Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-53
Az országgyűlés képviselőházának 5$. gazdasági szakoktatás kérdése, amelyben hoszszú évek óta most először találunk olyan fejlesztési munkát, amely a legvérmesebb reményeket is kielégíti, ha tekintetbe vesszük országunk mai nehéz gazdasági viszonyait. Ez pedig az, hogy a földmívelésügyi miniszter úr itt jelenti be, hogy 16 téli gazdasági iskolát, ebből 14 újat kíván létesíteni ennek a költségvetési évnek ideje alatt. (Éljenzés és taps a középen.) A harmadik dolog pedig az, hogy a miniszter úr a vízi beruházások terén olyan nagyszabású munkát vett programmba, amely a felszabadult területeken levő folyóvizeinknek húsz esztendő óta elhanyagolt állapotát a mi európai színvonalon álló vízügyi kultiíránkhoz igyekBzik hasonlóvá tenni. T. Ház! Nem kívánom részletezni az egyes kisebb címek jelentőségét, csak a főcímeket kívánom kiemelni és azokat az elgondolásokat kívánom a költségvetés számai között megvilágítani, amelyek a földmívelésügyi kormány célkitűzéseit és a földmívelésügyi miniszter úr mai agrárpolitikájának körvonalait mutatják meg előttünk és azt a teret, amelynek keretében a miniszter úr e költségvetés tartama alatt dolgozni kíván. Ez előterjesztés kapcsán itt-ott rámutatni kívánok a még megoldandó feladatokra is, hogy a jövő költségvetés összeállításánál esetleg módunk legyen «jabb elgondolások megvalósítására. A költségvetés indokolása felvázolja azokat a kereteket, amelyekben ez a költségvetés dolgozni kíván; elmondja azokat a terveket és elgondolásokat, amelyek a miniszter urat a költségvetés összeállításakor irányították és elmondja azokat a lehetőségeket, amelyek rendelkezésre fognak állani a jövő költségvetési esztendő ideje alatt a megvalósítás terén. T. Ház! Rátérve a költségvetésre, az első cím a központi igazgatás tételeit sorolja fel. E főcím alatt, amely 2,&29.2©ö pengőt irányoz elő, elsősorban, mint új tétel, az ungvári kirendeltség költsége szerepel, amelyet Kárpátaljának a visszatérése és ennek a központi igazgatási szervtől való nagy távolsága tett indokolttá. A földmívelésügyi minisztérium központi fogalmazási szakában jelenleg 102 tisztviselő és 144 szaktisztviselő teljesít szolgálatot, akikhez jön még a számvevőség 114 embere és a kezelési szak 131 embere. A 144 szaktisztviselő az egyes szakcsoportokba beosztva teljesít szolgálatot és ki-ki a maga státusától kapja az illetményét A második cím a költségvetésben az erdészet kérdése, amely a Felvidék, illetőleg Kárpátalja erdőterületének visszacsatolásával lényegesen nagyobb jelentőségű lett ebben az országban, mint volt azelőtt. Hiszen csak az állami erdőterület 770.000 katasztrális hold, ami érthetővé teszi a tisztviselők nagyobb létszámát és ennek a címnek nagyobb dotációját. Ma egész erdőterületünk 3*5 millió katasztrális holdat tesz már ki. Megemlítem itt, hogy az erdőmérnöki kar igazgatásánál összesen 365 tisztviselő teljesít szolgálatot, míg az altisztek és szolgák száma 529. Ezek látják el a megnövekedett feladatokat. Ebben a költségvetési címben találj fedezetett az alföldi fásításra felvett 1:5 millió pengő, továbbá az erdészeti kísérletekre felvett 130.950 pengő is. Meg kell állapítani, t. Ház, hogy az erdősítéssel és a fásítással olyan komolysággal, mint ahogyan az a csonkaországban kívánatos lett volna, a világháború után eltelt idő ülése 1939 november 17-én, pénteken. 165. alatt nem foglalkoztunk. (Szeder Ferenc: Beszéltünk róla!) 1920-tól 1938-ig körülbelül 1220 millió pengő áru fát hoztak be, s volt olyan év, az 1928-as év, amikor a behozott fa pénzbeli értéke 144-7 millió pengőt tett ki. Volt egy 8. esztendős időszak, az 1928—1935-ig terjedő időszak, amikor búzakivitelünk nem fedezte egyévi fabehozatalunkat s a fabehozatalunk 16 százalékkal volt nagyobb, mint ez esztendők alatt egész búzakivitelünk. 1937-ben 64 millió pengő áru fát hoztunk be és csak 71 millió pengő áru búzát vittünk ki. 1938-ban már javult a helyzet, mert csak 52-5 millió pengő áru fát hoztunk be és 83 millió pengő áru búzát vittünk ki. A kormányzat 1928-ban állította fel a 15 esztendős fásítási programmot 1-5 millió pengő évi dotációval. Sajnos, időközben ez. az összeg állandóan csökkent az akkori gazdasági nehézségek között és a miniszter úr az első, aki ezt az összeget ismételten a régi nívóra: 1-5 millióra emeli fel, mert ismeri az Alföld ezirányú szükségleteit és ennek az öszszegnek a felhasználásával kívánj Alföld még erdősítésre váró területeit az Alföld erdősítési munkájába bevonni. Ezzel kapcsolatban kívánom megemlíteni azt, hogy a fa tulajdonképpen nemesak tüzelésre szolgál, hanem széppé teszi a vidéket, tisztábbá a levegőt, elősegíti a páratartalmat, embernek, állatnak árnyékot ad, megtöri a szelek romboló erejét és lehetővé teszi más művelésre nem alkalmas területek hasznosítását. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy az Alföldön az emberek lelkében nincs meg a fának szeretete. Valósággal fizikai fájdalmat érzek sokszor, amikor látom a vandal pusztítást, amely fiatal erdők, gyümölcsfák, szegélyfák kitörésében és elpusztításában áll. Hiába van a madarak és fák napja a gyermekek számára, úgy látszik valahogyan ott szunnyad tudat alatt egy fapusztító ösztön az ország sok vidékén, amelynek káros megnyilvánulása, elkeserítőleg hat azokra, akik hatalmas munkát, verejtéket és költséget fektettek és fektetnek bele ezekbe az alföldi fásításokba. Itt kívánok megemlékezni arról is, hogy az Alföld faellátásának szempontjából milyen óriási nagyjelentőségű a szőlőtermelés. Az a rengeteg venyigetömeg, amely minden esztendőiben rendelkezésre álL teszi lehetővé, hogy szűnőben van az Alföldön a szalmatüzelés és így a szalmát trágyaként tudjuk a földnek visszsaadnij ugyanis a szőlővenyige, a gyümölcsfa nyesése mindinkább jelentős tényezővé válik az Alföld fában szegény vidékén a lakosság faszükséglete kielégítésének. T. Ház! Örülnünk kell, hogy visszajött Kárpátalja a maga erdőrengetegével, azonban folytatnunk kell a miniszter úr megkezdett munkáját az Alföld további erdősítésére, hogy minél több erdőterületünk legyen a régi csonkaország területén is. A harmadik cím a gazdasági felügyelőségek, állattenyésztés és tejgazdaság címén szerepel a költségvetésben. Itt a miniszteri indokolás nagyon szépen említi meg, hogy a Felvidéken, különösen Kárpátalján az ottani adottságoknál fogva a gazdálkodás előterében az állattenyésztés áll, amelynek minőségi színvonala azonban az elmúlt húsz esztendő alatt óriási mértékben visszaesett és így most ez a költségvetés minden lehetőt el akar követni arra vonat- . kozólag, hogy ezek a hiányok, mulasztások minél előbb pótolhatók legyenek. Ezért ezen a téren jelentős többletkiadás van felvéve, amit mutat a költségvetés kiadási főtétele is, amely 22*
