Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-53

164 Az országgyűlés képviselőházának 53, a t. Ház tudomására hozom, hogy e tárcához az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja Megay Károly képviselő urat, a felvidéki képviselők csoportja: Füssy Kálmán képviselő urat, a Független Kisgazdapárt Váczy József képviselő urat, a Nyilaskeresztes Front Matolcsy Mátyás képviselő urat, az Egyesült Keresztény Párt Thassy Kristóf képviselő urat, végül a Szociáldemokrata Párt Szeder Ferenc képviselő urat. Az előadó úr felszólalása után az egyes pártok nagyságának megfelelő sorrendben fogják a jegyző urak a most bejelentett vezérszónokokat a házszabályok rendelkezése értelmében szólásra felhívni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Gesztelyi Nagy László előadó urat illeti a szó. Gesztelyi Nagy László előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A földmívelésügyi miniszter úr megtisztelő megbízása folytán vagyok bátor előterjeszteni a földmívelésügyi tárcának az 1939—40. évre szóló költségvetését. Ez a tárca tulaj donképen honvédelmi tárca, mert a földmívelésügyi kormányzat gondozására bízott földmívelőréteg adja a legtöbb és legkiválóbb katonaanyagot, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon) mert a háborúviselésnek sok nyersanyagát szolgáltatja a mezőgazdaság, de ugyancsak ez a réteg adja a lovakat, szekereket és a hadsereg egyik legfontosabb munícióját: a kenyeret. A földmívelésügyi tárca költségvetése arra a területre, arra a földre terjed ki, amely sohasem használódik el, amely minden tavasszal megújul és amely a fejlesztés, erőbentartás alapján — éppen az előbb említett nemzeti érdekekre való tekintettel is — minden támogatást megérdemel, de meg is kell, hogy kapjon, mert ez a föld termi meg nekünk a növénytermelés és állattenyésztés formájában, a földmíves két karjának igénybevételével nemcsak a mának a kenyerét, hanem a jövő megélhetésnek és az ország boldogulásának jövendőbeli alapjait is. (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) T. Ház! À földmívelésügyi tárca fontossága a most megszavazott földbirtokpolitikai törvény folytán még nagyobb jelentőségű, mint eddig volt. A földhöz juttatandó kis egyének tanítása, nevelése kell, hogy a föld termőerejében esetleg beállható csökkenést kiküszöbölje. Ez nemcsak az egyénnek az érdeke, hanem a közé is, ezért parancsoló kötelessége mindenkinek a föld jobb megmunkálása, nagyobb szakszerűség biztosítása, amely ebben a költségvetésben széles vonalú elgondolás alapján jut kifejezésre. Ebben a költségvetésben kifejezésre jutnak a megnagyobbodott ország megnagyobbodott feladatai is és e feladatoknak elvégzésére szükséges nagyobb létszámú tisztviselői karról való gondoskodás. A 'földmívelésügyi tárca igazgatására felvett összeg 68,470.000 pengő. Ez 3-95% ^a az egész költségvetésnek, (Szeder Ferenc: Bizony nem sok az!) amely kevesebb így, mint az előbbi három év százaléka volt. Az üzemekkel együtt 114,542.000 pengő a tárca költségvetése, ami 4-25%-a az egész költségvetésnek; ez már lényegesen nagyobb százalék az előző évieknél. Ha a költségvetésnek H honvédelmi tárca kiadása nélküli összeállítását nézzük, akkor azt látjuk, hiogy a legutóbbi költségvetés 5-5%-a volt az egész költségvetésnek, a mostani költségvetés pedig 5-55%-a. Az üzemek figyelembevételével a földmívelésügyi tárca múlt esztenűlése 1939 november 17-én, pénteken. d'ei összes előirányzata, a honvédelmi tárca kiadásai nélkül, 3"98%-ot tett ki, most pedig 5-22%-ot. Látható tehát a fejlődés és a haladás ezekből a számokból. S ha tudjuk azt, hogy a legutóbbi állami költségvetésben a honvédelmi tárca kiadásai 203,523-420 pengőt tettek ki, amivel szemben a mostani honvédelmi tárca költségvetése közel 500 millió pengőt tesz ki, akkor meg kell állapítanunk, hogy a földmívelésügyi tárca költségvetése» a mostani viszonyok között nagy haladást, fejlődést és szélesebb munkaterületen elindított tevékenységet jelent. T. Ház! Ebben az új költségvetésben 19 új tétel szerepel, olyanok, amelyek az előző évi költségvetésekben mem fordultak elő. Ezeknek az Összege 1,528.200 pengőt tesz ki. Csak egy párat említek meg ezeik közül: az erdészeti statisztika költségeire, természetvédelmi célokra, a mezőgazdasági szakoktatási intézmények felszerelésére, a gazdasági akadémia korszerűsítésére, téli gazdasági iskolák létesítésére, a Duna felső szakaszán hajózó út fejlesztésére, geológiai felvételekre, mészszegény talajjavításokra, a közélelmezés megszervezésére stb. Ha a költségvetés kiadásait alapos kutatás alá vonjuk, akkor látjuk, hogy ebbeta a költségvetésben a közérdekű kiadások 30,771.340 pengőt tesznek ki. Ezek között találunk egy nagy tételt: az állattenyésztés fejlesztésére, tejszövetkezetek ellenőrzésére, a baromfi- és iházinyúlteiiyésztés fejlesztésére, népies gazdasági oktatásra, téli gazdasági tanfolyamok tartására, a kertészett fejlesztésére, a szőlői- és bortermelés átszervezésére, a növényegészségügyi szolgálat kiépítésére, az Alföld agrogeológiai tanulmányozására, búza- és lisztminőségi vizsgálatokra, mészszegény talajok javítására, birtokpolitikai célokra, a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, közgazdasági intézményekre és szövetkezeti célokra, az értékesítés előmozdítására, legelőjavításokra, Ombi. hozzájárulásra, a népházakció támogatására, stb. Ha pedig azt nézzük, hogy mennyi ebből a költségvetésből olyan kiadás, amely munkaalkalmakat jelent, akkor az üzemekkel együtt ez a tétel 32,241.800-^ pengőt jelent. Ennek legnagyobb része erdőgazdasági, mezőgazdasági birtokok, továbbá vízimunkálatok költségeire, valamint f az Alföld fásítására fordíttatik. Csak meg kívánom említeni, hogy hatalmas összegez a munkaalkalmak teremtésére fordítandó öszszeg, amely éppen azokon a helyeken lesz majd hivatva munkaalkalmakat nyújtani, amelyek a legjobban rá vannak szorulva, elsősorban a Kárpátalja vidékén. T. Ház! Amikor ebből a szempontból áttekintjük ezt a költségvetést, akkor külön ki kell itt emelnem a miniszter úr háromirányú különleges tevékenységét és ebből az alkalomból is őszinte köszönetet kell mondanom a miniszter úrnak azért, hogy ezt a három tételt sikerült neki a költségvetésbe beillesztenie. Az első a kertészeti főiskolának akadémiává fejlesztése. Ezzel a munkájával és a költségvetésben e célra felvett összeggel a miniszter úr a magyar kertészetre feltette a koronát. Mi most már nem maradunk el a sokkal kisebb kertészeti jelentőséggel bíró országok mögött, hanem ini is tudunk olyan színvonalas munkát végezni, olyan munkaerőket munkába állítani, akik felveszik a versenyt a külföldi hasonló intézményeinek tanáraivalA másik tétel, amelyről különlegesen és meleg szeretettel kívánok megemlékezni, a mező-