Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-53

Az országgyűlés képviselőházának 5$. gazdasági szakoktatás kérdése, amelyben hosz­szú évek óta most először találunk olyan fej­lesztési munkát, amely a legvérmesebb remé­nyeket is kielégíti, ha tekintetbe vesszük orszá­gunk mai nehéz gazdasági viszonyait. Ez pedig az, hogy a földmívelésügyi miniszter úr itt je­lenti be, hogy 16 téli gazdasági iskolát, ebből 14 újat kíván létesíteni ennek a költségvetési évnek ideje alatt. (Éljenzés és taps a középen.) A harmadik dolog pedig az, hogy a minisz­ter úr a vízi beruházások terén olyan nagysza­bású munkát vett programmba, amely a felsza­badult területeken levő folyóvizeinknek húsz esztendő óta elhanyagolt állapotát a mi európai színvonalon álló vízügyi kultiíránkhoz igyek­Bzik hasonlóvá tenni. T. Ház! Nem kívánom részletezni az egyes kisebb címek jelentőségét, csak a főcímeket kí­vánom kiemelni és azokat az elgondolásokat kí­vánom a költségvetés számai között megvilágí­tani, amelyek a földmívelésügyi kormány célkitűzéseit és a földmívelésügyi mi­niszter úr mai agrárpolitikájának körvo­nalait mutatják meg előttünk és azt a teret, amelynek keretében a miniszter úr e költség­vetés tartama alatt dolgozni kíván. Ez előter­jesztés kapcsán itt-ott rámutatni kívánok a még megoldandó feladatokra is, hogy a jövő költség­vetés összeállításánál esetleg módunk legyen «jabb elgondolások megvalósítására. A költségvetés indokolása felvázolja azokat a kereteket, amelyekben ez a költségvetés dol­gozni kíván; elmondja azokat a terveket és elgondolásokat, amelyek a miniszter urat a költségvetés összeállításakor irányították és elmondja azokat a lehetőségeket, amelyek ren­delkezésre fognak állani a jövő költségvetési esztendő ideje alatt a megvalósítás terén. T. Ház! Rátérve a költségvetésre, az első cím a központi igazgatás tételeit sorolja fel. E főcím alatt, amely 2,&29.2©ö pengőt irányoz elő, elsősorban, mint új tétel, az ungvári kirendelt­ség költsége szerepel, amelyet Kárpátaljának a visszatérése és ennek a központi igazgatási szervtől való nagy távolsága tett indokolttá. A földmívelésügyi minisztérium központi fogalmazási szakában jelenleg 102 tisztviselő és 144 szaktisztviselő teljesít szolgálatot, akikhez jön még a számvevőség 114 embere és a keze­lési szak 131 embere. A 144 szaktisztviselő az egyes szakcsoportokba beosztva teljesít szol­gálatot és ki-ki a maga státusától kapja az illetményét A második cím a költségvetésben az erdé­szet kérdése, amely a Felvidék, illetőleg Kár­pátalja erdőterületének visszacsatolásával lé­nyegesen nagyobb jelentőségű lett ebben az országban, mint volt azelőtt. Hiszen csak az állami erdőterület 770.000 katasztrális hold, ami érthetővé teszi a tisztviselők nagyobb létszámát és ennek a címnek nagyobb dotációját. Ma egész erdőterületünk 3*5 mil­lió katasztrális holdat tesz már ki. Megemlítem itt, hogy az erdőmérnöki kar igazgatásánál összesen 365 tisztviselő teljesít szolgálatot, míg az altisztek és szolgák száma 529. Ezek látják el a megnövekedett feladato­kat. Ebben a költségvetési címben találj fedeze­tett az alföldi fásításra felvett 1:5 millió pengő, továbbá az erdészeti kísérletekre felvett 130.950 pengő is. Meg kell állapítani, t. Ház, hogy az erdő­sítéssel és a fásítással olyan komolysággal, mint ahogyan az a csonkaországban kívána­tos lett volna, a világháború után eltelt idő ülése 1939 november 17-én, pénteken. 165. alatt nem foglalkoztunk. (Szeder Ferenc: Be­széltünk róla!) 1920-tól 1938-ig körülbelül 1220 millió pengő áru fát hoztak be, s volt olyan év, az 1928-as év, amikor a behozott fa pénzbeli értéke 144-7 millió pengőt tett ki. Volt egy 8. esztendős időszak, az 1928—1935-ig terjedő idő­szak, amikor búzakivitelünk nem fedezte egy­évi fabehozatalunkat s a fabehozatalunk 16 százalékkal volt nagyobb, mint ez esztendők alatt egész búzakivitelünk. 1937-ben 64 millió pengő áru fát hoztunk be és csak 71 millió pengő áru búzát vittünk ki. 1938-ban már ja­vult a helyzet, mert csak 52-5 millió pengő áru fát hoztunk be és 83 millió pengő áru búzát vittünk ki. A kormányzat 1928-ban állította fel a 15 esztendős fásítási programmot 1-5 mil­lió pengő évi dotációval. Sajnos, időközben ez. az összeg állandóan csökkent az akkori gazda­sági nehézségek között és a miniszter úr az első, aki ezt az összeget ismételten a régi ní­vóra: 1-5 millióra emeli fel, mert ismeri az Alföld ezirányú szükségleteit és ennek az ösz­szegnek a felhasználásával kívánj Alföld még erdősítésre váró területeit az Alföld erdő­sítési munkájába bevonni. Ezzel kapcsolatban kívánom megemlíteni azt, hogy a fa tulajdonképpen nemesak tüze­lésre szolgál, hanem széppé teszi a vidéket, tisz­tábbá a levegőt, elősegíti a páratartalmat, em­bernek, állatnak árnyékot ad, megtöri a szelek romboló erejét és lehetővé teszi más művelésre nem alkalmas területek hasznosítását. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy az Alföldön az em­berek lelkében nincs meg a fának szeretete. Valósággal fizikai fájdalmat érzek sokszor, amikor látom a vandal pusztítást, amely fiatal erdők, gyümölcsfák, szegélyfák kitörésében és elpusztításában áll. Hiába van a madarak és fák napja a gyermekek számára, úgy látszik valahogyan ott szunnyad tudat alatt egy fa­pusztító ösztön az ország sok vidékén, amelynek káros megnyilvánulása, elkeserítőleg hat azokra, akik hatalmas munkát, verejtéket és költséget fektettek és fektetnek bele ezekbe az alföldi fá­sításokba. Itt kívánok megemlékezni arról is, hogy az Alföld faellátásának szempontjából milyen óriási nagyjelentőségű a szőlőtermelés. Az a rengeteg venyigetömeg, amely minden eszten­dőiben rendelkezésre álL teszi lehetővé, hogy szű­nőben van az Alföldön a szalmatüzelés és így a szalmát trágyaként tudjuk a földnek visszsa­adnij ugyanis a szőlővenyige, a gyümölcsfa nye­sése mindinkább jelentős tényezővé válik az Alföld fában szegény vidékén a lakosság fa­szükséglete kielégítésének. T. Ház! Örülnünk kell, hogy visszajött Kár­pátalja a maga erdőrengetegével, azonban foly­tatnunk kell a miniszter úr megkezdett munká­ját az Alföld további erdősítésére, hogy minél több erdőterületünk legyen a régi csonkaország területén is. A harmadik cím a gazdasági felügyelősé­gek, állattenyésztés és tejgazdaság címén sze­repel a költségvetésben. Itt a miniszteri indo­kolás nagyon szépen említi meg, hogy a Fel­vidéken, különösen Kárpátalján az ottani adott­ságoknál fogva a gazdálkodás előterében az ál­lattenyésztés áll, amelynek minőségi színvonala azonban az elmúlt húsz esztendő alatt óriási mértékben visszaesett és így most ez a költség­vetés minden lehetőt el akar követni arra vonat- . kozólag, hogy ezek a hiányok, mulasztások mi­nél előbb pótolhatók legyenek. Ezért ezen a té­ren jelentős többletkiadás van felvéve, amit mutat a költségvetés kiadási főtétele is, amely 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom