Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-53
170 /Az országgyűlés képviselőházának 53. a kertmunkások, akiknek a kertészetekben, gyümölcsösökben a legfontosabb munkákat kell végezniük, csakis megfelelő szakismeretek birtokában tudják ezeket elvégezni.. E # tételnél kívánom megemlíteni, bogy a kisüzemi termelésre a miniszter úr ebben a költségvetésben különösen nagy gondot fordít. Ilyen a kertészet, amelynek részei, a gyümölcs-, zöldség- és virágkertészet, sok embernek biztosítana megélhetést. Ilyen a baromfitenyésztés, amelyet »már az előbb említettem és amely különösen az új földbirtok-politikai törvény kapcsán szaporodó kisexisztenciák gazdasági boldogulását van hivatva nagymértékben szolgálni. Ilyen a szőlészet és a borászat, ezenkívül a méhészet is. Kertgazdálkodással Magyarországon 140.000 katasztrális holdon foglalkoznak, amely munka igaz, hogy több gondot, nagyobb műveltséget, több trágyázást igényel, de na a megfelelő jár biztosítva van, 20—100 százalékkal nagyobb jövedelmet nyújt, 'mint a szántóföldi termelés bármelyik ágazata. Európa gyümölcsimportja körülbelül 40 millió métermázsát tesz ki, amelynek értéke körülbelül egymilliárd pengőnek felel meg. Németország szerepel az importban az első helyen, azután jön Dánia, Anglia, Svédország, Norvégia és Svájc. Ebben a 40 millió métermázsában Magyarország átlagban körülbelül 400,000 métermázsával, vagyis a 40 milliónak egy százalékával szerepel. Micsoda fejlődés kínálkozik még itt Magyarországon ezeknek a lehetőségeknek kihasználása terén, ha meg tudjuk oldani a kötelező gyümölcsfavédekezést, mert enélkül nagyon könnyen szomorú sorsra juthat gyümölesfatermalfoirak. (Meskó Zoltán: Állami rézgálicgyárakat!) A méhészet azért bír nagy jelentőséggel, mert nagyon sok egészen apró kisember foglalkozik vele, kis nyugdíjasok, idő?ebb kisemberek, akiknek azonban mégis igen jelentős bevételi forrást tud biztosítani. A 9. cím a szőlészet és borászat, amelynek kiadási összege 1,314.100 pengőt tesz ki, a bevétele pedig 1,382.200 pengőt, tehát nagyobb a bevételi, mint a kiadási oldala, vagyis a szőlészet és borászat állampénzü'í'yi szempontból is kifizetődő termelési ág. Magyarországon a szőlőtermelés kétféle módon folyik. Mintegy 100—150000 ember foglalkozik vele úgv, hogy ez a főfoglalkozása. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági népességben minden száz keresőre 121 eltartott esik, mintegy 250—3 r 0 000 nyi lélekszámban lehet meenelölni azt a hazai réteget, amelynek egyedüli alapja a szőlő. A másik csoport az, amely nem főfoglalkozásként űzi a szőlőtermelést, hanem vagy - egyébként is van földbirtoka, vagy más foglalkozása is van. Itt tehát nyugodtan lehet mondani, hogy bár a szőlőtermelésbe bevont terület a mezőgazdasági müvelés alatt álló területnek egy töredékrésze, mégis aránylag nagyobb népességnek ad megélhetést, mint bármelyik mezőgazdisági üzemág. A 380.000 katasztrális hold szőlőterületből a két holdnál nagyobb szőlőgazdaságok száma mindössze 5 százalék, ami mutatja, hogy a szőlőtermelés nálunk kimondottan kistermelési ág. Ezt még azzal kívánom megtoldani, hogy az AlföMön főleg a gyümölccsel vegyes szőlőtelenítés az uralkodó, ahol a szőlő jórészt mint köztes szerepel- amikor a szőlőt kajálják a fát is