Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-52

106 Az országgyűlés képviselőházának 52. ülése 1939 november 16-án, csütörtökön. pártok nagyságának megfelelő sorrendben fog­ják a jegyző urak a most bejelentett vezérszó­nokokat a házszabályok rendelkezései értelmé­ben szólásra felhívni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Most pedig Quirin Leó urat, mint előadót illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Quirin Leó előadó: Igen t. Ház! Már az iparügyi tárca múlt évi költségvetése tárgya­lásának is különös jelentőséget adott a nemzet­közi politikai helyzet, nemkülönben a honvéde­lem céljaira megszavazott beruházási kölcsön, amelynek nagyrésze az iparnak jutott. Ma, amikor mindenkinek a figyelme a harc­banálló államok felé fordul és ezzel kapcsolat­ban minden magyar honvédségünk technikai felszerelését a legtökéletesebb színvonalon sze­retné látni, fokozottabb mértékben fordul a figyelem a most tárgyalásra kerülő iparügyi tárca felé, amely tárca hatáskörébe tartoznak azok az iparágak is, amelyek hivatva vannak honvédségünk felszerelését gyártani. De érdek­lődésre számíthat a költségvetés azért is, mert az e tárcához tartozó ipar nem kevesebb, mint két és fél millió magyarnak ad kenyeret. Az iparügyi tárca költségvetése, mint isme­retes, másfél évet Ölel fel és már figyelembe veszi a visszacsatolt területeknél mutatkozó ki­adásokat és bevételeket is. Hogy az előttünk fekvő költségvetés egyes tételeit a múlt évi tételekkel össze tudjuk hasonlítani, a múlt évi költségvetés egyes tételeit 50 százalékkal fel­emelve fogom az idei tételekkel összehason­lítani. Ennek figyelembevételével a következőkben ismertetem a tárca jelentősebb számszerű ada­tait: Az országgyűlés bölcsessége az iparügyi minisztérium múlt évi kiadásait 17-5 millió pen­gőben állapította meg, az előttünk fekvő költ­ségvetés pedig 19-8 millió pengőt állapít meg, tehát 2-3 millió pengővel nagyobb összeget; az emelkedés 13-8 százalék. A bevételek irányzata 7-3 millió pengő­ről 11-6 millió pengőre, azaz 4-3 millió pengővel növekedett, amely emelkedés közel 60 százalék­nak felel meg. Végeredményben a jelen költségvetésben ezembenáll 19'8 millió pengő kiadás 116 millió pengő bevétellel, úgyhogy az iparügyi minisz­térium dotációja 8'2 millió pengő, amely összeg a múlt évi 10*2 millió pengős dotációval össze­hasonlítva, 2-0 millió csökkenést jelent. A költségvetési évre előirányzott 19,831.000 pengőből személyi természetű kiadásra esik 3,685.530 pengő, dologi és átmeneti kiadásra esik 16,145.470 pengő. Mint érdekes számot megemlítem, hogy az iparügyi tárca kiadása, az üzemek és nyugdíjak nélkül, a magyar állam összes kiadásainak csak 0*74%-át teszi ki, továbbá, hogy a tárca bevételei a jelen költségvetésben az üzemek nélkül az eJmult négy év átlagának háromszorosára emel­kedtek. Az ismertetett számszerű összegeknek az egyes címek szerint való eloszlását az alábbiak­ban vagyok bátor főbb vonásokban ismertetni. A központi igazgatás kiadásai 2-5 millió pengőben vannak előirányozva és 250.000 pengő­vel haladják meg a múlt évi előirányzatot, amely összeg csaknem teljes egészében személyi járandóságokra esik, és indokolva van az ország területnövekedésével kapcsolatos munkaszapo­rulat folytán szükségessé vált személyzeti lét­szám szaporításával. E cím bevétele 1,131.000 pengő, kislakások házbérjövedelme. A Szabadalmi Bíróság ügyforgalma örven­detesen emelkedik, úgyhogy csaknem változat­lan kiadás mellett itt a múlt évhez képest 325.000 pengőveti nagyobb bevétel volt előirá­nyozható. Az ipari felügyelet kiadása 113.000 pengővel növekedik, aminek magyarázata a visszacsatolt területen felállított négy új iparfelügyeleti ke­rület, nevezetesen a komáromi, kassai, losonci és ungvári. Kiemelni óhajtom e felügyeleti tes­tület munkakörének fontosságát, nemcsak azért, mert ők végzik az iparfejlesztés szempontjából kötelező vizsgálatokat, hanem azért is, mert erre a testületre van bízva az ipartelepek munkás­védelmi felügyelete. Itt különösen kiemelem, hogy a jövőben nagyobb gond fog fordíttatni a. gyárak és műhelyek higiénikus felszerelése szempontjából. E munkakör fontosságára való tekintettel az iparügyi miniszter úr az ipar fel­ügyeleti törvény reformjával is foglalkozik­(Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) A bányakapitányságok kiadási előirányzata a múlt évivel szemben 63.000 pengővel töbK amely összeg csaknem egészében az újonnan fel­állított kassai bányakapitányság személyi és dologi kiadásaiból ered, a bányailletékek és­egyéb 'bevételek előirányzata 285.000 pengővel magasabb, mint a múlt évben. A magyar bányakapitányságok tisztikará­nak működése, mely kiterjed a bányarendé­szetre, a bányaüzemek biztonságának ellenőrzé­sére, a balesetek elhárítására és kivizsgálására, a bányamunkások összes szociális kérdéseire» nemkülönben a bányászat összes jogi ügyeire,. teljes elismerést érdemel és méltó tradicionális múltjához. Az iparügyi tárca hatáskörébe tartozó bá­nyászatra és bányászati kutatásra, mint az. ipar­fejlesztés, illetve nyersanyagellátás jelentős té­nyezőjére, a költségvetés 5,540.000 pengőt irá­nyoz el'ői, azaz 2,385.000 pengővel többéit, mint a múlt évben, az előirányzott bevételek összege 6,610.000 pengő és 3,604-000 pengővel haladják a múlt évi előirányzatot, tehát ez a cím kereken l-l millió pengővel aktív. E költségvetési címhez tartozik a pécsi bá­nyászati és mélyfúrási szakiskola, a recski érc­bánya, a felszabadított területen fekvő esú­csomi antimonbánya, a báró Eötvös geofizikai intézet, végül a bányászati kutatókirendeltség. Mint új tétel szerepel a visszacsatolt terü­leten fekvő csucsomi antimonbányának üzemi kiadása 1*6 millió pengő előirányzott összeg­gel, ezzel szemben e bányából származó bevé­tel csupán 1'3 millió pengő, aminek indoka* hogy a költségvetési időszak első hat hónap­jában termelés-technikai okból bevétel nem várható. Bányászati és geológiai kutatásokra, vala­mint mélyfúrásra az idén a költségvetés 1,084.000 pengőt irányoz elő, azaz 575.000 pen­gővel többet, mint a múlt évben, amit feltét­lenül indokoltnak ítélek meg. Nem tudom eléggé hangoztatni, milyen óriási gazdasági értéket jelent a miniszter úr­nak a magyar földben elrejtett kincsek szak­szerű feltárására irányuló törekvése. Azt sem szabad elhallgatnom, hogy ezen a téren a múlt évben kiváló eredményeket ért el. Első helyen említem az ásványolaj sikeres feltárását, ami ma már nemcsak a Dunántúlra, hanem az egész magyar földre is kiterjed, sőt a visszacsatolt területekre is. Az elért siker kifejezésre jut a vonatkozó cím bevételi róva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom