Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-53

Az országgyűlés képviselőházának 53. ülése 1939 november 17-én, pénteken. 169 szöbölni, ezt a maradiságot kell még valaho­gyan letörni és akkor ezek az iskolát és tan­folyamot végzett fiúk valóban a mezőgazda­sági kultúra zászlóvivői lesznek. (Tóth János: Sokalják a hat—nyolchetes tanfolyamokat. Hat—nyolcnapos tanfolyamok bevezetése sok­kal helyesebb lenne! — Felkiáltások jobbfelől: Mi ez? Szavalókórusf Ez nem szokásos!) Elnök: A képviselő úr elmondhatja majd a véleményét, méltóztassék most az előadó nrat nyugodtan meghallgatni. Gesztelyi Nagy László előadó: Ennek a cél­nak elérése érdekében vette fel a földmívelés­iigyi miniszter úr jelen költségvetésébe is... (Tóth János: Tapasztalatból tudom ezt!) Elnök: Tóth János képviselő urat kérem, legyen szíves nyugodtan meghallgatni az elő­adó urat. Gesztelyi Nagy László előadó: . . . kama­ránk! nt azt a négyezer pengőt, amellyel a me­zőgazdasági kamarák szaktanfolyamainak a támogatását célozza. Legyen szabad nekem ezért külön hálás köszönetet mondanom a mi­niszter urnák. Meg kívánom említeni, hogy a kamarák ezzel az összeggel értékes munkát kívánnak végezni. A legutóbbi 10 esztendő alatt ezek a mező­gazdasági kamarák 10.970 gazdasági előadást és 420 tanfolyamot tartottak, 3500 műtrágyázási kísérletet állítottak be, 5400 talajminta-vizsgá­latot végeztek, traktortanfolyamaikon 1825 résztvevő vett részt, csávázási kísérletet foly­tattak 3400-at, gyümölcsfapermetezési kísérle­tet 500-at és több százezerre menő népszerű, ismeretterjesztő kiadványt,. röplapot, stb, osz­tottak szét. T. Ház! Különösen örülnünk kell annak, hogy most a földmívelésügyi miniszter úr új utat vágott a szakoktatás terén, amikor sike­rült neki a beruházási programma keretében 14 új téli gazdasági iskolát létesítenie, amelyek közül egypárhoz internátust is szándékozik fel­állítani. Természetszerűleg ennek megfelelően kellett emelni a tanárok létszámát is és szoros összeköttetést kellett létesíteni a szakoktatási gazdasági egyesületekkel és a kamarákkal, hogy így egységes munka indulhasson meg. A Felvidéken Alsóvereckén, Komáromban, Mun­kácson, Eimaszombaton, azonkívül a Kárpát­alján nyíltak meg új iskolák, valamint háztar­tási tanfolyamok, sőt megnyílt Kassán a közép­fokú gazdasági iskola is, amelyet rövidesen a debreceni középfokú gazdasági iskola fog kö­vetni, úgyhogy óriási fejlődés mutatkozik eb­ben a költségvetésben ebből a szempontból is. Ha ezekhez még hozzávesszük azt, hogy a földmívelésügyi miniszter úr ebbee a költség­vetésben a tanfolyamok számát 150-ről 200-ra emelte fel és ezenkívül továbbra is rendezni kíván tanfolyamokat a lelkészek, tanítók, ka­tonák, leventék, stb. részére, továbbá traktor­kezelési, állattenyésztési, hizlal ási tanfolyamo­kat kíván rendezni, akkor látjuk azt a hatal­mas munkát, mely 1 ezen a téren meg fog indulni és remélhetőleg eredményt fog teremnL Külön kell megemlékeznem a pontnál egy érdekes jelenségről, amely e költségvetésből előtűnik. A miniszter úr nemcsak abban halad az élen, hogy új iskolákat létesít, hanem abban is, hogy a régi iskolákat újakká építi át, az ócska felszereléseket újakkal pótolja. Ez még nagyobb odaadást és melegebb lelkiséget kí­ván, mert éreznie kell azt, hogy itt tulajdon­képpen rég meglévő épületek kitatarozásáról, a modern kor szelleméhez való idomításáról van ÍSZÓ. : • - t:'L L Meg akarok itt emlékezni a gazdasági