvel indította meg a kor­mányzat, és ez egyike volt azoknak az akciók­nak, amelyek a kisgazdatársadalom számára a legtöbb jövedelmet produkálák. Éppen ezért ezeknek a keltető központoknak a számát fo­kozni kívánom. A múlt évben kiosztott 450.000 darab naposcsibe helyett az idén 1 milliót fo­gok kiosztani. A keltető központok számát most 8-ról 10-re emelem fel és az 1940. gazda­sági évben még hárommal fogom fejleszteni. (Tóth János: Kicsit drága volt a naposcsibe, olcsóbban adják!) Ez mindig összefüggésben van az exportrelációval és a tojás árával. Mindenesetre tavaly olyan árat állapítottunk meg, hogy a kisgazdatársadaloin túljegyezte a rendelkezésre álló mennyiséget, mutatván, hogy ez az akció jövedelmező, s a kisgazda­társadalom ennél megtalálta a számításait. Gondoskodni kívánok itt is a megfelelő szaktudás fejlesztéséről és vándortanfolyamo­kat kívánok tartani (Tóth János: A négy-öt­napos tanfolyam nagyon bevált!), amely ván­dortanfolyamok azután lehetővé teszik, hogy a háziasszonyok és a gazdalányok megfelelőb­ben tudjanak baromfit tenyészteni. Természe­tesen az állattenyésztéssel szoros összefüggés­ben van s annak alapja kell hogy legyen, amint azt Piukovich igen t. képviselőtársam is említette, a takarmánytermesztés és a zöld­mező-gazdálkodás. Ebben az országban több mint 3 millió katasztrális hold rét és legelő van, amely területeket az intenzívebb kultú­K ÉP VISELŐHÁZI NAPLÓ ILI. rába feltétlenül be kell vonni. Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról is, hogy az ország fehérjemérlegét, vagy amint azt az igen t. képviselő úr is említette, takarmány-mérle­gét e mellett egyensúlyba tudjuk hozni. En­nek a célnak elérése érdekében különböző intézkedéseket kívánok tenni. Elsősorban ezek közé tartozik az, amit igen t. képviselőtársam felemlített: a takarmány ka taszter felállítása, amely munkálatok következtében tudni^ fog­juk, hogy az ország minden egyes községében milyen minőségű és mennyiségű takarmány áll rendelkezésre. De a fehérje ellátás és az abraktakarmány ellátás érdekében gondos­kodni kívánunk részint olajos és egyéb ilyen növények termelésének fokozásáról, ami lehe­tővé teszi, hogy fehérjeimportunkat nagy­mértékben csökkentsük. A rétek és legelők kérdésére kívánok egy pillanatra visszatérni. Amidőn fennt voltam a Kárpátalján, szomorú szívvel láttam, hogy hihetetlenül elhanyagolt állapotban vannak az ottani havasi legelők és éppen ezért a minisz­terelnök úr utasítására is, de saját szívem sugallatára is, százezer pengőt fordítottunk már eddig is a havasi legelők karbahozására a Kárpátalján s ezt az akciót a jövőben fokozott mértékben kívánjuk fenntartani. Az állattartással és állattenyésztéssel szo­rosan összefügg a tejgazdaság, a tejértékesítés kérdése. Itt különös gondot kívánok fordítani n víss^csátdlt részek tej szövetkezeti életének megindítására és megalapozására. Csonka­oiszagban már nagymértékben ki van fej-. lődve a tetsző vetkezeti élet, ezt kívánom a Kárpátalján és a visszacsatolt Felvidék terü­letén is fokozni, de ugyanakkor gondoskodni kívánok arról is, hogy a tej értékesítése meg­felelő legyen, hogy a gazdák számításukat minden körülmények között megtalálják. Ez az intenció vezetett engem, amikor ez év ta­vaszán a Budapestre szállított tej árát 0.95% fillérrel, tehát majdnem egy fillérrel sikerült emelnem és amidőn a vidéki tejszövetkeze­tekbe beszállított tej árát, tehát az ipari tej árát másfél fillérrel emeltem. A most követ­kező spáciumban elgondolásom, hogy a vidéki költségek csökkentése miatt nagyobb mértékben rajonirozzunk, tehát a körzetekben minél több tejgyüjtőt állítsunk fel, hogy kisebb távolságról kelljen a tejet beszállítani, tehát kisebb fuvarköltség terhelje a tejet és az üres kannát, minek következtében a gazdatársada­lom többet fog kapni. Ugyanakkor Budapes­ten gondoskodni kívánunk arról, hogy az a spannung, amely a termelőnek fizetendő ár és a fogyasztó által fizetett ár között fennáll, csökkentessék. Ennek érdekében kiadtam egy rendeletet, amelynek értelmében literenként 1 fillért fizetnek le a tejipari vállalatok egy kasszába, amely hivatva lesz a tej értékesítést, a vajexportot alátámasztani és a teiszövetke­zeti életet kiépíteni. Ez lehetővé teszi remél­hetőleg, hogy a tejkérdés területén az egész országban rendezettebb állapotok következ­nek be. A mezőgazdasági termelés támogatására és értékesítésére megfelelő összeget irányoz­tam elő ebben a költségvetésben. A termelés szónál elsősorban a szántóföldi termelésre kí­vánok rámutatni. Gondoskodom minőségi vetőmag kiosztásáról, hogy a termelés mennyi­sége é« minősége fokoztassék. És gondoskodá­som tárgya lesz az egységesítés, a standardi­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom