Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-53
Az országgyűlés képviselőházának 53. ülése 1939 november 17-én, pénteken. 183 földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék a mezőgazdát felemelni, a maga igazi lendítökerékszerepébe hozni, mert hiszen ő az ország alapja. Ha boldog, elég tőkeerős, és megelégedett mezőgazdák élnek ebben az országban, akkor megelégedett az ipar, a kereskedelem és a tisztviselői kar is, és ez az, ami az országot éltetni fogja. (Ügy van! a középen.) A magyar mezőgazdák a hadseregben kétségtelenül a legtöbb helyet foglalják el. Mostanában, amikor a visszacsatolt területen behívják az embereket katonának s az átképzés folyik, ezek sok panasszal, bizony sok szomorú megjegyzéssel jönnek haza. Szomorú megjegyzésük arra vonatkozik, hogy a hadseregben nem bánnak m^-ltó módon a visszacsatolt terület bevonult katonáival. Én ezt fájlalom, már annyiban is, mert annakidején az egyik csehszlovák hadügyminiszter a hadbavonult magyar fiúkról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott, sőt példaképpen állította oda őket a cseh honfiakkal szemben, mondván, hogy a magyar a legjobb katonaanyag. Amikor tehát a csehek a bevonult magyarokat így megtisztelték, akkor fáj most hallani, hogy az átképzésre behívott magyar hon fiaink szomorú megjegyzésekkel jönnek haza, azzal, ami a legnagyobb panaszuk, hogy durva és meg nem mondható kifejezésekkel támadták őket és amikor panaszt emeltek, odavágták a fejükhöz, hogy: most nem Csehországban vagytok. , Elnök: Figyelmeztetem a^ képviselő urat, hogy méltóztassék a földmívelésügyi tárca költségvetéséhez hozzászólni. Ezt talán majd a felhatalmazási javaslatnál méltóztassék előadni. Füssy Kálmán: Nem is folytatom tovább. A földmívelésügyi miniszter úr által előterjesztett költségvetést teljesen- magamévá teszem és arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy szem előtt tartva azt, amit beszédemben megemlítettem: aki gyorsan ad, az kétszer ad — az általam megjegyzett^ dolgokat, amikre vonatkozólag sürgős intézkedést kértem, tegye magáévá. Ezek után a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés» éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Ki a következő vezérszónok? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Ház! Nem bocsátkozom a költségvetés számadatszerűségének bírálatába; céltalan volna, tekintettel a változó körülményekre, eseményekre, hogy vééig böngésszem, végigtaliózzam a költségvetés számadatait- Inkább néhány igen fontos elvi kérdést teszek szóvá a költségvetéssel kapcsolatban, — amely azonban, úgy vélem, szorosan hozzátartozik a földmívelésügyi tárca költségvetéséhez. (Zaj.) ...Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak helyeiket elfoglalni! Szeder Ferenc: Az előadó urat figyelmesen végighallgattam, mint ahogyan nem egy-két előadót végighallgattam már. amikor a földmívelésügyi tárca költségvetését előterjesztették. Ha először hallottam volna egv előadói beszédet, akkor el volnék ragadtatva attól a nagy fejlődéstől és haladástól, amely mezőgazdasági téren Ígérkezik e kormányzat működése nyomán, ámde ha elővesszük a naplókat és áttanulmányozzuk azokat a beszédeket, amelyeket az előadó urak elmondottak egyes tárcáknál,, mindenütt ugyanezekkel az ígéretekkel találkozunk. Mégis, ha visszatekintünk mezőgazdaságunk történetének legutóbbi négy évtizedére, azt tapasztaljuk, hogy bizony mezőgazdasági termelésünk nagyon lassan és tyúkléptekkel haladt előre. Pedig meggyőződésem az, hogy igenis a mezőgazdaság fejlődésétől, haladásától, terméseredményünk mennyiségétől és minőségétől függ jórészt ennek az országnak a boldogulása, vagy a nyomorúsága. Négy egész és néhány tized százaléknyi termelés;! többlet négy évtizeden keresztül nem az, amire túlságos büszkeséggel hivatkozhatnánk, mtyrt mélységes meggyőződésem az, ho?y a többtérmelés természeti lehetőségei itt is megvannak. Megvan a fejlődés lehetősége éppúgy, mint Nyugat-Euróoa más állagaiban és mégis a terméseredmények tekintetében 16-ik helyen vagyunk Eurónában. Ha az a fejlődés bekövetkezett volna, ha a terméseredményt annyira fel tudtuk volna fokozni, rrnnt amennyire a mindenkori költségvetési előadók elénk raizoHák. akkor egészen másként néznénk ki terméseredmény tekintetében. ; T. Képviselőház! Én fontosnak tartom a termények értékesítését de fontosnak tartom azt is, hogy azt a terményt a mai agrokémiai tudomány eszközeivel PIO is tudjuk állítani. Fontosnak tartom a külföldi piacot, de éppen olyan fontosnak tartom a belső fogyasztás megszervezését és lehetővé tételét is. (Malasiis G^a: Foko r, ásá>! Mert m phez^k az emberek!), mert én meg vaeyok róla győződve, hogy azt a terméseredményt, különösen a «z^mes termények tekintetében, amelyet produkálunk, jórészt a belföldöd is el tudnók fogyasztani, ha a mnnkások, a dolp-ozó emberek, tehát a mezőgazdasági munkálok m^liós tömege 'm^f»'»^ élets7ÍTi+fin tudnának élni. ha szükségletűidet ki tudnák elégíteni. Fontosnak, nagyon fokosnak tartom teh^t a szakoktatás kérdésének széleskörű megoldását. Sokszor tekintünk bámulattal Dániára és amikor annak tervszerűen megszervezett és szövetkezetekre alapított mezőgazdasági termelését csodáljuk, rendszerint azzal a magyarázattal találkozunk, hogy Dánia azért tudta termelését ennyire kifejleszteni, mert megvolt a termésértékesítés lehetősége. Ez valóban egyik tényezője volt Dánia mezőgazdasági tértnél ése kifejlődésének, nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk azt a szakoktatást sem, amelyet Dániában a szoe'áldemokrata vezetés alatt # megszerveztek és minden termelési ágra kiterjesztve nagyméretűvé fejlesztettek. Jól esik hallania az embernek, amikor itt néhány mezőgazdasági iskola felállításáról van szó. Legyen szabad azonban ezzel az eredménynyel szemben nekem külön véleményt bejelentenem, mert én azt szeretném, — és itt jelentkezik a mi földmívelésügyi tárcánk vérszegénysége — hogy minden mezőgazdasági városban és községben ott legyenek a szaktanítók, hogy a mezőgazdasággal foglalkozókat tanítsák. Az ;pari munkásnak, míg munkájához hozzá tud jutni, illetve amíg termelni tud, hosszú tanulási folyamaton kell keresztül mennie. Ha vannak még ma is fagerendelyes ekék, ez még nem jelenti azt, hogy mi ezeket a fa^ gerendelyes ekéket tartsuk és hogy ilyen munkamódszerekkel és eszközökkel dolgozzunk. Alkalmazzuk a termelés minden területén a fejlett mezőgazdasági tudomány eszközeit, mert csak így tudjuk eltartani ennek az országnak sűrű népességét, csak •- így tudunk fejlődést biztosítani a jövőre az