nép­könyvtárak létesítéséről és a gazdasági célt szolgáló alakulatok részére rádió beszerzés cél­jából nyújtandó hozzájárulásról, amelyeknek kapcsán magyarorosz nyelvű könyvek kiadá­sát is elhatározta a miniszter úr. Egy pont van még e címnél, amelyről itt beszélnem kell, ez pedig a Bárcán és Komá­romban megnyílt [háziasszonyképző iskola, to­vábbá az új, hathetes női háztartási tanfolya­mok, amelyeknek jelentőségét érzik és tudják azok, akik a kisemberek üzemi életének, gazda­sági életének körülményeit vizsgálják és ame­lyeknek jelentősége egyenesen felbecsülhetet­len. A kisgazda háztartásában a nő nemcsak feleség és a gyermekek nevelője, hanem szerző­társ és munkatárs is és éppen ezeknek kívánja a miniszter úr lehetővé tenni a szakképzést ezen a munkaterületen. Még egy pontról kívánok itt megemlékezni, ez pedig a gazdasági tanácsadás, amely szóban és írásban éppen a kisemberek érdekében folyik most is és amely minden támogatást meg­érdemel. (Meskó Zoltán: Halljuk!) A mezőgaz­dasági kamarák ezen a téren óriási munkát vé­geznek és végeztek. Ha valaki megnézi az irat­táraikat, látja azt a sokszáz és ezer szétágazó kérdést, amellyel hozzájuk fordulnak. Ugyan­ezt a munkát végzik a miniszter úr fennható­sága alatt álló szakiskolák is, amelyeknek ha­talmas tevékenysége remélhetőleg egy pár esz­tendő alatt valóhan áldást fog teremni a ma­gyar kisgazdatársadalom, javára és érdekében. T. HázJ A 7. cím a vízügyi szolgálatról szól. Itt a kiadások főösszege 5,825.200 pengő, a bevé­telek összege pedig 6,676.100 pengőben van meg­állapítva. Különösen jelentős összeggel szere­pelnek ebben a főösszegben a vízimunkálatok és különösen azok a munkálatok, amelyek — a felszabadult Felvidék visszacsatolásával kap­csolatban — a Duna és mellékfolyóinak rendezé­sét szolgálják. A csehek ugyanis nagymérték­ben elhanyagolták a vízügyi kérdéseket. Ez az oka annak, hogy itt most nagyon sok a teendő. Más oldalról pedig? benne van a földmívelésügyi kormány beruházási programmjában az a nagy öntözőmunka is, amely a Tiszából délre halad az Alföldön le a Kőrösökig és amely olyan ha­talmas vízügyi programmot jelent, amilyen ré­gen nem szerepelt a törvényhozás elé kerülő költségvetésekben. Itt van a Szolnok, Tiszafü­red, Tokaj közötti Tisza-szakaszon a kisvíz-sza­bályozási munka, valamint a partbiztosítás és mederrendezési munka is. Én, aki a kérdéssel sokat foglalkoztam, tudom, hogy a miniszter úr­nak ez a munkája a Tisza felső vidékén lakó gazdatársadalomnak óriási jelentőségű hasznot fog hozni. Ha itt a hajózást kis víz mellett is biztosítjuk, ez igen nagy jelentőségű lesz ta­vasztól őszig a partkörnyéki gazdatársadalomra nézve a szállítási lehetőségek kihasználása szempontjából. T. Ház! A 8. címnél a kertészet és méhészet fejlesztése szerepel. 1,085.900 pengő van erre fel­véve, amiből a kertészet kiadása 962.870 pengőt, a méhészeti pedig 123.030 pengőt tesz ki. A ker­tészeti tanintézetnek akadémiává fejlesztéséről már voltam bátor az előbb említést tenni. Itt csak azt kívánom megemlíteni, hogy a föld­mívelésügyi miniszter úr a kertmunkás iskolák számát szaporítani kívánja. Mint kamarai al­elnök látta azt a munkát, amelyet a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara kertmunkás iskolája elért az egész országban. Ez a példa adta az impulzust arra, hogy most több ilyen iskolára van felvéve összeg, mert tudjuk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom