Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-52
120 Az országgyűlés képviselőházának 52. csatolt területen működő pénzintézetek útján látszik a legalkalmasabbnak, mert így biztosítható a legjobban a kölcsönök visszafizetése. Súlyos terhe a visszacsatolt terület kereskedelmének és iparosságának a fennálló adóhátralék. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Ez ugyan nem tartozik az iparügyi tárca keretébe, mégis felhozom itt, tekintettel arra, hogy ezeknek az adóhátralékoknak végleges rendezése nélkül az ottani iparosok és kereskedők nem tudnak az ország gazdasági életébe belekapcsolódni, (Űgy van! Ügy van! a balközépen.) mert folytonosan a hátuk mögött érzik az adóvégrehajtót. (Korláth Endre: A hátralékos cseh adók miatt!) Legyen szabad tiszteletteljesen arra kérni a miniszter urat, hogy melegen támogassa a Felvidék iparosságának és kereskedőinek az illetékes pénzügyi hatóságokhoz beterjesztett azt a kérelmét, hogy bármelyik iparos, aki jogaiban sértve érzi magát, kérhesse az 1938 december 31-ig előírt és esedékes összes, bármiféle adójának egészben, vagy részben való leírását, (Helyeslés a balközépen.) támogassa továbbá a felvidéki ipar és kereskedelem ama kérelmét, hogy ezeket az ott beadott kérelmeket a helyi bizottságok intézzék el s hogy a bizottságok a kérelmező és sokat szenvedett iparos és kereskedő összes anyagi, jövedelmi, kereseti és családi viszonyainak figyelembevétele mellett döntsenek. (Helyeslés a balközépen. — Holota János: A végrehajtásokat megszüntetni!) Természetes, hogy mindaddig, amíg ezek a kérdések végleges rendezést nem nyernek:, az előirt adók végrehajtása hivatalból leiíuggesz tessék, l-egyen szaoad megemlítenem, hogy a megboldogult OseiisziováKiában voit egy úgynevezett aepurációs eljárás, Tudjuk, iiogy odaát niinéi önérzetesei)o es minél öntudatosabb magyar volt a kereskedő, vagy az iparos, annál súlyosabb adóval terheltetett meg. \ugy van! Ügy van! a öaiKÖsepen.) A csen pénzügyigazgatás rájött azonban arra, hogy ezzei nem ér eéit, mert egy ágynak, vagy ket párnának el; árvereztetésevel azt a tömérdek adót benajtani úgysem tudja és bevezette a depurációs eljárást, amely lehetővé tette, hogy az iparos és kereskedő a pénzügyi hatóságokkal kiegyezzék, az adó nagyresze ieírassék és a kiegyezett összeget az illető részletekben fizethesse. Ezeket az egyességeket iparosaink különösen a ' müncheni döntés után nem tartották be, talán éppen a mi tanácsunkra, most azonban a visszacsatolás után jelentkeztek a pénzügyi hatóságnál s az akkor megkötött egyességek feltételeit teljesíteni akarták; a magyar pénzügyi hatóságok azonban ettől elzárkóztak, mondván, hogy erre utasításuk nincs. (Hokky Károly: Kérjenek utasítást!) Szükséges és sürgős volna tehát, hogy ezekben a kérdésekben is sürgős intézkedés tétessék. Úgy vélem, hogy az ilyenirányú bármilyen intézkedés után a sok öntudatos magyar kereskedő és iparos nemcsak a nemzet gazdasági életének lesz hasznos tagja, de az államnak is hűséges és pontos adófizető alanya, (ügy van! Ügy van! a balközépen.) A miniszter úr expozéjában az ipari szakoktatás fejlesztését igért. Legyen szabad e helyütt felhívnom a miniszter úr nagybecsű figyelmét Kassa város ama speciális sérelmére, hogy az ottani négyéves felsőkereskedelmi ipariskola elvégzése önálló ipar gyakorlására nem jogosít, az iskola mesterbizonyítyányt adni nem jogosult és a hallgatók mestervizsga letételére csak abban az esetben bocsáthatók, ha ülése 1939 november 16-án, csütörtökön. további két évi segédi gyakorlatot bizonyítanak. Hogy a cseh hatóságnak ilyen rendelkezésekkei a kassai, magyar tagozattal is bíró felsőipariskolát így leépítették, az ott érthető volt, de tekintettel arra, hogy a csonkaországban lévő két másik felsőipariskola és pedig a budapesti és szegedi felsőipariskola elvégzése önálló ipar gyakorlására jogosít, indokolt az a tiszteletteljes kérelmünk, hogy a kassai felsőipariskola volt képesítési joga visszaállíttassék. Ha ehhez bizonyos tanítási szisztémának a megváltoztatása, vagy a fokozottabb gyakorlati kiképzés szükséges, azt hiszem, ez is sürgősen elrendelhető. A szakipari továbbképzés fejlesztése amilyen fontos, éppenolyan szükséges. Sajnos, a visszacsatolt terület lerongyolódott iparossága ismételt felhívás ellenére is csak szórványosan jelentkezik ezekre a tanfolyamokra, aminek egyszerű oka az, hogy a tandíj és vizsgadíj címén előírt 40—50 pengőt nem tudja megfizetni. Gazdasági érdek volna tehát, hogy ezek a díjak bizonyos időre megszüntettessenek vagy legalább is erősen csökkentessenek. Örömmel vette tudomásul az egész ország fogyasztóközönsége a miniszter úrnak azt a bejelentését, hogy a gazdasági versenyt szabályozó úgynevezett karteltörvény revízióját vette tervbe. (Élénk helyeslés a balközépen.) A közönségnek a kartelekkel szemben való rossz és elítélő véleménye, valamint a gazdasági szaklapoknak a kartelekkel szemben elfoglalt álláspontja azt látszik igazolni, hogy a kartelek nem a gazdasági versenyt szabályozó, hanem sokszor árdrágító tevékenységet fejtenek ki. (Ügy van! Ügy van! a középen. — Egy hang a balközépen: Kiuzsoráznak!) Mindenesetre feltűnő, hogy nálunk, őstermelő országban a megélhetés és a közszükségleti cikkek drágábbak, mint rosszabb termelési feltételekkel rendelkező országokban. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy az itteni kartelek a visszacsatolt terület iparát máris környékezik és felszívni, törekszenek. A konkrét esetek egyike a kassai, illetve a munkácsi sörgyárnak a kőbányai sörkartellel folytatott harca. Legyen szabad itt rámutatnom a Magyar Közgazdasági Szemle legutóbbi számára, amely élénken foglalkozik ezzel a kérdéssel és rámutat arra, hogy a Bauernebl és Pia kassai sörgyár, valamint a Schönborn-féle munkácsi sörgyár szembekerült a kartel egész tőkeerejével, befolyásával és hatalmával és amennyiben a küzdő felek magukra maradnak a porondon, a kartel túlhatalma érvényesülhet. A Szemle felhívja az illetékes tényezők 'figyelmét arra, hogy gondoskodjanak arról, hogy a sörkartel ne ismételhesse meg Kassán azt, amit Budapesten néhány évvel ezelőtt a Fővárosi Serfőzővel oly sikeresen elvégzett. Eeméljük, hogy az illetékes tényezők figyelemmel lesznek erre és az ehhez hasonló ügyekre és gondoskodni fognak arról, hogy i ezek az esetek meg ne ismétlődjenek. Reméljük, hogy az új karteltörvény meghozatalánál gondoskodás fog történni arról, hogy a kartelek megszervezése és csoportosítása esetén az odatartozó cégek üzeme megszüntethető ne legyen. Nagy sérelme úgy a csonkaország, mint a visszacsatolt terület iparosságának az, hogy a kötelező alapon való aggkori biztosítás intézményesen nincs szabályozva. Igaz, hogy az 1928. évi XL. t.-c. az önálló iparosok önkéntes ' biztosítását megengedi, de éppen az Oti. hiva-