megkapálják és amikor a szőlőt permetezik, a fát is megpermetezik. Ez az oka annak, hogy ezeken ülése 1939 november- 17-én,. pénteken., a területeken eredményesebb a növényvédelem»mint máshol.. .A szőlőtermelés azonban mint csemege-, mint gyümölestermelési ág igen nagy jelentőségű, jelentős bevételt nyújt az országnak. Ennek is most a földbirtokpolitikai törvény végrehajtása során lesz majd a jelentősége,, amikor kisebb területeken kell majd egy családnak megélnie, mert mint annakidején" mondottam, a föld nem lesz több, a lakosság pedig szaporodik, tehát mindig kisebb és kisebb területen kell megélnie egy családnak, ami csak úgy lesz lehetséges, ha a kistermelési ágakban nagyobb intenzitással fognak termelni a kisgazdák. A földmívelésügyi miniszter úr a borpincék. létesítésével kiküszöbölte jórészben az alföldi kisembereknek a hordóhiány miatt előállott és állandóan visszatérő azt a panaszát, hogy kénytelenek szüretkor hordóhiány miatt olcsón eladni mustjukat. Ezek a pincék intervenciós vásárlás útján igen nagy jelentőségű tényezői voltak a borárak tartásának- és a musttal folytatott uzsora megfékezésének is. Meg kell még emlékeznem a budafoki állami pincegazdaság előirányzatáról, amely 2,909.700 pengős kiadással szemben 3,224.700 pengős bevételt tüntet fel. Megállapítható tehát, hogy itt is nagyobb a bevétel, mint a. kiadás. T. Ház! A 10. cím alatt a mezőgazdasági tudományos és kísérletügyi intézmények szerepelnek, mégpedig 5,750.300 pengős kiadással és. 1,911.000 pengő bevétellel. Örömmel kell itt megemlékeznem arról, hogy évek óta most fordul elő először az, hogy ez a cím a földmívelésügyi miniszter úr odaadó munkája révén az eddiginél jelentősebb • dotációban részesül. [Éljenzés.) Ez az összeg ugyan még mindig nem elég, de mégis lehet belőle néhány függőkérdést megoldani. Lehetett a személyi ügyeket úgy, ahogy részben mégis rendezni, ami azt jelenti, hogy ezen a munkaterületen hatalmasabb szélesebbkörű tevékenység indulhat meg. Ennek fontosságát mutatja, amit a miniszter úr az. indokolásban megállapít, hogy »azok a gyakorlati eredmények, amelyek a termelés mennyiségi emelkedésében és minőségi javulásában jelentkeznek, jórészt a mezőgazdasági kutatás szolgálatában álló szakintézetek céltudatos munkásságának eredményei.« Ennél a címnél találnak fedezetet a Kassán létesített _ kísérletügyi intézmények az egész Kárpátaljára kiterjedő működési körrel. A Földtani Intézet, a Meteorológiai Intézet, a mezőgazdasági ipari szaktanfolyamok itt találnak támogatást. Ugyancsak ennek a címnek alapján indulnak meg az Alföld agrogeológiai tanulmányozásának és a geológiai felvételezéseknek a munkálatai, a talajvizsgálatok és műtrágyázás! kísérletek, a búza- és lisztminőségi vizsgálatok, a sziklatalaj javítási r és a talaihasznosítási kísérletek, a mészszegény talajok javításának költségei, végül az összes kisérletügyi intézmények támogatása, amelyek a mezőgazdasági tudomány alapvetésének világhírű szervei. Végül itt nyer fedezetet a Mezőgazdasági Múzeum anyagának felújí^ tása is. E pontnál pár szót kívánok szólni. A világhírű Mezőgazdasági Múzeum 1934-ben újíttatott fel a Budapesten tartott nemzetközi agrárkongresszus alkalmából. Ezt a múzeumot az elmúlt évben 95.000-en látogatták meg. Ebből igen
